Veszprém város a Bakony és a Balatonpart településeivel közösen viseli idén az Európa Kulturális Fővárosa címet. Veszprém Vármegye Mérnöki Kamarája szeptember 5-6-án tablókiállításon és szakmai konferencián mutatta be a VEB2023 mérnöki eredményeit, projektjeit, létesítményeit.
Az EKF programhoz kapcsolódó fejlesztési projektek egyike sem lett megalomán beruházás, a Veszprémben megépült vagy átépült létesítmények, terek, épületek egytől egyig olyanok, amelyekre már nagy szüksége volt a városnak – hangsúlyozta Porga Gyula polgármester, a VEB2023 „hardvereit” bemutató plakátkiállítás megnyitóján. Mint mondta, az Acticity színháztermében nyílt tárlat két részből áll, a tablók részint az EKF-program fejlesztéseit, részint pedig a veszprémi várban folyó vagy már befejezett érsekségi beruházásokról szólnak.
A szeptemberi 6-i szakmai konferenciát – amit szintén a Veszprém Vármegye Mérnöki Kamarája rendezett az Acticity-ben – az ECEC elnöke, Klaus Thürriedel, valamint Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke nyitotta meg. Markovits Aliz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója a 116 település részvételével zajló EKF programsorozat történetéről, az épített örökség rekonstrukciójáról, rehabilitációjáról, újrahasznosításáról beszélt, Schmidt István műszaki igazgató ((Veszprém 2030 Kft.) pedig a „kulturális főváros” fejlesztési eredményeit mutatta be előadásában.
A tervezői prezentációkat – Ruttner-ház, Foton/Várkert, Várbörtön, Acticity – követően a résztvevők három szekcióban (érsekségi beruházások, tartószerkezeti-, valamint épületgépész fejlesztések) ismerkedhettek meg az alkotók előadásában a VEB2023 mérnöki létesítményeivel, majd lehetőség volt helyszíni bejárásokra is a veszprémi szakemberek vezetésével. (A projekteket bemutató írásainkat lásd a Mérnök Újság augusztus-szeptemberi lapszámában.)
