Egy tanulmány szerint négy évtizedbe telhet, mire eltávolítják a romokat az izraeli bombázások által elpusztított és megrongált épületekből, és ez a folyamat több mint 90.000 tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával járhat.
Az Environmental Research: Infrastructure and Sustainability folyóiratban megjelent tanulmány készítése során nyílt forráskódú térbeli adatokat használtak fel a kiszámításokhoz: a 2023. október 7. és 2024. december 1. között elpusztított és megrongált épületekből több mint 36,8 millió tonna betonhulladék keletkezett. A kutatás szerint a romok eltávolítása és feldolgozása több mint 90 000 tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezhet. Ezt elsősorban a törmelék összegyűjtéséhez és a hulladéklerakókba szállításához szükséges nehéz gépek okoznák. A romok eltávolításának rendkívül összetett feladata akár 40 évig is eltarthat, állítja Samer Abdelnour, a tanulmány vezető szerzője és az Edinburgh-i Egyetem Üzleti Iskola stratégiai menedzsment szakának docense, valamint Nicholas Roy, az Oxford Egyetem statisztikai tudományok mesterképzésének hallgatója, a tanulmány társszerzője.
A kutatók becslése szerint 2,1 millió teherautó-út lenne szükséges a törmelék elszállításához a hulladéklerakókba, ami 29,5 millió kilométer megtételét jelentené. A tanulmány szerint ezek az utak közel 66 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményeznének.
A másik jelentős szén-dioxid-kibocsátás a szennyezetlen beton törmelék zúzásával járna, amelynek célja az újrahasznosítás helyi újjáépítési projektekben. Abdelnour és Roy két forgatókönyvet hasonlítottak össze, hogy kiemeljék a szennyezetlen törmelék feldolgozásának szén-dioxid-kibocsátását. Az első forgatókönyv feltételezi, hogy a törmelék 80%-a zúzásra alkalmas. Ha 50 nagy teljesítményű ipari állkapocs-törőgépet használnának, a munka alig több mint hat hónapig tartana, és körülbelül 2976 tonna szén-dioxid keletkezne. Az ehhez a megoldáshoz szükséges gépek azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre Gázában.
A második forgatókönyv szerint 50 kisebb daráló – amelyeket általában Gázában használnak – több mint 37 év alatt tudná feldolgozni ugyanazt a mennyiségű törmeléket, és körülbelül 25 149 tonna szén-dioxidot termelne. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a feladatot bonyolítja a jelentős mennyiségű azonosítatlan veszély, például a fel nem robbant lőszerek és az azbeszthez hasonló mérgező anyagok jelenléte. A szerzők szerint a tanulmány célja a háború messzemenő és gyakran rejtett éghajlati hatásainak kiemelése. Abdelnour és Roy azt is szerették volna, ha a politikai döntéshozók, várostervezők, építőmérnökök és a helyszínen dolgozók megkapják azokat az információkat, amelyekre szükségük van Gáza újjáépítésének előkészítéséhez. „Természetesen tudjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátási becslések túlságosan leegyszerűsített közelítések a háború és az újjáépítés komplex, sokrétű és tartós éghajlati és környezeti hatásainak megértéséhez” – nyilatkozták a szerzők. „Ugyanakkor eredményeink aláhúzzák annak fontosságát, hogy figyelembe vegyük a törmelék eltávolítását és feldolgozását, amely eddig kevéssé kutatott terület volt a katonai kibocsátások számításában” – tették hozzá.
Forrás: Gaza rubble clearance could result in 90,000 tonnes of carbon emissions
Kép: Wikimedia Commons / https://www.flickr.com/photos/gloucester2gaza/3376700425/
