Az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett kormányzati tájékoztató konferencián a Hotel Mercure Budapest Castle Hill-ben október 11-én Budapesten. A rendezvény egyúttal az új beruházási kerettörvény szakmai bemutatója volt, amelyre szakmai szervezetek – köztük a Magyar Mérnöki Kamara – és az ágazat meghatározó vállalkozásainak vezetői kaptak meghívást.

Nagy Márton közölte, a kormány a következő évben azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót. Ez azonban attól függ, hogy Németország recesszióba esik-e. A miniszter szerint a valódi kérdés az, hogy Németország milyen mély és milyen hosszú ideig tartó recesszióba esik. Kiemelte, hogy az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt. Az emelkedő költségek miatt kialakuló költségsokkról szólva a miniszter példaként említette, hogy míg az infláció 20 százalékos, az építőipari árindex – főként az anyagköltségek emelkedése nyomán – meghaladhatja a 30 százalékot. A dráguló finanszírozásról megjegyezte, a jegybanki alapkamat emelések hatására a hitel piac kétszámjegyű tartományban van, amelyre az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint pedig megállíthatja az építőipart – vélekedett. A kereslet alakulásánál hozzátette, hogy az új szerződések állománya esik vissza, az év végére elérheti a 2017-es, 2018-as szintet. Kitért arra is, hogy az állami beruházások értéke 2020-ban tetőzött 3500 milliárd forinttal, idén ez az érték 2700 milliárd forintra, egy egészségesebb szintre fog csökkeni. Mindezen beruházások 60-70 százaléka tartozik az építőipari beruházások körébe – jelezte. Egyúttal rámutatott, hogy a következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni.

Nagy Márton elmondta, hogy az idén 17 000 új lakással számolnak, ez jövőre 10 000 körül alakul, míg 2024-ben az alatt lehet. Az első Orbán-kormány alatt tudtak egy év alatt 40 ezer lakást építeni, ezt a számot azóta sem tudták elérni, az okait vizsgálják – fejtette ki. A miniszter szerint lakáspiaci reformra van szükség ahhoz, hogy közép-, illetve hosszú távon a 40 ezres lakásszámot el tudják érni.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: 2022 jó év lesz az építőipar számára, amelynek a termelési értéke 4-5 százalékkal is magasabb lehet az előző évinél. Folyó áron számolva az ágazat teljesítése a 6000 milliárd forintot is meghaladhatja.

A kormányzati tájékoztató konferencián Lázár János építési és beruházási miniszter bejelentette, hogy elkészült az új állami építési beruházási kerettörvény, amelynek megalkotása érdekében 26 szervezettel egyeztettek, amelyektől 900 darab javaslatot kaptak, és azok nagy részét be is építették a szabályozásba. Az új kerettörvényről október 12-én dönt a kormány, és a törvényjavaslat még ebben a hónapban az Országgyűlés elé kerül. 

