Az ipari vállalatok vezetőinek 63%-a már beruházott energiahatékonysági fejlesztésekbe, további 29% pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt – az eredmények azonban továbbra is széttagoltak és egyenetlenek. Az energia a működési költségek átlagosan egynegyedét teszi ki, és a válaszadók közel 60%-a szerint a növekvő költségek veszélyeztetik a jövedelmezőséget – azonban 2022 óta a jövedelmezőség legfőbb gátját inkább az adatok hiánya, a szakértelem korlátai, és az elszigetelten működő szervezeti egységek jelentik. A digitális felkészültség mértéke világszerte eléri a 67%-ot, és tízből nyolc válaszadó szerint az energiahatékonysági beruházásokat a teljes tulajdonlási költség (TCO) alapján kellene meghatározni – ennek ellenére ezt csak 37% alkalmazza következetesen.
Az ABB jelentése szerint az energiahatékonyság mára a vállalatvezetés szintjén is fontos nyereségességi és kockázatkezelési tényezővé vált. Számos iparvállalatnak nehézséget okoz, hogy az energiahatékonyság javításának szándékát mérhető eredményekre váltsa. A Sapio Research közreműködésével készült, 15 országra és 15 iparágra kiterjedő, 2 700 döntéshozó megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja, hogy a válaszadók 63%-a már fektetett be az energiahatékonyságba, további 29% pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt megtenni. Az előrelépést azonban egyre inkább a végrehajtási hiányosságok fékezik.
Az energiaköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek: átlagosan a működési költségek mintegy egynegyedét teszik ki. A vállalatok közel 60%-a szerint az emelkedő energiaköltségek folyamatosan veszélyeztetik a jövedelmezőséget, annak ellenére, hogy a nagykereskedelmi árak valamelyest stabilizálódtak, a piaci hangulat nyugodtabbá vált. A probléma nem az elszántság vagy a finanszírozás hiányában rejlik. A vezetők számára a kihívás már nem az áremelkedésekre való reagálás, hanem a tartós áringadozások és a strukturális kitettség kezelése.
„Az energiahatékonyság mára az üzletmenet folytonosság, a szabályozási előírások betartása és a hosszú távú értékteremtés sarokkövévé vált – ez a piacra lépés elengedhetetlen feltétele” – magyarázta Erich Labuda, az ABB Motion Services divíziójának vezetője. „Manapság a vezető vállalatok tudatosan optimalizálják az energiafelhasználásukat, a kihívást azonban a megoldások széles körű és hosszú távú bevezetése jelenti számukra.”
A kutatás rámutat, hogy a digitális felkészültség mára általánossá vált: a válaszadók kétharmada (67%) már alkalmaz a digitális energiagazdálkodási eszközöket, vagy készen áll azok bevezetésére. A felkészültség azonban önmagában nem garantálja az eredményeket. A beruházási döntések meghozatalakor csupán 37% veszi következetesen figyelembe a teljes tulajdonlási költséget (TCO) – annak ellenére, hogy tízből nyolc (81%) egyetért azzal, hogy e szempontnak kellene irányadónak lennie a beszerzés során. Ugyanakkor az energiahatékonyságért való felelősség továbbra is széttöredezett a vállalatvezetés, az üzemeltetés, a fenntarthatósági, a karbantartási és a pénzügyi részlegek között, és nincs egyetlen olyan szervezeti egység sem, amely egyértelműen felelős lenne érte.
„Az energiahatékonyság előtt álló korlátok alapvetően megváltoztak” – tette hozzá Labuda. „Már nem a költségek jelentik a fő akadályt – arányuk 2022 óta 50%-ról 43%-ra csökkent. A vállalatokat jelenleg az elszigetelten működő szervezeti egységek (az ún. “szervezeti silók”), a szakképzettségi hiányosságok és a használható adatok hiánya tartja vissza. Ez kritikus fordulópontot jelez: a feladat az, hogy a szándékból következetesen megvalósítható, skálázható gyakorlat váljon.”
A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nagyobb a veszélye a „megújuló energiaforrások kiépítése utáni önelégültségnek”. Azok között a szervezetek között, amelyek átálltak a megújuló energiaforrásokra (a válaszadók 39%-a), több mint egyharmad számolt be arról, hogy kevesebb figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra. Bár a megújuló energiaforrások csökkentik az energia szén-dioxid-intenzitását, a felhasznált energia mennyiségét nem csökkentik. Ez azt jelenti, hogy még azoknál a vállalatoknál is jelentős hatékonyságnövelési lehetőségek maradnak kiaknázatlanul, amelyek már biztosították maguknak a zöld energiát. Ennek következtében elmaradnak azok az előnyök, amelyek a működési rugalmasság növeléséből, a hosszú távú költségek kontrolljából és az árkockázatok csökkentéséből származnának.
Az ipari energetikai átállás következő szakaszát egyértelműen a megvalósítás minősége határozza meg. Bár a vállalatoknál magas az aktivitás szintje, az erőfeszítések gyakran szigetszerűek, hiányzik belőlük a koordinált, hosszú távú megközelítés.
„A megvalósítási hiányosságok kiküszöbölése érdekében az ABB a diagnosztikát ötvözi a motorhajtású rendszerek célzott korszerűsítésével, szoftveralapú optimalizálással, eredményalapú finanszírozással és teljes életciklusra kiterjedő szolgáltatásokkal” – zárta szavait Labuda. „A teljes körű energiaintelligencia – azaz az energetikai adatok gyűjtése, elemzése és a döntéstámogató felhasználása – kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalatok hatékonyabbá, rugalmasabbá és környezetkímélőbbé váljanak, és hogy elszigetelt kezdeményezéseikből tartós teljesítménynövekedést érjenek el.”
A teljes jelentés az alábbi oldalon érhető el: End-to-end energy intelligence. Closing the efficiency execution gap.
