A V4 országok mérnökszervezeteinek 31. találkozóját – melyet ebben az évben a Magyar Mérnöki Kamara és a Heves Vármegyei Mérnöki Kamara szervezett – március 26-29. között tartották Egerszalókon. Az elmúlt három évtizedben a rendszeres találkozók erősítették a kamarai szervezetek együttműködését, a sokszor azonos problémák megoldására tett javaslatok kidolgozását. Az idei rendezvény szakmai konferenciájának fókuszában a mérnöki szoftverek piaca, a közműegyeztetési anomáliák, a mérnöki felelősségbiztosítás és a fenntartható energetika állt. A visegrádi országok mérnökszervezeteinek idei találkozója – a hagyományoknak megfelelően – zárónyilatkozat elfogadásával zárult.
Szakmai konferenciával kezdődött meg a visegrádi országok mérnökszervezeteinek 31. találkozója március 27-én Egerszalókon. Wagner Ernő MMK-elnök megnyitóját követően a delegációk elsőként a mérnöki szoftverek és a BIM technológia piacáról mondták el véleményüket kerekasztal-beszélgetés formájában, melyet Kocsis András Balázs (BIMGroup) vezetett.

Integrált tervezési platformok
Kocsis András Balázs felvezető előadásában rámutatott: a mérnöki tervezési környezet az elmúlt években alapvetően átalakult. A digitalizáció, a BIM-alapú munkafolyamatok és az integrált platformok mára meghatározóvá váltak, miközben a szoftverek üzleti modellje is jelentősen megváltozott. Az egyszeri licenszszelést fokozatosan felváltották az előfizetéses konstrukciók, ami növekvő és folyamatos költségterhet jelent a tervezőirodák számára, különösen a kisebb, árérzékeny V4 piacokon.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy nem pusztán áremelkedésről, hanem a költségstruktúra átalakulásáról van szó. A szoftverhasználat ma már nem egyszeri beruházás, hanem állandó működési költség, amely a projektaktivitástól függetlenül jelentkezik. Ezt a többletterhet a piac csak korlátozottan képes érvényesíteni a díjakban, mivel a régióban továbbra is erős az árverseny, és a megrendelői oldalon a digitális elvárások nem járnak együtt magasabb díjazással.

Ennek következtében a szoftverköltségek aránya számottevően nőtt, ami különösen a kis- és közepes irodák jövedelmezőségét rontja. A nagyobb szereplők ezt könnyebben kezelik, míg a kisebbek számára a fix költségek növekedése komoly kockázatot jelent.
A BIM-technológia hosszabb távon javítja a hatékonyságot és a projektminőséget, ugyanakkor a tervezési fázisban többletmunkát igényel. Az ebből származó érték azonban gyakran nem a tervezőknél, hanem a kivitelezés vagy üzemeltetés során jelenik meg. A piaci válaszok között megjelent a licencállomány optimalizálása, a rugalmas használati modellek, valamint a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások – például BIM-menedzsment és digitális tanácsadás – erősödése.

Összességében a szoftvergyártók folyamatos bevételre épülő modellje és a projektalapú tervezői működés közötti eltérés tartós feszültséget okoz. Ennek oldása csak a megrendelői értékszemlélet változásával és új árazási megközelítésekkel képzelhető el.
Közműegyeztetések anomáliái
A konferencia második szakmai témaköreként a résztvevők a közműegyeztetések anomáliáit járták körül. Marián Gábor (MMK) bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a hazai infrastrukturális beruházások legkritikusabb, legtöbb konfliktussal terhelt eleme a közműegyeztetés.

A közműkezelők térítésmentesen használják a közterületeket, mégis hatóságként lépnek fel. A hozzájárulások kiadása kooperáció helyett gyakran nem, vagy túlzó elvárások mellett „kegyet gyakorló” jelleggel történik. Ez a zavar rontja a beruházások hatékonyságát és az ország versenyképességét. Mint fogalmazott, a közműszolgáltatók önjelölt, vétőjoggal rendelkező hatóságként viselkednek, a tervezői felelősség kiüresedett, a szakmai nyilatkozatokat pedig gyakran laikus adminisztrátorok bírálják felül. A hazai előadást követően Anna Kodysová (Csehország), Karol Firek (Lengyelország) és Ján Jakubov (Szlovákia) vázolta fel a közműegyeztetések problémáit a régió országaiban.



Biztosítás és energetika
A mérnöki szakmai felelősségbiztosítás aktuális kérdéseinek és modelljeinek áttekintésével folytatódott március 28-án a V4 országok mérnökszervezeteinek 31. találkozója Egerszalókon. A felelősségbiztosítási piac a V4 országokban – Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország – egységes alapelvre épül: a biztosítás mindenhol kötelező, és a szakmagyakorlás feltétele. A különbségek nem a kötelezettségben, sokkal inkább a kamarai szerepvállalás mélységében és a piac szervezettségében jelennek meg. Csehországban a 32 ezer tagot tömörítő ČKAIT kollektív biztosítási programot működtet, amelyhez a tagok alapértelmezésben csatlakoznak. Ez egy kiegyensúlyozott, „opt-out” modell, ahol a kamara koordinál, de piaci szereplők (biztosítók, brókerek) végzik a tényleges szolgáltatást. A cseh kamara 2024-ben a nemzeti bank engedélyével működő saját brókercéget alapított.

Lengyelországban a mintegy 120 ezer szakmagyakorlót tömörítő építőmérnöki kamara szerepe a legerősebb: a biztosítás gyakorlatilag a kamarai tagságba integrált. A kamara szerződő félként lép fel, egységes feltételeket biztosít, és jelentős alkuerőt koncentrál, ami egy centralizált, intézményesített modellt eredményez.

