Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) program hitelesített energiamegtakarításokkal igazolt eredménye szerint az első hónapokban 30 ezer lakóépület, mintegy 4,4 millió négyzetméter felülete kapott ingyenes padlásfödém-szigetelést. Ez mintegy 2 millió gigajoule (GJ) igazolt energiamegtakarítást eredményez, ami évente mintegy 60 millió köbméter földgáz megtakarításának felel meg. A hőszigetelés 25 éves időtávon fejti ki pozitív hatását, így a program eredménye az ország tartós rezsicsökkentéséhez is hozzájárul – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) november 5-én.
Közleményükben felidézték, hogy a hazai épületenergetikai korszerűsítések új szakasza kezdődött meg az EKR-törvény szigorításával. Az év közepén életbe lépett szabályozás jelentős megtakarítás-hozzájárulási elvárásokat támaszt a nagy energiakereskedőkkel szemben, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság ingyen vagy jelentős kedvezménnyel jusson hozzá épületenergetikai korszerűsítésekhez. Az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata adatai alapján az ország észak-alföldi és észak-keleti régiói, ezen belül is kisebb települések kiemelkedően aktívak a programban. Az eddig megvalósult energetikai korszerűsítések 53 százaléka ezekben a térségekben valósult meg, több mint 2,3 millió négyzetméter padlásfödém szigetelésével 16 ezer lakóépületen. Jellemző, hogy egy kisebb településen belül a jó hír gyorsan terjed, és ahol a lakosok látják a gördülékeny folyamatot, ott hamar bizalmat szavaznak az ingyenes lehetőségnek. Ez azért is pozitív fejlemény, mert energetikailag a leginkább elavult épületállomány ezeken a településtípusokon található – írták a közleményben.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben kiemelte: a lakossági érdeklődés jelenleg is erőteljes az ingyenesen elérhető korszerűsítési lehetőségek iránt, a szakszövetség várakozásai alapján 2025 végéig összesen 50 ezer lakóépület válhat takarékosabbá, és olcsóbban fenntarthatóvá. Az EKR-program az építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásával az anyaggyártókon és -kereskedőkön túl a vidéki építőipari mikro- és kisvállalkozásoknak ad munkalehetőséget. A hazai épületállomány korszerűsítésével könnyen megspórolható lenne évi 1 milliárd köbméter gáz is, ezért a szigorúbb kvóták hosszabb távú fenntartását javasolják.
A jelenleg 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezettségi szint 2030-ig történő meghosszabbítása megteremtené az alapot a hosszú távú tervezhetőséghez és biztosíthatja a program tartós pozitív hatását – tette hozzá Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Közleményében az ÉVOSZ kitért arra is, hogy a szigorúbb EKR-szabályozás hatásaként jelentősen és tartósan csökken az ország energiaigénye és karbonlábnyoma. A szakszövetség összhangban a Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatával azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy a 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezetti kvótát terjesszék ki 2030-ig. Ez a módosítás hosszabb távon is biztosítja az EKR-program pozitív hatásait, amivel jelentősen hozzájárul a hazai épületállomány energetikai megújulásához. (MTI)
