Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2026 februárjában
125 éve született Ugrai Károly mérnök
Budapesten, 1901. február 2-án született Ugrai (Unger) Károly (1901-1988) gépészmérnök, búvár, szakíró. Műegyetemi tanulmányai alatt mérnökhallgatóként vonult be a Folyamőrséghez. 1923-tól műhelyfőnök, majd 1924-ben végzett a műegyetem gépészmérnöki karán. Folyamőrségnél került kapcsolatba a búvár csoporttal, búvártanfolyamokat szervezett, kiváló tiszthelyettesi kiképzőgárdát nevelt. Az 1930-as évektől Hardy Kálmán altábornagy, folyamőr-főkapitány mellett műszaki tanácsadó lett. 1941-től, mint műszaki tanácsadó kiemelkedő szerepet kapott a felrobbantott híd- és hajóroncsok kiemelésében, valamint a hajóutak megtisztításában. 1945-ben átkerült a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumba, ahol megszervezte és megindította a hajó- és hídroncsemelési munkálatokat. 1950-től a Közúti Hídfenntartó Vállalat igazgatója, majd a vállalatnak a Hídépítő Vállalattal történt egyesítése után az ún. különleges osztály főépítés-vezetője. Találmánya a háromtömlős hidrogén vágópisztoly, valamint az általa szerkesztett kizsilipelési táblázatok.
Építési szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara a „Csomópontok és rétegrendek – Alkalmazástechnikai a gyakorlatban – HOMLOKZATOK” címmel február 5-én rendez ONLINE építési szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
Gépészeti szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Kompozit nap” címmel február 6-án rendez ONLINE gépészeti szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Csűrös Zoltán mérnök
Budapesten, 1901. február 6-án született Csűrös Zoltán (1901-1979) Kossut-díjas vegyészmérnök. Mérnöki oklevelét 1924-ben a budapesti műegyetemen kapta, majd az egyetemi szerves kémiai tanszékére került, ahol Zemplén Géza irányításával kezdte pályafutását. Az aminosavak, a szénhidrátok kutatása során ismerte fel a természetes és szintetikus makromolekulák, a cellulóz, a gyapjú, a bőr és a papír, a különböző műanyagok kémiájának és technológiájának jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy ezeket az ismereteket bevezessék az egyetemi oktatásba. 1936-ben a műanyagok és lakkok témakörében nevezték ki magántanárrá. 1938-ban szervezte meg a textilkémiai tanszéket, melyet 1940-től ny. r. tanárként vezetett, s amelyet 1947-ben szerves kémiai technológiai tanszékké szervezett át. Oktató- és kutatómunkája szorosan kapcsolódott a hazai ipar szükségleteihez és fejlesztéséhez, a hazai polimerkémia úttörője és megteremtője volt. A negyvenes évektől foglalkozott a szerves szintetikus nagyipar kulcsát jelentő katalitikus eljárások vizsgálatával, s alakította ki a heterogén katalízis kutatásának hazai iskoláját. Különös fontosságot tulajdonított az intermedier- gyártásnak, mely nemcsak a főtermékek, hanem a teljes anyag és melléktermék hasznosítását valósítja meg, s biztosítja más iparágak- a gyógyszer-, a növényvédőszer-, a festék- és lakkipar-igényeit is. Kiemelkedő munkásságát közel 250 dolgozata, könyvei is jelzik. 1943-44-ben a műegyetem dékánja, 1946-49-ben és 1957-61-ben pedig rektora volt.
