A Copernicus klímaszolgálat néhány napja tette közzé, hogy a globális átlaghőmérséklet 2024-ben először haladja meg 1,6 fokkal az iparosodás előtti szintet. Ez azt jelenti, hogy 2024 volt globálisan a legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete, azaz 1850 óta.

Mit jelent ez a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célkitűzésére nézve? A VDI (Verein Deutscher Ingenieure, Német Mérnökök Egyesülete) szakértője, Dipl.-Geogr. Catharina Fröhling a műszaki szabályozás fontosságát hangsúlyozza. Mint ismeretes, a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy pontos fordításban Párizsi Megállapodás (franciául: Accord de Paris) egy, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött megállapodás, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A megállapodás célja egyebek mellett:

a) A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, elismerve, hogy ez jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait;

b) Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, és az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó fejlődés elősegítése, miközben ezek a folyamatok nem fenyegetik az élelmiszergyártást;

c) A pénzáramlások következetessé tétele, hogy az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó és az éghajlattal szemben rugalmas fejlődési lehetőségek felé haladjanak.

Célja továbbá az aláíró országoknak, hogy elérjék a globális üveghatású gázok kibocsátásának csúcspontját, amilyen hamar csak lehetséges (vagyis a lehető legkevesebb üvegházhatású gázkibocsátást produkálják).

Veszélyesen közeledünk a 1,5 fokos határhoz

„A 2024-es adatok azt mutatják, hogy veszélyesen közeledünk az 1,5 fokos célhoz, és ez világossá teszi, hogy sürgős és célzottabb lépésekre van szükség” – nyilatkozta Catharina Fröhling. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú, de az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás is elengedhetetlen! Fröhling rámutat: „Még mindig van lehetőségünk arra, hogy olyan utat válasszunk, amely legalább a globális felmelegedés 2 fok alatt tartására vonatkozó megállapodás betartását lehetővé teszi. Ennek kell most a legfőbb prioritásunknak lennie!” Ellenkező esetben az éghajlatváltozás költségei 2050-re akár 900 milliárd euróra is rúghatnak. „És ez csak a pénzügyileg mérhető költségeket tükrözi. Az olyan nem kézzelfogható károk, mint az egészségügyi következmények vagy a biológiai sokféleség csökkenése, ebben az összegben még nincsenek is benne” – teszi hozzá a VDI szakértője.

A műszaki szabványosítás tervezési biztonságot teremt

A VDI az éghajlatváltozással szemben a jövőnk alakításának kérdésére helyezi a hangsúlyt. „Ezért feladatunknak tekintjük, hogy a műszaki szabályozásokkal és szabványosítási tevékenységünkkel kezeljük és leküzdjük a klímavédelmi intézkedések végrehajtásával és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívásokat. A műszaki szabványosítás ugyanis a tervezés alapjául szolgál, növeli az átláthatóságot és tervezési biztonságot is teremt. Ez (is) szükséges a fenntartható, innovatív és az éghajlathoz alkalmazkodó jövőhöz” – mondja Dipl.Geogr. Catharina Fröhling.

Forrás: https://www.vdi.de/news/detail/15-grad-marke-2024-ueberschritten-technische-regelsetzung-dringender-denn-je