Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 augusztusában.
140 éve született Hevesy György fizikus, kémikus
Budapesten, 1885. augusztus 1-én született Hevesy György (1885-1966) fizikus, kémikus, egyetemi tanár és akadémikus. Budapesten a piaristáknál érettségizett, majd Németországban szerzett vegyészi diplomát. 1911-ben Manchesterben Ernest Rutherford (1871-1937) Nobel-díjas fizikus laboratóriumában dolgozott, itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Niels Bohr (1885-1962) Nobel-díjas fizikussal. 1912-ben született meg Bohr atommodellje és ebben az évben fedezte fel Hevesy a radioaktív nyomjelzés módszerét. Nemzetközileg elismert fizikai-kémiai kutatásai révén 1913-ban lett a budapesti tudományegyetem tanára. 1918-ban rendkívüli, 1919-ben pedig rendes tanári kinevezést kapott. Utóbbit sajnos a Tanácsköztársaság kormányától, ezért ezt 1920-ban visszavonták. Ekkor Koppenhágába ment és Bohr intézetében folytatta kutatásait. Később is gyakran megfordult Dániában, a háború alatt innen menekült át a náci üldöztetés elől Svédországba. Ekkor már egész Európában alkalmazták az általa felfedezett radioaktív nyomjelzéses módszert, amit a tudományos világ azzal ismert el, hogy neki ítélték az 1943. évi kémiai Nobel-díjat. Felvette a svéd állampolgárságot, de élete végéig megőrizte magyar útlevelét. Halála előtt nem sokkal még egyszer hazalátogatott, átvette díszdoktori oklevelét az ELTE-n és a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Elektrotechnikai, akusztikai, hírközlési és informatikai továbbképzés
A BPMK a „Gyengeáramú rendszerek II. rész” címmel augusztus 5-én rendez online elektrotechnikai, akusztikai, hírközlési és informatikai szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
120 éve született Bisztray-Balku Sándor mérnök
Nagyszentmiklóson, 1905. augusztus 7-én született Bisztray-Balku Sándor (1905-1983) gépészmérnök. Középiskolai tanulmányait a temesvári főgimnáziumban végezte. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1929-ben, majd egy évig ugyanitt volt gyakornok. 1930-ban a Siemens Reiniger Werke A. G. alkalmazottja lett. A röntgengép technikát tanulmányozta a cég külföldi üzemeiben: Bécsben, Berlinben, Erlangenben. 1931-ben a cég romániai képviseletéhez helyezték, majd 1933-tól ő vezette azt. 1940-ben Magyarországra települt át, átvette a Magyar Siemens Reiniger Művek műszaki vezetését. 1945 elején a cég megszűnt, így önálló röntgen- és orvosigép-szakértőként dolgozott. 1957-ben az Erőmű Tervező Irodához került mint tervezőmérnök. Részt vett a csillebérci hazai kutatóreaktor építésében, feladata a sugárvédelem ellenőrzése volt. 1961-től az Országos „Frédéric Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főmunkatársa lett. Itt feladata a kobalt-besugárzó berendezések megtervezése és kivitelezése volt. Nevéhez fűződik röntgenintézményeink korszerű sugárvédelmének, a röntgen-munkahelyeken dolgozó munkatársak oktatásának a megszervezése. Több szabadalmát, illetve találmányát fogadták el itthon és külföldön. Ezeken kívül számos szakcikke jelent meg.
