Amikor 1998-ban Helmut Kohl kancellárral megállapodtak a magyar és a német ipar együttműködéséről, valahogy így képzelték – idézte fel a magyar miniszterelnök szeptember 26-án a BMW Group debreceni üzemének hivatalos megnyitóján. Orbán Viktor a gyárat méltatva hozzátette: büszkék vagyunk, fantasztikus és lenyűgöző a méret, fantasztikus és lenyűgöző a minőség. Emlékeztetett: amikor bejelentették, hogy a BMW gyárat épít Debrecenben, azt gondolták, ez „nyerő, biztos siker”, mert a német autógyárak és Magyarország együttműködéséből már több évtizedre visszanyúlóan csak jó dolgok sültek ki.
A BMW népszerű autó Magyarországon – jegyezte meg. „Mi, magyarok szeretjük a tempót, a bátor váltásokat, szeretjük, ha lehet keresztbe menni, de közben elvárjuk a stabilitást és a biztonságot is. És a BMW éppen ilyen autó. A BMW egy vagány autó, és mi szeretünk így gondolni saját magunkra” – fogalmazott, azt kívánva: egyre több magyar család engedhesse meg magának, hogy BMW-je legyen. Megemlítette azonban azt is, hogy a világgazdaság szerkezete átalakul, Európa megrázkódtatásokat él át, megmérettetnek az országok és az autóipari vállalatok is. Nemcsak az autóiparban jön szelekció, hanem más iparágakban is, sőt szelekció jön országok között is – figyelmeztetett. „Lesz vállalat, amelyik talpon marad, és lesz, aki térdre esik, lesznek országok, amelyek talpon maradnak, és lesznek, akik térdre esnek” – fogalmazott. Németország és Magyarország is komoly kérdéseket kap: tud-e versenyképesen termelni, akarnak-e, tudnak-e még a polgárai dolgozni, van-e bátor vezetésük, kiállnak-e saját gazdaságaik és iparágaik védelmében, a vámpolitikában, a zöld átállásban, az energiaárak kérdésében? – sorolta a kormányfő. Hozzátette: ma Európa gyenge, még a saját szövetségeseinkkel sem tudunk jó megállapodásokat kötni, ezért ma minden, az Egyesült Államokba importált autóra 15 százalékos vám jut, onnan visszafelé semmi. Ez azt jelenti, legalább ennyivel jobbnak kell lennünk – jelentette ki. Értékelése szerint létezik út, amely nem csak a túléléshez, talpon maradáshoz elegendő, de elvezet a sikerhez, a fejlődéshez, egy biztos jövőhöz. „Úgy érezzük, hogy mi, magyarok ilyen úton járunk, és ezen az úton a mai naptól BMW-vel is lehet haladni, sőt az egész BMW-konszern is velünk jöhet” – mondta. Orbán Viktor a magyar utat úgy írta le: bezárkózás helyett összekapcsolódás, fékezés helyett gyorsítás, túlszabályozás helyett pedig rugalmasnak kell maradni.
Kifejtette, Európa egyik legrégebbi, legnagyobb presztízsű és leginnovatívabb autógyára Kelet-Magyarországra hozta a legújabb gyárát, hogy a jövő autóját, a Neue Classét Magyarországon gyártsa. Ez bizonyíték arra, hogy a magyar út nemcsak járható, hanem jó helyre is vezet – tette hozzá. Emlékeztetett: a gyár önmagában háromezer magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre Hajdú-Bihar vármegyében. Hozzátette: a helyi iskolákkal és magyar műszaki egyetemekkel együttműködve a BMW képzési centrumot is létrehozott, valamint nyáron megkezdte működését a gyár szomszédságában egy logisztikai központ, illetve üzleti szolgáltató központ is épül a városban. Jelezte: csak a BMW-vel összefüggésben az elmúlt két évben magán és állami forrásokból ezermilliárd forint feletti összeg érkezett Hajdú-Biharba, egyetlen más térség sem lépett ekkorát előre ilyen rövid idő alatt. Közművek és utak újultak meg, jön a debreceni reptér bővítése is – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy a debreceni iparfejlesztés, az autógyárak, akkumulátorgyárak és logisztikai beruházások úgy valósultak meg, hogy eközben a város bekerült Európa zöld fővárosainak versenyében a legjobb három közé.
