9° C
Ma 2026. március 25., szerda, Irén és Írisz napja van.
9° C
Ma 2026. március 25., szerda, Irén és Írisz napja van.
Főoldal 5 jogszabályfigyelő 5 Tájékoztató a Szakmagyakorlási rendelet változásáról

Tájékoztató a Szakmagyakorlási rendelet változásáról

febr 17, 2026 | jogszabályfigyelő

Tájékoztató

az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

Az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet 2026. január 14. napján hatályba lépett, amely jelentős változásokat vezet be a szakmagyakorlási szabályok kapcsán.


  1. Felelősségbiztosítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezések változása

A Magyar Mérnöki Kamara már több alkalommal is jelezte, hogy az általános kötelező tervezői felelősségbiztosítás szabályozásával kapcsolatban módosításra van szükség, tekintettel arra, hogy bizony esetekben jogalkalmazási anomáliák merültek fel. A Szakmagyakorlási rendeletben az alábbi változások léptek hatályba.

 

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni

  1. a) az egyéni tervező a saját tevékenységére,
  2. b) az egyéni vállalkozóként működő tervező a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére, valamint
  3. c) a gazdasági társaság a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére.”

A szabályozásba bekerült az egyéni tervezőre vonatkozó rendelkezés, amelyet a jogszabály megkülönböztet az egyéni vállalkozótól, így vélhetően a jogalkotó szándéka arra irányult magánszemély tervező is tudjon saját tervezési tevékenységével kapcsolatban kötelező tervezői felelősségbiztosítást kötni. Sajnos az egyéni tervező, mint fogalom meghatározásával a jogalkotó adós maradt, így pontosan nem állapítható meg, hogy milyen jogviszonyok esetében alkalmazható a fogalom.

A szabályozás továbbá pontosításra került abból szempontból, hogy nevesíti a tervezési szolgáltatást nyújtó gazdasági vállalkozási formákat meghatározva azt is, hogy a felelősségbiztosításnak pontosan mely személyekre kell kiterjednie. A módosítás alapjában három vállalkozási formát különböztet meg az egyéni tervezőt, az egyéni vállalkozót és a gazdasági társaságot.

Az egyéni tervező esetében az általános kötelező tervezői felelősségbiztosításnak csak saját tevékenységre kell kiterjednie. A jogalkotó vélhetően abból indult ki, hogy az egyéni tervező nem tud és nem is kíván alvállalkozót, valamint közreműködőt bevonni a tervezési szolgáltatás teljesítésbe.

Az egyéni vállalkozó esetében az kötelező tervezői felelősségbiztosítás kapcsán azt a követelményt állapítja meg a jogszabály, hogy annak ki kell terjednie:

  1. az egyéni vállalkozó saját tevekénységre
  2. a munkavállalói jogviszonyban vagy, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre,
  3. valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére is.

 Az gazdasági társaság esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás kapcsán azt a követelményt állapítja meg a jogszabály, hogy annak ki kell terjednie:

  1. a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek,
  2. valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére.

A módosítás pontosítja a kötelező tervezői felelősségbiztosítás mértékére vonatkozó rendelkezéseket is, így az éves nettó jövedelem mellett rögzíti az éves nettó árbevételt is, amely gazdasági társaságok esetében értelmezhető számviteli egység.

Fontos változás, hogy a kötelező tervezői felelősségbiztosítás már nem feltétele az jogosultsági engedély iránti kérelemnek. Az új szabályozás alapján a kötelező felelősségbiztosítást az építészeti-műszaki tervezési tevékenység megkezdésig kell megkötnie a tervezőnek. Ennek megfelelően a tervezési jogosultsági engedélyezésének nem feltétele a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megkötése.

A módosítás pontosítja, hogy mit kell a vállalkozási forma esetében figyelembe venni, mint nettó árbevétel, illetve jövedelem. Az új szabályozás alapján ilyen tevékenységnek minősül az építészeti-műszaki tervezési tevékenység, a tervellenőrzés és a tervezői művezetési tevékenység.

 

  1. Tervellenőrzéssel kapcsolatos szabályozás pontosítása

15/D.§ „A tervellenőr olyan, aktív építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló, aki a szakmagyakorlási jogosultságának körében, az építtető megbízásából ellenőrzi, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció a jogszabályoknak, a szakmai szabályoknak, valamint az építtetői elvárásoknak megfelelően készült-e el. Vezető tervező címmel rendelkező személy működhet közre – erre irányuló megbízás alapján, kamarai szabályzatban foglalt tartalommal – tervellenőrként, a vezető tervezői jogosultságával megegyező szakterületen, ha az építési beruházás becsült értéke meghaladja az építési beruházásokra megállapított közösségi értékhatár negyedét. Egyéb esetben a kamarai szabályzat tartalmazhatja a tervellenőrzés szakmai szabályait.”

A módosított szabályozás előírja, hogy a tervellenőrnek aktív építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal kell rendelkeznie. Kodifikációs változása a jogszabálynak, hogy a tervellenőrzésre vonatkozó szabályokat a 13. § (2) bekezdéséből a 15/D. § bekezdésében határozza meg, így egy helyen érhető el a tervellenőrzésre vonatkozó valamennyi jogszabályi rendelkezés.