Szlovákiában az építőmérnökök kamarája (SKSI) egy rugalmas „dual track” rendszert működtet: a mérnökök választhatnak kamarai kollektív biztosítás és egyéni piaci megoldás között. A kamara ellenőriz és keretet ad, de nem dominálja a piacot. A SKSI ma már önálló ügynöki szerepet is betölt, a kamara által kiírt tendert az Allianz biztosító nyerte meg, speciális ajánlatot kínálva a mérnököknek.

Magyarországon a rendszer decentralizált: a biztosítás kötelező, de alapvetően egyéni piaci alapon működik, erős kamarai kontroll mellett. A Magyar Mérnöki Kamara az elmúlt hónapokban elkezdte vizsgálni egy saját, szövetkezeti típusú felelősségbiztosító létrehozásának lehetőségét, modelljét – erről a V4 tanácskozáson Szolga Dániel és Csergő Vencel biztosítási szakemberek tartottak vetített, online előadást Londonból.
Összességében a V4 régióban a modellek egy skálán helyezkednek el a centralizált (Lengyelország) és a piaci (Magyarország) megközelítés között, míg Csehország és Szlovákia átmeneti, hibrid megoldásokat képviselnek.

A szakmai konferencia zárásaként még két magyar előadás szerepelt a programban. Előbb dr. Móga István, az MMK Energetikai Tagozatának elnöke beszélt a kamara Nukleáris Tervezői Mesteriskolájáról, illetve bemutatta az Atomerőmű tudás-bázis elnevezésű szakkönyvsorozat tervét, majd dr. Mészáros Csaba vízépítő mérnök „A vízenergia hasznosításának helyzete Magyarországon” címmel tartott előadást.

A konferenciát követően a delegációk az Egri Vár Hősök Termében tisztelegtek Dobó István előtt, megtekintettek egy különleges, ún. gyorsrámpás parkolóházat – melyből egész Európában csak Egerben és Kecskeméten épült egy-egy létesítmény –, majd a V4 találkozó zárásaként közös nyilatkozatot írtak alá, melyben megállapodtak abban, hogy a mérnökszervezetek következő találkozójára 2027 őszén Csehországban kerül majd sor.


Mit tartalmaz a zárónyilatkozat?
A visegrádi országok mérnökszervezetei fontosnak tartják a régió szakmai együttműködésének fenntartását és fejlesztését, valamint a kamarák közötti kapcsolatok erősítését. A delegációk megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a mérnöki szakma közös érdekein alapuló párbeszéd és együttműködés stabil alapot jelent, függetlenül az aktuális geopolitikai és politikai környezettől.
A delegációk egyetértenek abban, hogy a mérnöki tevékenység hatékony és biztonságos gyakorlásához kiszámítható szakmai és gazdasági környezet szükséges.
A delegációk hangsúlyozzák a tervezői és mérnöki szoftverekhez való kiszámítható és méltányos hozzáférés jelentőségét. Támogatják a szoftvergyártókkal folytatott szakmai párbeszédet az átlátható és fenntartható licencelési feltételek előmozdítása érdekében.
A delegációk szükségesnek tartják az engedélyezési és közműegyeztetési eljárások hatékonyságának javítását. Fontosnak tartják a jó gyakorlatok megosztását és a beruházások előkészítését támogató, kiszámítható eljárási környezet kialakítását.
A delegációk hangsúlyozzák a mérnöki felelősségbiztosítás stabil és átlátható rendszerének fontosságát. Támogatják a V4 országok tapasztalatainak megosztását és az e területet érintő szakmai ajánlások kidolgozását.
A V4 országokban – Magyarország kivételével – mindenütt használatos, elterjedt és széles körben elfogadott a végzettség megjelölése a mérnökök neve előtt, ezért a visegrádi országok mérnökszervezetei támogatják a Magyar Mérnöki Kamara azon törekvését, hogy ez a titulus/jelzés Magyarországon is minél előbb jogszabály által bevezetésre kerüljön.
A visegrádi országok mérnökszervezetei megerősítik elkötelezettségüket az együttműködés folytatása és a mérnöki szakma közös érdekeinek képviselete mellett.

Négy ország hét mérnökszervezete
A mérnökszervezetek V4 együttműködését a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarájának elnöke kezdeményezte még 1994-ben, ők hívták össze az első vezetői találkozót Pozsonyban. Azóta a V4 találkozók minden évben megrendezésre kerültek az országok mérnökszervezetei között. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban megmaradt az egyesületi formában működő mérnökszövetség azután is, hogy törvény kimondta a köztestületi mérnöki kamara megalakulását. (A törvény Csehszlovákiában 1992-ben, Magyarországon 1996-ban, Lengyelországban 2002-ben született meg.) A V4 együttműködésben 4 ország 7 mérnökszervezete vesz részt. A V4 vezetői találkozók 2002 óta minden esetben kiegészülnek értékes szakmai konferenciákkal.
A négy ország hét mérnökszervezete: Cseh Mérnökök és Technikusok Kamarája (CKAIT), Cseh Építőmérnökök Szövetsége (CSSI), Magyar Mérnöki Kamara (MMK), Lengyel Építőmérnökök Kamarája (PIIB), Lengyel Építőmérnökök és Technikusok Szövetsége (PZITB), Szlovák Építőmérnökök Kamarája (SKSI), Szlovák Építőmérnökök Szövetsége (SZSI).

