200 éve született Kondor Gusztáv geodéta
Szántován, 1825. augusztus 7-én született Kondor (1848-ig Krauze) Gusztáv, (1825-1897) csillagász, geodéta, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Fő kutatási területe az égi mechanika, valamint az asztrometrai és a geodézia határterülete, a csillagászati alapokon nyugvó földrajzi helymeghatározás volt. Tudományos szempontból jelentős kutatásai a csillagászat és részben a geodézia egyes kérdéseire irányultak. Elsősorban az égi mechanika, az égitestek mozgásának tanulmányozása vonzotta érdeklődését. Foglalkozott a kulmináció és a delelés jelenségével, ill. az ehhez kapcsolódó asztrometriai problémákkal, az időmérés, a földrajzi helymeghatározás és a fokmérés kérdéskörével. Az 1860-as évek végén bekapcsolódott a Schenzl Guidó végezte geofizikai kutatásokba, részt vett több terepi mérésen, amelyek célja a geomágneses tér feltérképezése és a mágneses helymeghatározás módszerének fejlesztése volt. Ehhez a munkához elsősorban a mérések asztrometriai alapjainak kidolgozásával és fokmérési munkálatokkal járult hozzá. Kiváló tanár volt, tanítványa volt többek között Fröhlich Izidor (1853-1931) fizikus, egyetemi tanár.
180 éve született Wallandt Ernő mérnök
Máriaradnán, 1845. augusztus 10-én született Wallandt Ernő (1845-1912) vízépítő mérnök. Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd 1867-ben állami szolgálatba lépett. Számos folyó-szabályozó, ármentesítő és vízrendező munkában vett részt. 1883-1889. között a Műszaki Tanács tagjaként a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban dolgozott főmérnöki, majd középítészeti felügyelői és 1885-től miniszteri osztálytanácsosi minőségben. 1889-től a Vaskapu-szabályozási művezetőség főnöke volt.
200 éve született Bodola Lajos mérnök
Kézdimarkosfalván, 1825. augusztus 10-én született zágoni Bodola Lajos (1825- 1897) bányamérnök. 1848-49-ben részt vett a Bem hadserege számára készített ágyúk öntésében, mint Gábor Áron műszaki munkatársa, majd a székely tüzérség egyik vezetője és oktatója volt. A szabadságharc bukása után Itáliába emigrált. 1852 végén visszavonult a politikától és Génuában, valamint más olasz városokban, mint mérnök különböző út-, vasút-, híd- és vízépítési munkákban vett részt. 1879-ben hazatérve tapasztalatait a délmagyarországi vízgazdálkodási munkálatoknál hasznosította, s különösen jelentős eredményeket ért el a rizstermelés meghonosítása, ill. fellendítése terén. E tárgykörbe vágó tanulmányai főleg a Gazdasági Mérnök c. lapban jelentek meg. 1892-ben nyugalomba vonult.
210 éve született Fest Vilmos mérnök
Jaroszlavban, 1815. augusztus 11-én született Fest Vilmos (1815-1879) mérnök, akadémikus. Tanulmányait Bécsben és a pesti Mérnöki Intézetben végezte, 1840-ben kapta meg az oklevelét. 1834 körül az al-dunai munkálatoknál, majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, és részt vett a Lánchíd építésében is, így 1846-ban Angliában volt tanulmányúton. 1848-ban gróf Széchenyi István a Közlekedés- és Közmunkaügyi Minisztériumba igazgató mérnökké nevezte ki. 1850-től kassai kerületi mérnök, 1866-tól Budán magyar királyi építési felügyelő, 1867-től minisztériumi osztálytanácsos lett. 1844-től volt az MTA tagja.
200 éve született Türr István mérnök
Baján, 1825. augusztus 11-én született Türr István (1825-1908) mérnök. Thier Jakab vaskereskedő ötödik gyermekeként az iskolapadot nem sokat koptatta, lakatos- és molnárinas, kőművessegéd lett, majd önkéntes katona. Az osztagát a híres Radetzky ezredes vezette; Türr hadnagy még részt vett a kegyetlen milánói megtorlásban, de 1849 elején átszökött a piemontiakhoz. Egy alakuló magyar légió megszervezésével és vezetésével bízták meg. Sok harci viszontagság és hőstett végeztével „a rettenthetetlen magyar” Nápoly polgári és katonai kormányzója, később diplomata lett. Gerster Béla (1850-1923) mérnök munkatársaként a Panama-csatorna nyomvonalának kitűzésére kiküldött expedíció tagja, majd a Korintoszi-csatorna építésének egyik szervezője volt. Hazánkban két középiskola, egy híd és tucatnyi utca viseli a nevét.