100 éve született Krempels Tibor mérnök
Budapesten, 1926. február 8-án született Krempels Tibor (1926-1985) Állami-díjas mérnök. A BME-en szerezte oklevelét. 1950-54-ben a Budapesti földalatti vasút tervezésében és művezetésében, mint beosztott mérnök vett részt. 1954-1963 között a Vízügyi Tervező Vállalatnál (VIZITÉRV) vízépítési műtárgyak, völgyzáró gátak és regionális vízellátó vezetékek tervezésének irányító tervezője. 1963-71 között az Országos Vízügyi Hivatal Regionális Vízművek Osztályán főelőadó, majd a Műszaki Titkárság csoportvezetője, később a Műszaki Tervezési és Tudományos Kutató Osztály osztályvezetője. 1971-1985 között a VÍZITERV-nél irodavezető főmérnök a geotechnika, a hidrogeológia, az ivó- és iparivíz-ellátás tervezésével és művezetésével foglalkozó irodán. Megkapta a Magyar Hidrológiai Társ. Bogdánfy Ödön emlékérmét (1981). Az ICOLD (Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület), az EGB (ENSZ, Európai Gazdasági Bizottság), az IWSA (Nemzetközi Vízellátási Szövetség) és az ISSMFE (Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozási Egyesület) szervezetek munkájában több évtizeden át vett részt. Tudományos munkássága főleg völgyzáró gátak és tározók tervezésével, építésével és a vízépítési aszfaltburkolatokkal volt kapcsolatos.
Tartószerkezeti és geotechnikai szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Tervezői feladatok kapcsolódása az alapozások tervezése során – feladatok, követelmények, együttműködés” címmel február 10-én rendez ONLINE tartószerkezeti és geotechnikai szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Horusitzky Ferenc geológus
Budapesten, 1901. február 10-én született Horusitzky Ferenc (1901-1971) geológus. 1919-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetem természetrajz-vegytan szakra. 1924-ben doktorált, 1925-ben tanársegéd volt az egyetem Földtani Intézetében. Több helyszíni tanulmányutat tett az Alpokban, a Pireneusokban és a Párizsi medencében. 1934-ben a Földtani Intézetben lett főgeológus. 1946-tól a szegedi tudományegyetem földtani tanszékének tanára volt 1950-ig, a tanszék megszüntetéséig. Utána a Bányászati Kutató és Mélyfúró Nemzeti Vállalatnál, majd a Földtani Intézetben dolgozott. 1952-ben Sopronban a Nehézipari Műszaki Egyetem földtani és teleptani tanszékére egyetemi tanárnak nevezték ki. Közben az ELTE és a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, mint meghívott előadó is oktatott. Őslénytannal, hidrogeológiával foglalkozott. Behatóan tanulmányozta a Budai-hegység szerkezetét. Kárpátalja földtani térképezésének eredményeit társszerzőjével Wein Györggyel adta közre. Legnagyobbrészt a földtörténeti időbeosztás elvi kérdéseivel, továbbá a harmadidőszak rétegtanával foglalkozott.
Energetikai szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „BIM” címmel február 11-én rendez ONLINE energetikai szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
90 éve született Gergely Péter mérnök
Budapesten, 1936. február 12-én született Gergely Péter (1936-1995) építészmérnök, statikus. 1960-ban kapott mérnöki oklevelet Montrealban, 1963-ban doktorált az Illinois Egyetemen. 1975-től 32 évig az ithacai Cornell Egyetem Szerkezetépítési és Környezetvédelmi Tanszékének volt professzora és vezetője. Egyik kutatási területe a földrengéseknek az épületekre való hatása volt. Eredményeit több mint száz dolgozatban ismertette, melyeket földrengészónákban lévő atomreaktorok építésénél használnak fel. Munkássága jelentősen hozzájárult a Földrengésmérnöki Nemzeti Központ (USA) megalapításához.
Vízgazdálkodási- és vízépítési szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Geoműanygok a vízépítésben” címmel február 12-én rendez kontaktórás vízgazdálkodási- és vízépítési továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
140 éve született Papp Simon geológus
Kapnikbányán, 1886. február 14-én született Papp Simon (1886-1970) geológus, akadémikus, a magyar olajbányászat meghatározó egyénisége, a soproni Bánya-, Kohó- és Erdő-mérnöki Karon az Olajkutatási és Termelési Tanszék alapítója, első professzora 1944-től. Kőzettani, térképészeti, bányászati és szénhidrogén-kutatásai mellett nagy érdeme volt, hogy segítségével feltárták hazánk első ipari jelentőségű kőolajtelepét. Részt vett a sikeres erdélyi földgázkutatásokban, négy kontinensen végzett olajkutatásokat. Ipartörténeti és műszaki szempontból egyaránt jelentős A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás az 1780-tól 1945-ig terjedő időszakban című munkája.
