A Keleti-főcsatornán és mintegy 15 kilométer csővezetéken, valamint a Tócó-patakon keresztül megérkezett a Tisza vize Debrecenbe: november 28-án a Vezér utcai víztározóból néhány üvegpalackot már Tisza-vízzel töltöttek meg a vízügyi szakemberek – jelentették be a projektzáró rendezvényen.
Papp László polgármester történelminek nevezte a pillanatot, a Tisza vize ugyanis a város „hatalmas zöldfelületeinek hosszú távú fenntartása, megóvása szempontjából óriási jelentőségű”. A Civaqua-program több mint 15,7 milliárd forintos európai uniós és hazai forrásból megvalósított első ütemének befejezésével megtörtént a Debrecen nyugati részén fekvő Tócó vízfolyás felelős szakaszának revitalizációja, új életre keltése. A program folytatódik: a második ütemben a Nagyerdő, a harmadikban az Erdőspusztákon lévő Fancsikai-tavak és a Vekeri-tó vízpótlása oldódik meg – jelezte a polgármester hozzátéve, hogy minden vízügyi beruházást jóléti fejlesztésekkel – parkokkal, fákkal, újabb vízfelületekkel – egészít ki a város. Balázs Ákos alpolgármester azt mondta, a Civaqua programmal fél évszázados álma valósult meg a debrecenieknek. Debrecent – ahol a Nagyerdő az ország első védett területe – a természetvédelem őrvárosának nevezte, s elmondta, további faültetésekkel, véderdőkkel, a Tócó mellett zöld folyosó kialakításával „zöldítik” a várost.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója megjegyezte: a Tisza vize megérkezésével már nem igaz a vízügyesek között korábban sokat idézett mondás, miszerint „Debrecen érdekes nagyvárosa Európának, nincs benne víz”. Immár van víz, és lesz is, aminek érdekében bővítik a Keleti-főcsatornát, a Civaqua-program második és harmadik ütemének megvalósítása mellett pedig sor kerül a Dél-Nyírség vízpótlási fejlesztésére is – vázolta a jövőt a főigazgató.
Szegi Attila, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) műszaki titkára elmondta: a mostani, 15,748 milliárdos beruházás keretében megtörtént a rendszer vízellátását a Keleti-főcsatornából biztosító HTVR szivattyútelep felújítása, csaknem 13 kilométer hosszúságban pedig egyméteres átmérőjű nyomócsővezeték kiépítése. A Keleti-főcsatorna vize ezen az új nyomóvezetéken keresztül jut el a szivattyúteleptől a szintén a projekt keretében megépült háromezer köbméter térfogatú kiegyenlítő tározóhoz, amelyet a térségi magas ponton alakítottak ki Bodaszőlő közelében. A beruházás legnagyobb kihívását ez jelentette: a Keleti-főcsatorna és a kiegyenlítő tározó közötti szintkülönbség ugyanis 63 méter. Mindeközben a szivattyú az 1 méter átmérőjű nyomóvezetéken egy időben 10 ezer köbméter vizet mozgat meg, hiszen a cső folyamatosan vízzel telített – ismertette a részleteket. Hozzátette: a kiegyenlítő tározó feladata kettős: egyrészt a Civaqua-rendszer belső vízkészlet-gazdálkodásában van jelentős szerepe, másrészt a dinamikus hatások kiegyenlítésére szolgál, vagyis a nyomás alatt érkező víz itt nyugalmi állapotba kerül, mielőtt a gravitáció segítségével tovább engedik a Tócó irányába. Utóbbi feladathoz ugyancsak a projekt keretében épült meg két kilométer hosszú, 600 milliméter átmérőjű gravitációs vezeték. A projekt fontos eleme volt a Tócó-völgyi felső vízellátó útvonal kiépítése, amelynek részeként a Tócó mentén 14 duzzasztó műtárgy és 4 fenéklépcső készült vízvisszatartás céljából – magyarázta a szakember.
A debreceni Vezér út térségében megépült egy 27 ezer köbméter térfogatú tározó. Ennek a létesítménynek az elsődleges funkciója, hogy jelentős csapadék esetén a Tócón érkező nagyobb vízhozamokat, belvízhullámokat visszatartsa, az alsóbb szakaszokat mentesítse. Mindemellett aszályos időszakban tartalék vízbázist jelent, valamint ökológiai, szociális és jóléti célokat is szolgál majd – fűzte hozzá. (MTI, kép: Tivizig)
