Megkezdődött a budapesti Gubacsi úti második új vasúti híd helyére illesztése január 28-án. Az átkelő építése része a Kelenföld és Ferencváros közötti vasútvonal kapacitásbővítésének, amely a Déli Körvasút kialakításának második üteméhez kapcsolódik.
A Déli Körvasút a magyar vasúti hálózat és Budapest egyik legjelentősebb stratégiai fejlesztése, a finanszírozást az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásából és hazai forrásból biztosítják – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) égisze alatt megvalósuló budapesti kormányzati beruházásokért felelős miniszteri biztos a helyszínen, sajtótájékoztatón. Kovács Balázs Norbert közölte: a Déli Körvasút stratégiai fontosságú, a Kelenföld és Ferencváros közötti vasútvonal pedig három európai vasúti törzshálózati folyosó és az ország legforgalmasabb elővárosi hálózatának részeként a leginkább túlterhelt magyarországi vasúti vonalszakasz. Miközben Budapest lakossága évek óta csökken, a városba ingázók száma folyamatosan nő. A telített fejpályaudvarokat körbe nőtte a város, és már nem fejleszthetők úgy, hogy lépést tartsanak a növekvő közlekedési igényekkel. A Déli Körvasúton utazók a pályaudvarok érintése nélkül tudnak majd a közösségi közlekedésre, a négyes és a hármas metróra, a HÉV-re átszállni. Ezáltal naponta 60 ezer autóval, vagyis egy 300 kilométeres kocsisorral lesz csökkenthető a zsúfoltság a fővárosi utakon – tette hozzá.
A beruházás olyan 21. századi városfejlesztési beruházás is egyben, amely 150 éves adósságot törleszt, a vonalszakaszon teljeskörű zajcsillapítást valósítanak meg, megteremtik a vasút és a város összhangját, 3300 méteres újbudai zöldfolyosót hoznak létre – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Kovács Balázs Norbert ismertette: a második ütemben Ferencváros és Kelenföld állomás között négy kilométeren harmadik, a Bartók Béla út és Kelenföld vasútállomás között pedig negyedik vágány épül, Nádorkertnél és a Közvágóhídnál új megállót létesítenek.
A Déli Körvasút fejlesztésében a Gubacsi híd építése újabb mérföldkő, és ezt a beruházást is masszív méretek, világszínvonalú műszaki tartalom, precíz kivitelezés jellemzi, a munkát pedig úgy szervezik, hogy a város életét a lehető legkevésbé zavarja – mondta a miniszteri biztos.
A Gubacsi út felett az építkezés befejezésével négy vágány halad majd át, ebből kettő vadonatúj lesz. A kivitelező az úgynevezett G3 hidat tavaly decemberben tolta helyére, most a mellette lévő G1 híd következik. Mindkét acélszerkezetű hidat a helyszínen szerelték össze, ami önmagában is jelentős szakmai bravúr – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy a most helyére kerülő híd 10 elemből áll, tömegük egyenként 28-32 tonna, 10-13 méter hosszúak és 5-6 méter magasak. Közúton csak fektetve, túlméretes szállítmányként lehetett a helyszínre juttatni az elemeket, éjszaka, rendőri kísérettel.
Az utolsó szakaszt a Gubacsi úti villamosvonalak üzemszüneti idejében, részletes egyeztetéseket követően tehette meg a szállítmány. Az elemeket egy 230 tonna teherbírású daru emelte a szerelőtérre, ahol a G1 híd több mint egy hónap alatt készült el. Az acélhidat tolócsőrrel és hidraulikus tolóberendezések segítségével juttatja végleges helyére a V-Híd.
A Közvágóhíd megálló a Gubacsi-híd szomszédságában épül, a Soroksári út felett. Az új létesítmény két szigetperonnal és négy vasúti vágánnyal szolgálja majd ki az utasforgalmat. A megállóhely a magyarországi és a nemzetközi vasúti forgalom, egyben a városi közlekedés egyik jelentős új csomópontja lesz. A tervek szerint a jövőben elővárosi, távolsági és nemzetközi vonatok egyaránt igénybe veszik majd, kapcsolatot teremtve a HÉV- és villamoshálózattal.
Kovács Balázs Norbert emlékeztetett: a Déli Körvasút harmadik ütemének tervezésére és kivitelezésére az ÉKM tavaly decemberben hirdette meg a közbeszerzési eljárást, erre február közepéig lehet jelentkezni. A nyertes vállalkozónak 44 hónap áll majd rendelkezésére Ferencváros állomás vágányhálózata korszerűsítésére, illetve az impozáns Népliget vasútállomás megépítésére, amely a hármas metróval terem összeköttetést – közölte.
A Déli Körvasút modern, komfortos és vonzó alternatívát biztosít a budapesti és elővárosi közlekedőknek, jelentősen javítja a főváros közlekedési hálózatának hatékonyságát. Mintát adunk ahhoz, hogy gondos tervezéssel és kapcsolódó fejlesztésekkel hogyan lehet egy közlekedési beruházásból egyszerre európai fejlesztés és 21. századi városfejlesztési projekt, amely Budapest fenntarthatóságát, vonzerejét és versenyképességét is segíti – mondta a miniszteri biztos. (MTI)