125 éve született Vázsonyi Ádám mérnök
Budapesten, 1901. február 15-én született Vázsonyi Ádám (1901-1973) folyammérnök, műtárgyépítő. Műegyetemi oklevelét megszerezve számos tiszai folyammérnöki hivatalnál dolgozott. 1941-ben lett a szatmárnémeti hivatal vezetője. Jelentős szerepet vitt a bajai zsilip felújítási munkáiban, a békésszentandrási vízlépcső építés vezetésében, a hortobágyi öntözési program megvalósításában. 1951-ben az Árvízvédelmi és Folyammérnöki Hivatal műszaki főnöke, majd a VITUKI-ban az első vízgazdálkodási keretterv előkészítésének felelőse volt. 1963-ban megbízást kapott a vízügyi múzeum megszervezésére, irányítására.
90 éve született Deme Sándor mérnök
Pécsen, 1936. február 23-án született Deme Sándor (1936-2024) villamosmérnök. 1960-ban kapta meg a diplomáját a Moszkvai Energetikai Egyetemen. 1960 decemberében lett a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Sugárvédelmi Osztály munkatársa lett. Szakterülete a sugárvédelmi méréstechnika volt. 1967‑ig a gamma- és neutronsugárzás dozimetriájával foglalkozó csoportot vezette, ennek keretében a KFKI személyi, majd környezeti dozimetriájának fejlesztési munkáit végezte. Az 1960-as évek második felében elsősorban a neutronok félvezető detektorokkal történő mérésével foglalkozott. 1968-ban a létesítendő paksi atomerőmű magyar beszállítású sugárvédelmi környezetellenőrző rendszerének tervezését végző munkacsoport tagja lett. 1969 elejére az ERÖTERV-vel közösen a KFKI Sugárvédelmi Osztályán kidolgozták az atomerőmű környezetellenőrző rendszerének műszaki tervét. Dubnai munkáját 1973-ig, a paksi atomerőmű építésének újraindításáig folytatta. Hazatérése után a Sugárvédelmi Főosztály Méréstechnikai Osztályának vezetője lett. Már 1978-tól dolgozott az űrdozimetriai célra szolgáló Pille termolumineszcens dózismérő (TLD) rendszer több generációjának fejlesztésében, majd az általa kapott mérési eredmények értékelésében. A 2000-2005 közötti időszakban a paksi sugárvédelmi rendszer rekonstrukciójában a kibocsátásmérés korszerűsítése egyik fontos tevékenysége volt, majd a paksi munkahelyi és technológia rendszer rekonstrukciójába kapcsolódott be. A KFKI átalakulása után 2001-ig a KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) tudományos főmunkatársaként dolgozott, 2001-től nyugdíjas főmunkatársként foglalkoztatta az AEKI, 2005-től az AEKI-val szoros szakmai kapcsolatban lévő Atomenergia Mérnökiroda kft teljes munkaidejű, majd a későbbiekben részfoglalkozású munkatársa volt 2013-ig. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőjeként 1980-2004 között harminc misszióban vett részt. A Neutronfizika c. könyv egyik társszerzője volt. 2010-ben megjelent Sugárvédelem című tankönyv egyik szerzője, társszerkesztője lett. A Sugárvédelem a gyakorlatban c. könyv szerzője, szerkesztője volt.
Közlekedési és elektrotechnikai szakmai továbbképzés
A BPMK „Közlekedési területek világításának tervezése, tervellenőrzése” címmel február 17-én rendez ONLINE közlekedési és elektrotechnikai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
130 éve alakult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogelődje
Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezett a jelenlegi Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) jogelődje, a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal megalapításáról. Az akkori Minisztertanács 1896. február 8-ai ülésén hagyták jóvá az új közigazgatási szerv megalakítására és a tisztségviselőinek kinevezésére vonatkozó határozatot. Az előterjesztést az uralkodó, Ferenc József 1896. február 19-én írta alá, majd ezt követően az új hivatal 1896 tavaszán kezdte meg működését.
