Magyarország kormánya az elmúlt száz esztendő legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, melynek során mintegy 600 milliárd forintot tervez költeni a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására –...
A Chemnitzi Műszaki Egyetem kutatócsoportja olyan speciális festékmolekulákat fejlesztett ki, amelyekkel kvantitatív módon jelezhetők a műanyagokban lévő mechanikai feszültségek. Ezek az úgynevezett „molekuláris rugók” a rájuk ható erők erősségétől függően...
Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá. Bár az életnagyságú, színes, LEGO kockákból épült villamoskocsin utazni nem lehet, vidám...
A külügyminisztérium közleménye szerint nemzetközi együttműködés erőfeszítései eredményezték a sikeres felbocsátást, annak érdekében, hogy még az évtized végén tartós és széleskőrű emberi jelenlétet alakíthassanak ki a Holdon. A program egyben felkészülés az első emberi Mars-misszióra. Az Artemis-programon keresztül az Egyesült Államok a történelem legszélesebb és legsokszínűbb nemzetközi űrkutatási koalícióját építi – fogalmazott a közlemény, amely szerint a tudományos és technológiai felfedezéseket ez a globális szövetség az űr mélyebb kutatásának szolgálatába állítja, eredményeit a Föls számára is hasznosíthatóvá teszi, miközben munkahelyeket is teremt. Az Artemis-1 küldetéséhez magyar kutatók munkája is hozzájárult. A felbocsátott hordozórakéta orrkúpjában, a Hold körüli pályára álló legénység nélküli Orion űrhajón helyet kaptak az ELKH Energiatudományi Kutatóintézetben kifejlesztett dózismérők is. A nemzetközi együttműködésben részt vesz többi között az Európai Űrügynökség (ESA), a német űrkutatási központ (DLR), az izraeli űrügynökség (ISA) és számos ország kutatói.
Az Energiatudományi Kutatóközpont korábbi közleménye a részvételükkel kapcsolatban korábban azt írta, hogy a kozmikus sugárzás detektálásában való négy évtizedes tapasztalatának köszönhetően az EK Űrkutatási Laboratóriuma úgynevezett „passzív”, energiaellátást nem igénylő dózismérőkkel foglalkozó csoportját az Artemis-program első komoly lépcsőjének számító küldetésben, az Orion űrhajó Hold körüli repülésében való részvételre hívták meg, amelynek során az űrhajósok helyét sugárzásmérő eszközökkel gazdagon ellátott tesztbábuk, úgynevezett fantomok foglalják el.
Az amerikai űrhivatal (NASA) Artemis-programjának első kilövését a tervek szerint az Orion űrhajó már legénységgel végzett repülése követi, ami ugyanúgy 25 nap lesz, mint a mostani tesztrepülés, aminek költsége 4,1 milliárd dollár (mintegy 1650 milliárd forint). Az Artemis-1 holdrakéta kilövését idén szeptemberben az utolsó pillanatban többször is elhalasztották a kilövési folyamat közben észlelt műszaki hibák miatt. (MTI, fotók: NASA)
Videó az Orion űrhajó november 16-i fellövéséről:
Magyarország kormánya az elmúlt száz esztendő legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, melynek során mintegy 600 milliárd forintot tervez költeni a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására –...
A Chemnitzi Műszaki Egyetem kutatócsoportja olyan speciális festékmolekulákat fejlesztett ki, amelyekkel kvantitatív módon jelezhetők a műanyagokban lévő mechanikai feszültségek. Ezek az úgynevezett „molekuláris rugók” a rájuk ható erők erősségétől függően...
Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá. Bár az életnagyságú, színes, LEGO kockákból épült villamoskocsin utazni nem lehet, vidám...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