Eljött a mérnökök ideje

Lázár János úgy fogalmazott: a jogászok és a humán értelmiség kora után Magyarországon elkövetkezett a mérnökök és az építők ideje. A rendszerváltozáskor a magyar jogásztársadalom, a hazai humánértelmiség óriási lehetőséget kapott az ország megváltoztatására. „Idáig jutottunk vele. Szándékaink szerint most a mérnökök és az építők kapnak óriási lehetőséget Magyarország megváltoztatására, egy új ország felépítésére. Ha nekik sem sikerül, akkor már csak az orvosok maradnak hátra, ez azonban mindannyiunk számára nagyon rossz kilátásokkal kecsegtetne. Abban hiszek, hogy a magyar mérnökök, a magyar magas- és mélyépítők szerepének újra növekednie kell a társadalomban, ha azt a sokat emlegetett polgári Magyarországot, a hagyományait büszkén és nyakasan őrző, de nyugatias értékű és életminőségű országot fel akarjuk építeni. Nemcsak nagyobb erkölcsi megbecsülésről beszélek a magyar mérnöktársadalom tekintetében, hanem nagyobb befolyásról a szakmai ügyekben.” A miniszter szerint, aki sokszor megfordul nyugaton, vagy gyakran tárgyal Nyugat-Európában, az tudja, hogy ott nemcsak a jogászok neve mellett szerepel a szaktudásukat bizonyító „dr.”, de a mérnökök neve előtt is ott áll a mérnöki titulus, és számukra ez ugyanolyan közmegbecsülést ad, mint nálunk a jogászdoktori cím. Hasonló a helyzet az építőkkel, akik nem is olyan régen még Magyarországon is sokkal nagyobb köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendtek, mint manapság. „Aki nyitott szemmel jár ebben az országban és van figyelme a világháború előtt készült épületekre, észreveheti azokat a kis plaketteket és táblákat a falakon, melyeken nemcsak az adott épület tervezőjét vagy megrendelőjét tüntették fel, büszkén hirdetik az egykori építőmesterek nevét is. Ez nemcsak szokás dolga, de a közgondolkodás tükre is, és egy olyan működésmód bizonyítéka, amelyben egy-egy település, végső soron az ország építésében meghatározó szerep jut a szakembereknek. Márpedig az így működő korok eredménye a világszínvonalú épített környezet és mindaz, ami ezzel szorosan összefügg. Ugyanis a közösségi és magánterek magasabb minősége révén a gyarapodás, a fejlődés, a haladás érzete a fontos. Pontosabban a haladás átélhetősége minden csoport számára, legyen szó szegényről vagy jómódúról, vidékiről vagy fővárosiról.” Lázár János aláhúzta: ez járult hozzá a millennium után a boldog békeidők fejlődéséhez, azaz mindenki részesülhetett belőle, ugyanúgy, mint ahhoz a gyarapodáshoz és felzárkózáshoz, amit a két világháború közötti Magyarország magáénak mondhatott. „A korszak épített örökségét a mai napig is viszonyítási pontként tekintjük, részben azok minősége, részben pedig a polgári életminőségre gyakorolt hatásuk miatt. Ha újra a boldog békeidők felzárkózásához és haladásához hasonló korszakot akarunk, akkor egyebek mellett az építők, a mérnökök közmegbecsülését kell helyreállítanunk, mégpedig azáltal, hogy nagyobb befolyást biztosítunk nekik az országot meghatározó építések, beruházások ügyében.”