 

  1. A „Viszonosság” kivezetése

A nemzetközi magánjog által meghatározott fogalom a viszonosság kivezetésre kerül a harmadik állam állampolgára által Magyarországon szakmagyakorlási jogosultsági engedélyt kérelmező személyek esetében. Ennek megfelelően harmadik személy állampolgárnak ugyanazon szabályok alapján adható meg szakmagyakorlási jogosultsági engedély, a továbbiakban nem feltétel annak igazolása, hogy a kérelmező harmadik állampolgár hazájában a magyar állampolgár ilyen engedélyt kapjon.

 

  1. Nyilvántartás vezetésével és közhiteles adatokkal kapcsolatos változás

A szakmagyakorlási tevékenységet üzletszerűen végző cégek esetében új kötelezettséget vezet be a módosítás. A cég névjegyzéki adataiban bekövetkezett változásokat a területi kamarához be kell jelenteni.

Az új szabályozás bevezetésével bővül a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos titkári feladatok száma. A céget a szakmagyakorlási rendelet 6. § (7) bekezdése szerint a titkár adategyeztetésre kötelezheti abban a kérdésben, hogy megfelel-e a szakmagyakorlási tevékenység vonatkozásban előírt követelményeknek. [1] Amennyiben a titkár megállapítja, hogy a szakmagyakorlási rendeltben meghatározott követelmények nem teljesülnek, úgy a céget a nyilvántartásból törölni-e kell.

A területi kamara titkárának törölni-e kell azokat cégeket, amelyek megszűntek.

A beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr vonatkozásában közzé kell tenni az ilyen tevékenységet végző kamarai tag nevét, illetve kamarai azonosítóját, ha ehhez hozzájárulnak.

A szakmagyakorlási rendelet módosítása bővíti a kamarai nyilvántartás közhitelességére vonatkozó rendelkezéseit. A módosítás alapján közhitelesnek minősülnek az alábbi névjegyzékben rögzített adatok:

A  Méptv.

  1. a) 207. § (2) bekezdés 8–12. és 14–21. pontja szerinti adatok,
  2. b) 207. § (3) bekezdés d) pontjában a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok megjelölése,
  3. c) 207. § (3) bekezdés f) és g) pontja szerinti adatok,
  4. d) 211. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatok, valamint
  5. e) 211. § (3) bekezdésében a továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A közhitelességgel kapcsolatos adatokat a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.

 

  1. Átmeneti rendelkezés a tűzvédelmi szakértők tervezésével kapcsolatban

A szakmagyakorlási rendeletbe bekerült a tűzvédelmi szakértőkkel kapcsolatos átmeneti szabályok. A tűzvédelmi szakértők vonatkozásában a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet (a továbbiakban BM rendelet) állapít meg rendelkezéseket, valamint a nyilvántartást is a Belügyminisztérium végzi.

A tűzvédelmi szakértőknek tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkezniük a módosítás hatálybalépését követő harminc napon belül (2026. február 14.), és szakmai továbbképzést kell végeznünk. a szakmagyakorlási rendeletben meghatározott továbbképzést kell teljesíteniük.

A követelmények teljesítése esetén tűzvédelmi szakértő az alábbi tevékenységet végezheti:

Az építészeti-műszaki dokumentációnak a tűzvédelmi szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentációját, valamint a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarészét – a 15. § (1) bekezdésétől eltérően, építészeti-műszaki tervezési jogosultság hiányában is – elkészítheti a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti tűzvédelmi szakértők névjegyzékébe bejegyzett tűzvédelmi szakértő e névjegyzékből való törlése időpontjáig,” [2]

 

  1. Módosultak közlekedési jogosultságok esetében megjelölt végzettségek

A Szakmagyakorlási rendelet 1. számú mellékletében módosultak a közlekedési jogosultságokhoz kapcsolódó szakképzetségek.

[1](2)  Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével a Méptv. szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát a (3) bekezdésnek megfelelően bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

(3)  A cég a Szolgtv., valamint a Méptv. 207. § (3) bekezdése és 211. § (2) bekezdése szerinti tartalmú bejelentése alapján az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamara titkára által a 3. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti tevékenységet folytató cég számára nyilvántartási jelölést (C-területi kamara kódja és nyilvántartási szám) ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a (2) bekezdésben meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával.

4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet,

  1. a) amelyhez rendelkezik a (2)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel,
  2. b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és
  3. c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.

(5)  A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – jogosultsággal rendelkező alvállalkozó bevonásával végezheti.

 

[2] feltéve, hogy rendelkezik a 15/F. § szerinti felelősségbiztosítással és teljesíti a 34. §  (3) bekezdés b) pontja szerinti szakmai továbbképzést.

kitekintő

A BMW humanoid robotokat tesztel a lipcsei gyártásban

A bajor autógyártó több lépcsőben szeretné feltérképezni az emberszerű gépek lehetséges alkalmazási területeit és gyakorlati használhatóságát. Az első próbaüzemek már decemberben megkezdődtek – közölte a vállalat. Egy újabb, áprilisi teszt után nyáron egy...

digitális mérnök újság

Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)