150 éve született Vuk Mihály mérnök
Budapesten, 1875. augusztus 13-án született Vuk Mihály (1875-1952) vegyészmérnök, egyetemi tanár. Felsőfokú tanulmányait Zürichben végezte, ott szerzett oklevelet 1898-ban, majd a budapesti tudomány-egyetemen bölcsészdoktorátust tett. 1905-1921 között az Országos Kémiai Intézetben működött, főleg borkémiai kutatásaival vált ismertté. 1911-ben műegyetemi magántanár lett. 1921-ben az akkor felállított élelmiszer-kémiai tanszék tanára lett és 1948-ig tanította a borászati kémia tantárgyat. Munkássága hazai viszonylatban úttörő a lisztkémiai, konzerv- és erjedésipari kutatások terén.
Építési mérnök-kamarai szakmai továbbképzés
A BPMK az „Építési-bontási hulladékok. Körforgásos gazdaság az építőanyagiparban” témakörökben augusztus 14-én szervez online építési továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
240 éves az első magyarországi polgári mérnöki oklevél
A hazai műszaki felsőoktatásban az építőmérnökök képzése tekint vissza a legkorábbra. Mária Terézia 1753. évi rendelete a nagyszombati egyetem oktatási rendjébe olyan tárgyakat illesztett, amelyek fontosak voltak a földmérők részére. 1777-ben a Ratio Educationis intézkedett a geodézia, a hidrotechnika és az építészet tanításáról a felsőoktatásban. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története a XVIII. századra nyúlik vissza, hiszen egyik jogelődjét, az Institutum Geometricumot (Mérnök Intézet) 1782. augusztus 30án alapították. Az intézetet a pesti tudományegyetem bölcsészeti karhoz kapcsolták, így a mérnökképzést egyetemi szintre emelték. Az első polgári mérnökképző intézet volt Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, megelőzve a főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-t (1794). Az Intézetet először a budai várban helyezték el, de nem volt elég hely, ezért később Pestre helyezték. Az intézet fő tárgyai a gyakorlati mértan, földméréstan, vízépítéstan, valamint a mechanika, technológia és építészet voltak. A főváros környékén terepgyakorlatokat is tartottak a hallgatóknak. Az intézet első igazgatója, Rausch Ferenc maga is vízépítészetet oktatott. Az itt végzett mérnököket szinte azonnal alkalmazták az államigazgatás különböző szervei, akkora volt az országban a képzett szakemberhiány. A Mérnöki Intézet által kiadottak a világ legelső polgári mérnöki oklevelei voltak. Az elsőt Tichy István nevére állították ki 1785. augusztus 14-én. Az 1850-ig működő intézetben közel 1200-an szereztek még mérnöki oklevelet, köztük pl. Vásárhelyi Pál vagy Reitter Ferenc. Itt végzett a későbbi Műegyetem első rektora, Sztoczek József is. Az első mérnök akadémikus pedig az 1813-ban oklevelet szerzett Beszédes József lett alig húsz évvel később, 1831-ben (Beszédes a legelismertebb vízimérnök volt Vásárhelyi Pál mellett). A technikai osztályon belül az általános mérnökök, a gépészek, valamint a vegyészek képzését az 1863/1864-es tanévtől különítették el az 1856-tól Joseph Polytechnicum néven működő oktatási intézményben. (E rendszer már a mai BME kari szervezet előfutára volt, amely majd 1871-ben, az intézménynek egyetemi rangot biztosító törvény elfogadásával valósult meg.) 1860-as évek legvégén osztották több tanszékre az építő tudományok addig túlterhelt egyetlen tanszékét, sőt az út-, vasút-, víz- és hídépítéstanból mindjárt két tanszéket és saját szertárat is szerveztek. Az 1871-ben megalakult királyi József Műegyetem szervezeti szabályzatában öt szakosztály szerepelt, köztük a mérnöki. Élén, akárcsak ma, választott dékán állt. Az Építőmérnöki Kar első vezetője Kruspér István, az első magyar nyelvű geodézia tan- és szakkönyv írója volt.