A forrásszűke átmeneti időszaka

A kerettörvény mögött meghúzódó – nem is annyira politikai, mint inkább filozófiai – megfontolás tehát ez – magyarázta, hozzátéve: természetesen van mögötte politikai megfontolás is, mégpedig a szuverenitás, a piacvédelem, és általában a patrióta és protekcionista gazdaságpolitika. „Azt a krízishelyzetet, amiben ma egész Európa benne van, a háborús infláció, az energiaválság, a romló makrógazdasági környezet, a fiskális és monetáris kihívások jellemzik, Magyarországon ráadásul ehhez még hozzájön az Európai Unió kettős mércéje, és az ebből következő forrásvisszatartás is. A forrásbőség után a forrásszűke átmeneti korszakába léptünk. Átmeneti helyzeteket, hirtelen jött traumákat elsősegélynyújtással kell és lehet orvosolni. Esetünkben ez az elsősegélynyújtás a konszolidáció. Minden folyamatban lévő és előkészített, tervezett és megvalósuló beruházás felülvizsgálatával, átlátható szelekciójával és újra ütemezésével végezzük el ezt a konszolidációt. Ugyanakkor nemcsak a jelen leírásával kapcsolatban van elemzői konszenzus Európában, hanem azzal is, hogy ha helyreáll a világ rendje, ez messze egy másik rend lesz, mint amiben a háborút megelőzően éltünk. Másfajta világpolitikai erőviszonyokkal és egészen másfajta gazdasági, világgazdasági szereposztással kell számolni, jelenleg két világ határán vagyunk. Ez a helyzet minden ország számára kényszereket és lehetőségeket teremt arra, hogy kitalálja, mire akarja alapozni a jövőjét. Magyarországot az elmúlt hónapok eseményei megerősítették abban, hogy a mögöttünk hagyott 12 év stratégiai alapvetéséből nem engedni kell, hanem még következetesebben kell ragaszkodni mindahhoz, amit elterveztünk. Mi is ez az alapvetés? A nemzeti szuverenitás, illetve annak visszaszerzése. Ennek több eleme van, a semmi rólunk, nélkülünk érvényesítésétől az eltérő nemzeti megoldások jogához való ragaszkodáson keresztül egészen az önellátóképesség növeléséig. Magyarország a saját erejéből, belső erőforrásait mozgósítva is képes legyen gazdasági növekedésre. A saját erőből növekedésre még áramvonalasabb, még tudatosabb és még koordináltabb gazdaságfejlesztésre van szükség. A világgazdaság számos iparágából nem mindenből kell egy kicsit akarnunk, hanem néhányból nagyon sokat, sőt regionálisan lehetőleg a legtöbbet. A kiválasztott stratégiai iparágaknak pedig jövőbiztosnak és válságállónak kell lenniük, hiszen éppen azokra a problémákra kell választ adniuk, amelyek ma kihívásokat jelentenek Európa és a világ számára. Így a béke fenntartására a hadiipar fejlesztése, a klímaválsággal összefüggő civilizációs kihívásokra az elektromos autóipar és a kötöttpályás infrastruktúra-fejlesztés, az energiaválságra és a nemzeti energiafüggetlenség növelésére például az atomenergia kapacitások bővítése, az élelmezési kihívásokra a mezőgazdaság és a nemzeti élelmiszeripar fejlesztése a megfelelő válasz. A stratégiainak minősített iparágakban erősíteni kell az állam megrendelői, szabályozói és piacvédő szerepét. Az állami építések és beruházások területe az említett fejlesztési irányok közös metszete, hiszen nemzeti infrastruktúra létrehozása, bővítése és üzemeltetése mindegyik stratégiai területen szükséges. Építeni kell akár az államnak, akár a magánszektornak, de nem mindegy, hogy mit, mennyire összehangoltan és milyen minőségben építünk. Ezekre a kérdésekre ad választ az új kerettörvény, minden más kérdést megelőzően pedig arra, hogy kinek az érdekeit szolgálja az új szabályozás, a magyar adófizetőkön túl kinek jó ez? Erre azt válaszolom, mindenekelőtt a magyar építőiparnak. A magyar építőipar erősödése révén a magyar gazdaságnak, a nemzetgazdaság gyarapítása révén pedig a polgári Magyarország jövőképének és programjának. Ez a törvénytervezet tehát nem csupán idealizmusból, pláne nem politikai hiúságból született, hanem jól megfogalmazható és jól érvelhető nemzetgazdasági megfontolásokból. Az állításunk az, hogy a magyar építőipari vállalkozások középtávon is nyertesei lesznek az új törvénynek, mert ez az új kerettörvény hatékonyan segít nagyobb piacot teremteni számukra, erősebb állami piacvédelmet adni, kiszámíthatóbb nyereségességet biztosítani nekik, és könnyebben, átláthatóbban és egyszerűbben belakható kereteket teremteni a működésükhöz. Az Építési és Beruházási Minisztérium az építőipar tárcája, amely az új törvény szabta játéktér kihasználásával átláthatóbban, sokkal nagyobb súllyal és nagyobb végrehajtási képességgel tud majd lobbizni a szakmai konszenzus szerint helyes és szükséges változásokért, állami forrásokért és a döntések megszületéséért. Az önálló minisztérium és legfőképpen a törvény hatására jobb lesz Magyarországon építési vállalkozónak lenni, mint korábban volt” – mondta el a tárcavezető.

Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa

Lázár János beszédében rámutatott: a polgári Magyarország építése egyszerre mennyiségi és minőségi kérdés. Mennyiségi, mert még 30 évvel a rendszerváltozás után is szükség van polgári életminőséghez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra megépítésére, sőt újjáépítésére. Ugyanakkor vannak ennek a kérdésnek minőségi oldalai is, ez pedig annak a bizonyos polgári jóízlésnek az érvényesítése, amiről a nyilvánosságban már nagyon sok szó esett és ami szintén az elmúlt tizenkét évben olyan építkezésekben és épületekben nyilvánult meg, mint a Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza vagy a Zeneakadémia és az Országház felújítása, a Miskolc-Kassa autópálya és a vidéken ezerszám megvalósuló óvoda- és iskolaépületek, közúti beruházások, infrastrukturális fejlesztések. Ezt a minőséget kell normává, zsinórmértékké tenni Magyarországon, ehhez pedig az új kerettörvény hatékony eszközöket fog biztosítani mindannyiuk számára – vélekedett. „A következő kormányzati cél, amit szeretnénk még megemlíteni, az a nemzeti szuverenitás kérdése, pontosabban mindaz, ami ebből az építőiparral kapcsolatos. Az időrövidsége miatt két dolgot említek meg: a protekcionizmus, a falig elmenő, de az EU szabályait tiszteletben tartó protekcionizmus, azaz a magyar vállalkozások piacának erőteljes és kőbe vésett védelme, illetve ami legalább ennyire fontos, a nemzeti önellátás, vagyis a nemzeti szakképzés fejlesztésével párhuzamosan a nemzeti építőanyagellátás fejlesztése. Magyarországon a magyarok munkájából a magyarok haszna legyen. Ez kell a gazdaságban a kormány legfontosabb alapvetése legyen, most és a jövőben is kompromisszumok nélkül. Magyarországon meghatározó mértékben magyarok építsenek magyar tudással, magyar alapanyagból, a magyar gazdaság érdekeit szolgáló létesítményeket. Ezért nevezhető patrióta építőipari szabályozásnak az új kerettörvény, mert bővíti és védi a magyar vállalkozások piacát a tőkeerős külföldi tervezők és kivitelezők aránytalan erőfölényével szemben. Ennek a patrióta építési és beruházási politikának következménye lesz. Az erősebb, azaz korszerűbb tudással, nagyobb kapacitással és több erőforrással rendelkező, regionális szinten is versenyképes magyar építőipar – ez a legfontosabb célkitűzés. Hiszek abban, hogy ez a törvény a magyar építőipari multik megszületésének is hatékony eszköze lesz, a MOL-hoz és az OTP-hez hasonlóan az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalkozók és nagyvállalatok, amelyek képesek regionálisan terjeszkedni. Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben. Közvetve vagy közvetlenül járul hozzá ezeknek a céloknak a megvalósításához az a kerettörvény, amelyre a végső szót a kormány holnap mondja ki, októberben pedig az Országgyűlés elé kerül. Ebből most csak néhány momentumot emelek ki, hiszen az anyag előkészítésében Önök közül nagyon sokan részt vettek. Talán a szakma szempontjából a legfontosabb, hogy létrehozzuk az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsát, azaz a szakma lesz az, amely eldönti, hogy mi történjen a szakmával és a szakmában. Tekintettel arra, hogy a szakmai irányelvek kidolgozása innentől kezdve ezé a tanácsé lesz, amely nem egy kormányzati szervezet, hanem a szakmai testületekből, szakmai érdekképviseletekből verbuválódott tanács lesz, amelynek az építési beruházási folyamatok rendszerének, a tervezői szolgáltatások rendszerének, a BIM szabályozás kialakításának, a költségnövekmény, a különféle szerződéses szállítói kategóriák kialakításának, a közbeszerzési feltételrendszer kialakításának, az előminősítés kialakításának a feladata lesz a legfőbb felelőssége. Létrehozzuk a kormányzat, az építési tárca mellett az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsát és a szakmára vonatkozó játékszabályok ebben a testületben fognak eldőlni. Mielőtt még bárki, bármivel megvádolna minket, ezek a módszerek kiválóan működnek az Európai Unió 26 tagállamában, például a szakmai szabályozásban való részvétel a német építőipar egyik erőssége. A kormány azt akarja, hogy a szakmára vonatkozó szabályok a szakmával együtt szülessenek meg. A kormány magára nézve egy sokkal kiszámíthatóbb, megfontoltabb döntési folyamatot hozott meg, ez arról szól, hogy 2023. március 31-ig minden tárcának egy szakpolitikai ágazati koncepciót kell letennie a miniszterelnök és a kormány asztalára, majd amikor ez a koncepció elfogadásra kerül, az építési és beruházási miniszterrel közösen 2023. szeptember 30-ig ágazati beruházási tervet kell az asztalra letenni, immáron pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel alátámasztva, hogy az adott ágazatnak 2035-ig milyen fejlesztésekre van szüksége, az állami beruházások listáját pedig évente felülvizsgáljuk. Ez azt jelenti, hogy meg fog változni a költségvetési törvény rendje is, tekintettel arra, hogy összes beruházás, ami a magyar költségvetés támogatásával megy, az Építési és Beruházási Minisztérium költségvetésében lesz. Leegyszerűsítve: kormányülés dönt a miniszterek szakpolitikai elképzeléseiről, de ezeknek a technikai, tárgyi megvalósítása, létrehozása és megépítése az ÉBM költségvetési, jogi és politikai felelőssége lesz a jövőben” – fogalmazott Lázár János.

