Köln-Niehlben Európa egyik legnagyobb folyóvíz-hőszivattyúja épül. 2028-tól 50 000 háztartást fog ellátni fűtéssel – ehhez a Rajna vizét használja. Így működik a 280 millió eurós létesítmény. A Rajna éves átlagban körülbelül 10 °C-os. Túl hidegnek tűnik a fűtéshez – gondolhatnánk. De tévedés: a vízben elegendő energia van ahhoz, hogy több tízezer lakást melegítsen. Ezt egy hatalmas folyóvíz-hőszivattyú teszi lehetővé, Európa legnagyobb ilyen rendszere.
Június 8-án a helyi szolgáltató, a RheinEnergie telephelyén Köln-Niehlben megkezdődött az építési szakasz. Körülbelül 280 millió eurót fektet be a vállalat szövetségi és EU-támogatással – ez a cég történetének második legnagyobb egyedi beruházása. 2028-tól a hőszivattyú akár 50 000 háztartást lát el közel klímasemleges távhővel, és évente legalább 100 000 tonna üvegházhatású gázt takarít meg.
Lehet ez modell a német nagyvárosok hőátállásához is?
A Rajna vize átadja hőenergiáját a hűtőközegnek, amely ezáltal elpárolog. A kompresszorok a körfolyamatban olyan mértékben növelik a nyomást, hogy a hűtőközeg hőmérséklete 100 °C fölé emelkedik. Ez a hő a kölni távhőhálózat vízét a szükséges hőmérsékleti szintre hozza. Ezt követően a hűtőközeg ismét lehűl, a nyomása csökken, és a ciklus újra kezdődik. A folyamat legkiemelkedőbb tulajdonsága a hatékonyság: a RheinEnergie adatai szerint 1 egység betáplált villamos energiából 2-3 egység környezeti hő nyerhető. Maga a Rajna vize a folyamat során szinte változatlan marad: csak néhány fokkal hűl le, majd visszafolyik a folyóba.
Teljesítmény 50 000 háztartás számára
A nagy hőszivattyú három, egyenként 50 MW-os modulból áll, tehát összesen 150 MW teljesítményű. Ezáltal a RheinEnergie szerint Európa legnagyobb ilyen rendszere. Mint minden szuperlatívumnál, itt is óvatosság szükséges: Mannheimben a MVV 2026 közepétől egy még nagyobb, 165 MW-os folyóvíz-hőszivattyút épít (üzembe helyezés szintén 2028), amely a MVV szerint „a jelenlegi ismeretek szerint” még a világ legnagyobbja is lehet. A projektek technikailag közel állnak egymáshoz, ugyanakkor a MVV rendszere „csak” 40 000 háztartást lát el hővel. A kölni folyóhőszivattyú komponensei már gyártás alatt állnak: a bolygóműves hajtóműveket az augsburgi VW-leányvállalat, az Everllence (korábban MAN Energy Solutions) gyártja Berlinben, a kompresszorokat – a létesítmény mechanikai szívét – az Everllence az oberhauseni üzemben készíti. A Niehler kikötő területén a földmunkák már hónapok óta folynak, beleértve a robbanóeszközök felderítését is. Most kezdődik az épületek és az áram- és távhő-berendezések tényleges kivitelezése. A RheinEnergie körülbelül kétéves építési idővel számol.
Gyorsabb engedélyezés a GeoBG révén
A döntő engedélyeket már sikerült megszerezni, illetve előkészíteni:
a Rajna vízének kivételéhez
a szövetségi emisszióvédelmi törvény szerinti létesítményhez
a lehűtött víz visszavezetéséhez
Az ilyen eljárások a nagyméretű hőszivattyúk bővítésének szűk keresztmetszetét jelentik: az ilyen léptékű projektek esetében a hatóságok is új területre lépnek, például abban a kérdésben, hogyan befolyásolja a kissé lehűlt víz a Rajna élővilágát. A szövetségi kormány itt módosított. 2026 januárja óta hatályos a Geotermikus Gyorsítási Törvény (GeoBG), amely egyszerűsíti a nagy hőszivattyúk engedélyezését azzal, hogy számukra „kiemelkedő közérdeket” állapít meg. Ez kifejezetten vonatkozik a folyóvízzel működő rendszerekre is.
Áram többletnél áram, hiánynál gáz
A hőszivattyú a niehli telephelyen meglévő gáz–gőz turbinás erőművel együtt működik. Ha sok az áram a hálózatban és alacsonyak az árak, a hőszivattyú veszi át a termelést. Ha az áram drága, a gázüzemű egységek biztosítják Köln villamos- és hőellátását. „Különböző termelési technológiákat kombinálunk úgy, hogy költségelőnyöket használjunk ki, és a távhőárakat hosszú távon stabilizáljuk” – magyarázza Andreas Feicht, a RheinEnergie vezérigazgatója egy sajtóközleményben. A telephely erre ideális: az Amprion hálózatára egészen a 380 kV-os szintig csatlakozik, és közvetlenül a RheinEnergie kölni belvárost ellátó legnagyobb távhő-alhálózatánál fekszik. Ez a létesítmény az energiaátmenet egy növekvő problémájának kezelésére is eszköz: napos, szeles napokon (az úgynevezett „Hellbrise” idején) annyi megújuló energia kerül a hálózatba, hogy a tőzsdei árak időnként negatívba fordulnak. Egy nagy hőszivattyú ezeket a többleteket „rugalmas terhelésként” képes hasznosítani, az olcsó áramot tárolható hővé alakítva.
Ki finanszírozza a nagyprojektet?
A nagyberuházás finanszírozására a RheinEnergie a Helaba (Hessen–Thüringiai Tartományi Bank) vezetésével konzorciumot hozott létre, amelyben az NRW.BANK és a Sparkasse KölnBonn is részt vesz. „Ezeknek az üzemeknek az építése a RheinEnergie történetének második legnagyobb egyedi beruházása” – hangsúlyozza Birgit Lichtenstein pénzügyi igazgató. Ennek megfelelően a partnerek olyan finanszírozási koncepciót dolgoztak ki, amely a szolgáltató gazdasági ellenállóképességét erősíti.
NRW mint a hőátállás műhelye
Észak-Rajna-Vesztfália lassan a klímabarát távhő kísérleti terepévé válik. Gelsenkirchenben 2024 decemberében indult el az állam legnagyobb hulladékhő-projektje – ott egy BP finomító ipari hulladékhőjét táplálják be a hálózatba, mintegy 30 000 háztartás ellátására. A két projekt különböző megközelítést mutat a hőátállásban: Gelsenkirchen eddig kihasználatlan hulladékhőt hasznosít, Köln pedig aktívan a Rajna vizéből állít elő távhőt. A fővállalkozó Everllence számára ez egy zászlóshajó-projekt, amely más német városok számára is mintaként szolgálhat. A vállalatnak van tapasztalata: már telepített nagy hőszivattyút a dániai Esbjergben, és jelenleg a világ legnagyobb tengervíz-hőszivattyúját építi Aalborgban. A klíma szempontjából nem lenne rossz, ha az ilyen megoldások elterjednének: a német CO₂-kibocsátás mintegy 40%-a a hőszektorban keletkezik.