180 éve született Pártos Gyula építész
Apatinban, 1845. augusztus 17-én született Pártos (születésekor: Puntzmann) Gyula (1845-1916) építész, aki Lechner Ödön építész tervezőtársaként a magyar stílusú szecesszió úttörője lett. Először Szkalnitzky Antal (1836-1878) építésznél tanult, majd Hauszmann Alajos (1847-1926) és Lechner Ödön (1845-1914) évfolyamtársaként 1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet. Pesten Lechnerrel közös irodát nyitottak, ahol a szervezői feladatokat Pártos látta el, míg a pályázatok és megvalósult művek Lechner művészetét tükrözik. Néhány önálló tervén kívül (a kiskunfélegyházi Szent István-templom, a kecskeméti református bazár) részt vett Lechner Ödön csaknem valamennyi megvalósult tervének kivitelezésében (a Thonet-ház, a Drexler-palota, a kecskeméti városháza és az Iparművészeti Múzeum).
100 éve született Tandori Károly matematikus
Újvidéken, 1925. augusztus 23-án született Tandori Károly (1925-2005) Kossuth-, és Széchenyi-díjas matematikus, akadémikus. Ugyan felvételt nyert a budapesti Műegyetemre, de felsőfokú tanulmányait a háborús körülmények miatt mégis inkább a szegedi egyetemen kezdte meg, matematika-fizika szakon. Kiváló tanárai voltak: Kalmár László (1905-1976), Riesz Frigyes (1880-1956) és Szőkefalvi-Nagy Béla (1913-1998) matematikusok. Nagyon hamar eldőlt, hogy őt legjobban a matematika érdekli, s azon belül is a matematikai analízis. Már egyetemi évei alatt gyakornok volt a Bolyai Intézetben. 1948-ban kapta meg matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelét, s mindjárt felvették tanársegédnek az Intézetbe. Tandori Károly 1954-től a szegedi Bolyai Intézet munkatársa, 1962-95 között a József Attila Tudomány-egyetem professzora volt. 1972-95-ig tanszékvezető, 1975-81-ig Természettudományi Kar dékánjaként tevékenykedett. Kutatási területe: Sorozatok, sorok, szummációk elmélete. Approximációelmélet. Fourier-analízis. Valószínűségelmélet határelosztás-tételei. 1976 óta volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
90 éve született Ivits Tibor mérnök
Budapesten, 1935. augusztus 25-én született Ivits Tibor (1935-1985) Állami-díjas hajóépítő mérnök, gazdasági vezető. A Magyar Hajó- és Darugyárban dolgozott, 1973-tól a Hajó- és Úszódaru Tervező Iroda főkonstruktőre, 1983-tól a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregység igazgatója, 1985-től a Magyar Hajó- és Darugyár műszaki igazgatója volt. Eredményes munkát végzett az exportképes úszódarucsalád kifejlesztésében és gyártásában.
180 éve született Lechner Ödön építész
Pesten, 1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön (1845-1914) építész, királyi tanácsos, a magyaros formateremtő stílustörekvés és a szecesszió építészetének nemzetközileg is jelentős képviselője. A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is. Építészetének tudatos, elméleti (tanulmányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű. Ismertebb alkotásai Budapesten: a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola, a Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) és a Magyar Állami Földtani Intézet épületei. Lechner az építészeti részletképzés tekintetében egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai, illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordul. Az Iparművészeti Múzeum épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltér a hagyományos formavilágtól, ami vegyes fogadtatásra talált. Formavilága a Postatakarékpénztár Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és megkapta a „királyi tanácsos” címet is. Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén alkotásnak. Élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása a pozsonyi katolikus Szent Erzsébet templom és plébánia volt. Az idős mestert 1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért nagy aranyéremmel tüntették ki.
Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara az „Ivóvízkezelés és szennyvíztisztítás jelene és jövője” címmel augusztus 28-án rendez online szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Nyitókép: Iparművészeti Múzeum / Fortepan