Kötelező tervpályázat és BIM

A leendő kerettörvény részleteit taglalva a miniszter három területet emelt ki külön, a tervezést, a kivitelező kiválasztását és a szerződés megkötését. A tárcavezető elmondta: a mérnöki tervezés tekintetében a kormány úgy döntött, hogy a kötelező tervpályázat rendszerét vezeti be, ami azt jelenti, hogy minden területen tervpályázatot kell alkalmazni a következő időszakban, és arra kell törekedni, hogy a beruházási folyamat egészére vonatkozó, komplett terv álljon rendelkezésre. „Kiviteli terv szintig megtervezzük a teljes beruházást, mielőtt közbeszerzési eljárásra, tendereztetésre bocsájtjuk. A magyar állam végre elszánta magát 32 év után arra, hogy sokkal alaposabban, pontosabban, megfontoltabban, körültekintőbben, az adófizetők számára megnyugtatóbban készítsük elő a beruházásokat. Ennek egyik kézzelfogható jele lesz, hogy kiviteli tervig tervezünk, engedélyes tervet nem engedünk közbeszerzésre kiírni, a tervezőket pedig tendereztetjük. A tervezői felelősséget erősítjük, és úgy gondoljuk, hogy ezzel a kivitelezők és a tervezők közötti felelősségmegosztásra is sor kerül majd. Bevezetjük a kötelező tervellenőrzést, a kötelező költségszakértést, és növeljük a műszaki ellenőrök szerepét és felelősségét. A kivitelezési dokumentumokat teljes egészében be kell szerzeni a kivitelezés megkezdéséig, és a kivitelezésre vonatkozó összes dokumentumot egyeztetni kell a leendő üzemeltetővel, és az üzemeltetőnek a kivitelezési tervekben, dokumentumokban vétójogot biztosítunk. Magyarországon a jövőben állami beruházás az üzemeltető bevonása és észrevételeinek figyelembevétele nélkül nem indulhat, ezzel is a használhatóság, a fenntarthatóság garanciáját szeretnénk erősíteni. Kialakítjuk a tervezői szolgáltatások rendszerét és bevezetjük kötelező jelleggel a BIM-ben történő tervezés intézményét 2023. január 1-től” – tájékoztatott Lázár János.

Civilizációs szintlépés

„A kivitelező kiválasztása tekintetében komoly változásokat tervezünk a közbeszerzési rendszerben” –hangsúlyozta. „Először is közbeszerzésre kizárólag végleges építési engedéllyel rendelkező, árazatlan költségvetéssel bíró tervet fogunk feltenni, ez lesz a közbeszerzési eljárás tárgya. Az eljárás két részből áll majd, egy előzetes konzultációból és főszabály szerint egy tárgyalásos eljárásból. 2023. január 1-től a közbeszerzések területén a magyar állam számára nemcsak az a fontos, hogy ki mennyiért épít, más társadalmi szempontokat is érvényesíteni kívánunk a kivitelezők kiválasztásakor. Ötven százalékban az ár lesz a döntő, ötven százalékban pedig társadalmi, fenntarthatósági, környezeti, lokális, üzemeltetési és más szempontokat is figyelembe fogunk venni. Azok a vállalkozók, akik jól szállítottak, jó teljesítményt nyújtottak, számíthatnak egy olyan minősítési rendszerre, amely előnyt fog jelenteni a következő közbeszerzési eljárásokban. Ezeket a paraméterek azonban nem a miniszter vagy a kormány fogja a jövőben meghatározni, hanem az állami beruházásokkal kapcsolatos érdekegyeztető tanács, azaz a szakmai szervezetek számára szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy szakmai irányelvek keretében meghatározzák a szabályokat. Nem rejtem véka alá, viták vannak arról, hogy ez az abszolút patrióta, nemzeti érdekeket védő törvény kiállja-e az európai jog vizsgáját. Mi olyan szándékkal készítettük ezt a törvénytervezetet, hogy megfeleljen akár az EU közbeszerzési irányelvének, akár az EU szabályozásának, de készek vagyunk csatába és vitába bocsátkozni a magyar vállalkozások érdekvédelméért. Ha Ausztriában szabad előnyben részesíteni az osztrák vállalkozásokat és egy magyar cég nem tud fővállalkozó lenni az osztrák építési piacon, ha Németországban németek építik a közutakat és az autópályákat, ha Franciaországban elképzelhetetlen, hogy egy amerikai cég építési beruházásokban vegyen részt, akkor Magyarországon is meg lehet és meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy a magyarok munkájából magyarok haszna legyen” – szögezte le.