Gáz- és olajipari, energetikai szakmai továbbképzés
A BPMK „A hidrogén szerepe az energia ellátásban” címmel február 19-én rendez ONLINE gáz- és olajipari, valamint energetikai szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Kőrös Béla mérnök
Pápán, 1901. február 21-én született Kőrös Béla (1901-1963) kohómérnök. Oklevelét 1924-ben szerezte. Működését a Győri Magyar Vagon és Gépgyárnál kezdte (1924-1935). 1935-től a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Acélgyárában az öntödék vezetője volt. 1947-től a Csepeli Művek öntödéinek vezetője, majd 1954-től a Vasipari Kutató Intézet munkatársa lett. Kutatási eredményei főleg a kokilla-gyártással és a hengerműi hengerek készítésével kapcsolatosak. Az utóbbira vonatkozóan eredeti öntési eljárást dolgozott ki, melyre szabadalmat is nyert.
100 éve született Bunyitai János mérnök
Viszneken, 1926. február 21-én született Bunyitai János (1926-1981) vegyészmérnök. 1951-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1951-57-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanársegéd, 1957-61-ben adjunktus. 1961-től az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) vegyészmérnöke, 1978-tól haláláig osztályvezetője volt. Emellett a Nehézipari Minisztérium megbízásából ellátta a vegyipari technikumok és szakközépiskolák szakfelügyeletét, és aktívan részt vett a gázipari technikus és szakmunkásképzés megszervezésében. Tagja volt az MTA Szénkémiai Bizottságának. A szénfeldolgozó-ipar vizsgálati módszereivel, az acélcsővezetékek passzív szigetelési technológiájának kifejlesztésével és az ipari célra alkalmas infrasugárzók kikísérletezésével foglalkozott. Számos publikációja jelent meg e tárgykörökben.
120 éve született Bors Károly kultúrmérnök
Kunszentmiklóson, 1906. február 24-én született Bors Károly (1906-1975) Kossuth-díjas geodéta, mérnök. Süss Nándor Finommechanikai és Optikai Rt. (Magyar Optikai Művek, MOM) alkalmazottjaként műszerek tervezésén dolgozott. 1952-től meghívott előadója volt a BME Mérnök Továbbképző Intézetnek. Vezető tervezője volt az 1956-ban piacra került „MF” később „MA” típusjelű távcsöves vonalzó és mérőasztal felszerelésnek. A MOM gyártmányaiból több ezer darabot értékesített, többek között Ázsiába és Dél-Amerikába is. A műszert rátét-távmérővel kiegészítve még a XXI. század első évtizedében is használják.
125 éve született Rados Kornél mérnök
Pozsonynádasdon, 1901. február 25-én született Rados Kornél (1901-1985) építészmérnök. 1926-ban BME-en szerzett oklevelet. Pályakezdőként magántervező irodákban dolgozott, ahol a tervezési, földmérési feladatok mellett kivitelezési gyakorlatot is szerzett. 1932-ben tervezőirodát nyitott Budapesten. 1944-ig több mint 80 különféle ipari, köz- és lakóépület tartószerkezeteinek tervei mellett a nyergesújfalui vasbeton híd, az újpest-káposztásmegyeri átemelő telep mérnöki feladatait oldották meg. 1945-1948 között a Fővárosi Építési és Városrendezési Osztály műszaki főtanácsosa, majd vezető tanácsnoka lett. 1948-1950 között az Építéstudományi Intézet vezetője. 1950-től az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán egyetemi tanár. Megszervezte az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéket, melynek 1971-ig, nyugállományba vonulásáig vezetője volt. 1952-1954 majd 1957-1960 között volt a BME rektora. Az ipari építészet egészét felöleli az Ipartelepek építészete című ötkötetes munkája.