A miniszterelnök sok sikert kívánt BMW-nek Magyarországon, és úgy fogalmazott: „az önök sikere, a mi sikerünk, az önök újítása, a mi előnyünk, az önök munkahelye, a mi családjaink biztonsága.” Azt kívánta a beruházóknak: német elődeikhez hasonlóan csináljanak minden eurócentből eurót.
Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy amikor eldöntötték, új gyárat építenek Európában, tökéletes helyszínt találtak Debrecenben: erős, elkötelezett partnereket, megbízható beszállítókat, korszerű infrastruktúrát. Hozzátette: a BMW történetében először a virtuális térben terveztek meg mindent, majd felépítették úgy, ahogyan ma a valóságban kinéz. Ami innováció és high-tech, az Debrecenben készül – tette hozzá, kiemelve például, hogy a gyárnak nincs összeköttetése a közüzemi áramhálózattal, az energiaellátásra az ország legnagyobb napelemparkját építették meg. „Ez nem csak egy gyár, hanem a sarokköve a haladásnak” – hangoztatta Hans-Peter Kemser, kiemelve, hogy több mint kétezer embernek biztosítanak megélhetést, de további ezer is kapcsolódik hozzájuk. „Beépültünk Debrecenbe, Magyarország társadalmába” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a debreceni gyár a BMW szimbóluma, legkorszerűbb, a fenntarthatóság jegyében épült üzeme.
Papp László, Debrecen polgármestere „a világ legmodernebb, legfenntarthatóbb, leginkább jövőbe mutató” gyárának nevezte az elkészült üzemet, amelynek megnyitója hosszú évek munkájának eredménye, amely új korszakot nyit Debrecen és az ország keleti régiójának életében. A polgármester azt mondta, számára ez a nap a hitről, a küzdeni tudásról és a debreceniségről szól, mindarról, „ami átsegített bennünket az autóipar nehézségein, a világjárványon, az energiaválságon és megannyi problémán, ami egy ilyen léptékű beruházás megvalósítását kíséri”. Hozzátette, hogy a debreceni BMW gyár létrejötte mögött erős összefogás áll: Magyarország kormánya, a BMW csoport és Debrecen városa együtt bizonyította, hogy a legnagyobb akadályokat is le lehet győzni. Papp László szerint a gyár nem egyszerűen ipari beruházás, hanem „történelmi küldetés, amely megmutatja, hogy a jövő ipara és a jövő városa képes harmóniában együtt fejlődni”. Azt mondta, a városban megtízszerezték az iparterületeket, felépült több mint egymillió négyzetméter ipari ingatlan, amelynek köszönhetően 21 ezer új munkahely jött létre. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, az élhetőségi és fenntarthatósági szempontokra, amelynek az eredményességét jól jelzi, hogy Debrecen a három finalista között van az Európa Zöld Fővárosa 2027 versenyben – jelezte Papp László.
Oliver Zipse, a BMW Group igazgatóságának elnöke azt mondta, a debreceni gyár felépítésével új fejezetet nyitottak a BMW történetében. A vadonatúj gyárban vadonatúj modellt fognak gyártani: a Neue Klasse iX3 hatékony, fenntartható és digitális – hangoztatta hozzátéve, hogy az iX3 modell az első állomása egy új generációnak. Felidézte, hogy a gyár építésének debreceni helyszínéről hét éve döntöttek, négy éve volt az alapkőletétel – közben Covid-járvány – és 2023 márciusa óta működik a gyár: a virtuális tervezés és végrehajtás eredményeként előre pontosan elhelyezték azt a több mint ezer robotot, amelyek ma már a valódi kocsikat gyártják. Nincs jövő fenntarthatóság nélkül – emelte ki Oliver Zipse, megemlítve, hogy a gyár évente 12 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást „spórol meg”. Kiemelte azt a „hálózati együttműködést”, ami a debreceni gyár építése során megvalósult, s amit tapasztalatként adnak át más kontinenseken működő üzemeiknek.
A BMW Group igazgatóságának elnöke szerint „Debrecen a világ legjobb dolgozóit hozta össze”: több mint kétezer helyi munkatársuk 15 országból érkezett, a gyár hivatalos nyelve a magyar és az angol. Oliver Zipse fontosnak nevezte a jó együttműködést a beszállítókkal, s a további jó kapcsolatokat a várossal és az egyetemekkel.
A gyáravató végén a résztvevőknek bemutatták a Neue Klasse iX3 első, a gyártósorról frissen legördült darabjait.
(MTI, kép: BMW, MTI, Papp László/FB)