Lázár János hozzátette: a szerződések kapcsán le fogjuk zárni azokat a méltatlan vitákat, amelyek a mostani szerződéses konstrukciókból adódnak, szerződésmintákat fogunk alkalmazni egyszerű, világos és átlátható formában, amiben a szerződésmódosítás, többletköltség, költségnövekmény, ráemelés kérdését már a szerződés megkötése előtt – a törvény erejénél fogva, illetve a szakmai testület iránymutatása alapján fogjuk alkalmazni 2023. január 1-től, és minden olyan beruházás esetében, ahol az állami költségvetési arány több mint ötven százalékos.

Beszéde végén a miniszter úgy fogalmazott, civilizációs szintlépés, amit az állami építések és beruházások gyakorlatának megváltoztatásával szeretnénk elérni, „hiszen ne felejtsük el, hogy a környezet és a közérzet nagyon is összefügg egymással”. „Erősödő szakmai érdekképviselet és piacvédelem, civilizációs előrelépés, ez lehet a kerettörvény segítségével átalakuló építésügy legnagyobb társadalmi hozadéka. Bár a törvény hatálya csak azokra az építkezésekre és beruházásokra terjed majd ki, amelyek meghatározó részben állami forrásból valósulnak meg, mégis általánosságban beszélek az építések gyakorlatának teljes magyarországi megújulásáról, hiszen az állam megrendelőként és beruházóként meghatározó szereplője ennek a területnek. És amikor az országgyűlés elé beterjesztjük ezt a törvényt, azonnal hozzákezdünk a teljes hazai építésekre vonatkozó építészeti és építési joganyag felülvizsgálatához, amiben ugyanilyen szövetségesként tekintünk a szakmai szervezetekre. Ha az állam gyakorlata érdemben változik, a magánszektor gyakorlata is fel fog zárkózni hozzá. Egy jó törvény szelleme ugyanis túlmutat a törvény betűjén. Ez a törvény nem felülről vezérelt reformként érkezik, hanem a szakmával és a szakmáért érkezik” – zárta előadását Lázár János.

A kerettörvénybe beépültek a mérnöki kamara javaslatai   

 A Magyar Mérnöki Kamara kezdeményezései nem találtak süket fülekre, az új beruházási kerettörvénybe szakmai önkormányzatunk számos javaslata beépült.

Ami megvalósult:

1. Fenntarthatóság elvének alkalmazása

A mérnök a fenntartható fejlődés kulcsszereplője. A mérnöki alkotások, az épített környezet, a műszaki eszközeink (a járművektől a gépeken át az informatikáig), erőforrásainkkal történő felelős gazdálkodás (az energiától a vízig) közvetlenül szolgálja a társadalmat és az élő környezetet.

MEGVALÓSULT!

(törvényjavaslat: preambulum; 1.§ (1) bekezdés; 2.§ b) pont; 34.§ 11. pont)

1§ Ez a törvény az állami építési beruházások költséghatékony, közgazdasági és környezeti szempontból fenntartható megvalósítását szolgáló alapvető rendelkezéseket állapít meg.

(2) Az állami építési beruházásokat

1. a jogszabályokkal összhangban álló szakpolitikai-ágazati koncepció, ágazati építési beruházási tervek és az ezeken alapuló állami építési beruházási keretprogram (a továbbiakban: keretprogram) alapján,
2. a jogszabályokban előírt építészeti, településképi, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,
3. az épített környezet védelmére, az esztétikus kialakításra és a polgári jó ízlésre tekintettel,
4. a felelős gazdálkodás és a legkisebb költség elvét szem előtt tartva,
5. a résztvevők együttműködésével

kell megvalósítani.

2. Kormányzati szervekkel való kapcsolat erősítése

A mérnöktársadalom, valamint a Magyar Mérnöki Kamara érdekvédelmi feladatai között kiemelt prioritást élvez a kormányzati szervekkel való tartalmas, szakmai megbecsülésen alapuló kapcsolat, valamint az érdekérvénysítő képesség erősítése.