125 éve született Mados László vegyész
Beregszászon, 1901. február 26-án született Mados (Kotzmann) László (1901-1945) talajvegyész. 1926-ban vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1935-36-ban az egyiptomi kormány megbízásából megszervezte a kairói Mezőgazdasági Múzeum mezőgazdasági ipari, talaj- és trágyázástani osztályát és tanulmányozta az ottani talajviszonyokat és öntözési eljárásokat. Hazatérése után műegyetem magántanár és ‘Sigmond Elek (1873-1939) műegyetemi tanár halála után a talajtan meghívott előadója lett. Tudományos munkássága a talajtan minden területére kiterjedt. Működése kezdetén főleg a humusz sajátosságaival és szerepével foglalkozott, majd a bázis-elnyelés jelenségével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel, és tömegvizsgálatokra alkalmas módszert dolgozott ki a talajok adszorpciós telítetlenségének meghatározására. Részt vett az ország talajtani térképezésének megkezdésében és foglalkozott a talajok vízháztartásának vizsgálatával. Az öntözés és lecsapolás szempontjából egyaránt fontos összefüggéseket tárt fel a talaj higroszkóposságával kapcsolatban, valamint a talaj fajsúlya, térfogatsúlya és hézagtérfogata között. Számos dolgozata és több önálló munkája jelent meg. A Magyar Talajtani Társaság egyik alapítója és első elnöke volt.
200 éve született Bobik Ignác mérnök
Bocsáron, 1826. február 26-án született Bobik Ignác (1826-1921) vízmérnök. 1844-ben Pesten fejezte be a mérnöki tanulmányait. 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban, majd Adonyban és Sárszentmihályon gróf Zichy Györgynél volt uradalmi mérnök. Itt készítette el az adonyi vízelkülönítést. 1881-től 1912-ig a Nádorcsatorna Társulat igazgató-főmérnöke volt. Ebben a beosztásban többek között a Sió alsó szakaszán évenként megismétlődő árvizek elleni védekezést is megszervezte.
100 éve született Dévay József fiziko-kémikus
Szombathelyen, 1926. február 26-án született Dévay József (1926-1984) fiziko-kémikus. 1950-ben szerzett diplomát a budapesti tudományegyetemen, majd az egyetem fizikai-kémiai és radiológiai tanszékére került, ahol demonstrátor, tanársegéd, majd adjunktus lett. 1963-ban kinevezték a Veszprémi Egyetem fizikai-kémiai tanszékének vetetőjévé, mely funkcióját 1975-ig töltötte be. Fő kutatási területe az elektrokémiai korrózió és az elektródfolyamatok kinetikája volt.
160 éve született Jankó Sándor mérnök
Vasváron, 1866. február 28-án született Jankó (Jenei) Sándor (1866-1923) erdőmérnök, a háromszögelési hálózatok hibaelméletének kidolgozója. Selmecbányán 1890-ben kapott diplomát. Európai tanulmányúton az erdészeti vízgazdálkodást és szállító berendezéseket vizsgálta. 1890-1906 között erdészeti hatóságoknál, majd a Földművelésügyi Minisztériumban szolgált. 1906-ban Selmecbányán a főiskola földméréstani tanszékén lett tanár. Az I. világháború után, a selmecbányai főiskola Sopronba való átköltöztetésében, az oktatás újra-indításában kiemelkedő szerepet vállalt. Számos tanulmányt írt az Erdészeti Lapoknak és a Kataszteri Közlönynek. Kiemelkedő matematikai megalapozottsággal, üzemi tapasztalattal kifejlesztett gyakorlati érzékkel és pedagógiai hivatástudattal bírt, az egyszerűségre és hasznosságra törekedett. Összefoglaló műveket írt az általa előadott tárgyakból, amelyek nélkülözhetetlen technikai ismereteket foglaltak össze. Ő volt az első magyar nyelvű fotogrammetriai munka szerzője.
125 éve született Arany Bálint mérnök
Rinyaújlakon, 1901. február 28-án született Arany Bálint (1901-1987) gépészmérnök. 1925-ben a budapesti műegyetemen szerzett diplomát. 1929-től a Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta. Tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak hazai elterjesztésében. A II. világháború idején a németellenes tevékenységet folytató Magyar Közösség tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. 1945-től a Független Kisgazdapárt (FKgP) központjában dolgozott szervezőtitkárként. 1946 végén letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. Konstruált műperben (Magyar Közösség-per) előbb halálra ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. 1956-ban szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve Koronatanú (Emlékirat 1945-57) címmel jelent meg 1990-ben Budapesten.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2026-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