MEGVALÓSULT!

12. az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagja a Magyar Mérnöki Kamara által delegált személy (12.§ (2) bekezdés)

3. A közbeszerzési dokumentációk szerződéses feltételei gyakran kontraproduktívak, túlzóak. Mindezek jelentősen megnövelik a költségeket, sőt, olykor el is lehetetlenítik a megvalósítást. A túlzó és szigorú szerződéses feltételrendszer a 90-es évek kalandor építőipari vállalkozásai miatt alakult ki, napjainkra azonban a piac letisztult annyira, hogy a szakma mentesüljön a túlzásoktól.

MEGVALÓSULT!

12. § (4) bekezdés e) pont

Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács előkészíti az állami építési beruházásokkal összefüggő, e törvényben meghatározott szakmai iránymutatásokat, ennek keretében

1. az állami építési beruházásokkal összefüggésben alkalmazandó, építmény-funkciónként és állami építési beruházás típusonként eltérő szerződésmintákat,

4. Vissza kell térni a tervellenőrzés rendszeréhez. Alapvetően fontosnak tartjuk a „fegyveregyenlőség” elvének betartását: tervet csak olyan személy ellenőrizhet, akinek legalább olyan jogosultsága van, mint a tervezőnek. Ezen elvnek kell érvényesülnie minden mérnöki tevékenységgel kapcsolatban. Nem tartjuk helyes gyakorlatnak, hogy tervezési programokat, tendereket laikusok fogalmaznak meg névtelenül.

MEGVALÓSULT!

19. § (1) A tervellenőr
20. végigkíséri az állami építési beruházás folyamatát a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló eljárástól kezdve, a tervezésen át a kivitelezési szolgáltatások beszerzésére irányuló eljárásig, ideértve az ezen szakaszokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban való közreműködést is,
21. közreműködik a tervezővel és a költségszakértővel az állami építési beruházás becsült költségének meghatározásában és aktualizálásában,
22. ellenőrzi a tervezés szakszerűségét a jogszabályok, szabványok, építtetői követelmények tükrében, továbbá elvégzi a kivitelezési dokumentáció felülvizsgálatát a végleges építési (létesítési) engedély, az engedélyezési dokumentáció alapján, ennek keretében megvizsgálja, hogy a tervek a szakmai előírásoknak megfelelően, teljeskörűen, helyes számításokkal készültek-e el, és biztosítják-e az építmény szakszerű és biztonságos megvalósíthatóságát, továbbá nem tartalmaznak olyan belső ellentmondásokat, amelyek a terv alapján később megindítandó, kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás szabályos és gyors lefolytatását akadályozzák,
23. szükség szerint közreműködik a megfelelőség-értékelési eljárásokban, amennyiben azt ágazati jogszabály kötelezővé teszi,
24. közreműködik műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítésében,
25. javaslatot tesz műszaki kérdésekben, így különösen szakértő bevonására,
26. tervellenőri jelentést készít.

(2) A tervellenőrt legkésőbb a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt meg kell bízni, és alkalmazása az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó bruttó becsült értékű állami építési beruházások esetén kötelező.

(3) A tervellenőr a tervezési program felülvizsgálatára nem jogosult.

(4) A tervellenőrnek a tervdokumentáció meg nem felelősségével kapcsolatos nyilatkozata az állami építési beruházás folytatásának, ennek keretében a tervezés folytatásának és a kivitelezés megkezdésének nem akadálya.

5. Több jogosultságot kell adni a mérnöki felügyeletnek, a műszaki ellenőrzésnek

MEGVALÓSULT!

18.§ (1) A műszaki ellenőr – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltakon felül – az építtetővel kötött megbízási szerződés alapján elősegíti és ellenőrzi az állami építési beruházás megvalósítására irányuló építőipari kivitelezési tevékenység során a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció alkalmazását. Ennek keretében a műszaki ellenőr

1. végigkíséri a beruházás folyamatát a tervezéstől, a kivitelezésen át a műszaki átadás-átvételig és a jótállási időszak lezárultáig, ideértve az ezen szakaszokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban való részvételt is,
2. részt vesz a tervezési program kialakításában és konzultáció keretében segíti a tervező munkáját a kivitelezéssel és üzemeltethetőséggel kapcsolatos kivitelezési gyakorlatnak és tapasztalatoknak az építészeti-műszaki dokumentációban való érvényre juttatásában,
3. részt vesz a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás dokumentációjának kialakításában, meghatározza az átadás-átvételkor az egyes munkanemek tekintetében számonkérendő minőségi követelmények rendszerét, az alkalmazandó szabványokat, a minőségi értékelésre, hibás teljesítés esetére alkalmazandó műszaki értékcsökkenés meghatározására módszereket és előírásokat,
4. részt vesz a kivitelezési szerződés műszaki tartalmát, a kivitelezés organizációját, ütemezését és a teljesítési határidőket érintő tárgyalásokon,
5. közreműködik a tervezővel és a költségszakértővel a beruházás becsült költségének meghatározásában és aktualizálásában,
6. véleményezi a kivitelező műszaki egyenértékűségen alapuló kiváltásra (a továbbiakban: műszakilag egyenértékű kiváltás) vonatkozó javaslatait a közbeszerzési eljárás és a szerződés szerinti teljesítés során,
7. ellenőrzi a megvalósulási dokumentáció megfelelőségét.

6. A beruházásokat, tervezési programokat megfelelő szakemberek készítsék elő s a szakmai szempontú előkészítést a beruházások felelős gazdái tartsák be.

MEGVALÓSULT!

33. § (1) Az előkészítési dokumentáció részét képezi a beruházásnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési-műszaki dokumentációjának. Indokolt esetben az előkészítési dokumentáció elkészítéséhez a minisztérium szakértői támogatást nyújt vagy e célból külső szakértőt von be.

(2) Az előkészítési dokumentáció részei

1. a megvalósíthatósági tanulmány,
2. a beruházással érintett ingatlan jogi helyzete rendezettségének igazolása vagy a rendezéssel összefüggő feladatok meghatározása, felelőse, becsült költsége és határideje,
3. a tervezési program.

(3) Az előkészítési dokumentációt a szakminiszter véleményezésre megküldi az üzemeltetőnek és a beruházás eredményeként megvalósuló építmény leendő vagyonkezelőjének. A vélemények figyelembevételével véglegesített előkészítési dokumentációt a miniszter hagyja jóvá. 

7. Egységes költségtervezési rendet és adatbázist kell kialakítani.

MEGVALÓSULT!

17. §

(4) A tervező a tételes költségvetési kiírást az egységesen alkalmazni rendelt költségvetési tételrendszerben készíti el.

8. A 2018-ban elfogadott Építési Beruházási Folyamatok Rendszere elnevezésű szakmai ajánlást korszerűsíteni szükséges (a készülő beruházási kerettörvényhez).

12. §

(4) A Tanács előkészíti az állami építési beruházásokkal összefüggő, e törvényben meghatározott szakmai iránymutatásokat, ennek keretében

1. az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszerét és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerét,

9. A közbeszerzési törvény módosítása – az eljárások szakmaisága kerüljön előtérbe.

MEGVALÓSULT!

12. §

(4) A Tanács előkészíti az állami építési beruházásokkal összefüggő, e törvényben meghatározott szakmai iránymutatásokat, ennek keretében

1. a közbeszerzéshez kapcsolódó, külön jogszabály szerinti előminősítési rendszer feltételrendszerét,
2. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 40. pontja szerinti tervpályázat (a továbbiakban: tervpályázat), az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció elkészítésére irányuló közbeszerzési dokumentáció tartalmi elemét képező szakmai alkalmassági és értékelési kritériumrendszert

10. Beruházási mérnökszakértő is vegyen részt a közbeszerzési eljárásban az ún. „tervhibák” számának csökkentése érdekében.

MEGVALÓSULT!

51.§

(5) A tervezési és a kivitelezési szerződésben műszaki szakértőnek kizárólag a feladatkörébe utalt tárgykörök tekintetében ágazati kamarai nyilvántartásba és igazságügyi szakértői névjegyzékbe vett, a vita tárgyát képező műszaki kérdésen felül építési beruházási szakértő engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy jelölhető ki.

…és ami még nem valósult meg:

1. A beruházásokban résztvevő mérnökök legyenek kötelezően tagjai a szakmai kamarának, felelősségük szakmailag és erkölcsileg is nyomon követhető legyen.
2. Kamaránk képviselője kapjon önálló helyet a Közbeszerzési Tanács munkájában. (De: létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács)