Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 decemberében.
100 éve kezdődött a magyar rádió műsorszóró szolgáltatás
Magyarországon a rendszeres rádióadás jogi alapját az 1925. november 10-ei rádiórendelet adta, de ezt megelőzően a mérnökeink már 1923. december 16-ától kísérleteztek a rádióadásokkal, kezdetben a műsort a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták. A hazai rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és az adóállomások berendezései) a Magyar Királyi Posta (MKP) biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. 1925. december 1-jén 17 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaságot (Rádióhírmondó), és még e napon 20 órakor megindult a rádiós műsorsugárzás egy ünnepséggel, majd hangversennyel. Demény Károly (1859-1932) államtitkár, az MKP vezérigazgatója rádión keresztül magyar, angol és francia nyelven szólt a hallgatókhoz a Budapest, Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból. „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.” Ezen kimagasló jelentőségű eseményre emlékezve december első napján van a magyar rádiózás napja.
140 éve született Corchus Géza mérnök
Budapesten, 1885. december 1-én született Corchus Géza (1885-1977) gépészmérnök. Tanulmányait Berlin-Charlottenburg Egyetemen kezdte és Budapesten folytatta. 1931-ben kezdett foglalkozni a szivattyúkkal. 1932-ben a Mazalán Gépgyár Fertő utcai telepén szivattyúgyártó üzemet szervezett. Az általa szerkesztett járókerekek némelyikét ma is gyártják. 1950-ben a Kisszivattyúgyár fökonstruktőre lett. 1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia Vízgépészeti Szakbizottságának tagjává választották. Itt Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956) és Gorup Ferenc (1894-1963) mérnökökkel meghatározta a több fokozatú szivattyúk országos tipizálását. 1952-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított, majd a Mérnöktovábbképző Intézetben tartott előadássorozatokat. 1958-ban vonult nyugdíjba, de szakértőként tovább működött a Szivattyúgyárban, majd 1965-71-ben tanácsadóként a Kismotor és Gépgyárban.
Gépészeti szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Additív gyártástechnológia” címmel december 4-én rendez ONLINE gépészeti szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
110 éve született Fodor Gábor Béla kémikus
Budapesten, 1915. december 5-én született Fodor Gábor Béla (1915-2000) kétszeres Kossuth-díjas kémikus, a kémia tudományok doktora, akadémikus. Kutatási területei: reakciótípusok, a reagensek modern, Ingold-i csoportosítása, dedukció elve. Sztereokémiai vizsgálatok; tropánalkaloidok kémiája, térkémiája, szintézise. 1938-1945 között a Chinoin Gyógyszergyárban kutatóvegyészi munkakörben dolgozott. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták A gyógyhatású szénvegyületek kémiája témakörből. Külföldön oktatói és kutatói munkáját Kanadában kezdte, felvette a kapcsolatot az amerikai emigrációban élő tudósokkal, köztük Szent-Györgyi Albert (1893-1986) biokémikussal. 1969-től fő munkahelyévé az USA Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, s ahonnan amerikai és müncheni, darmstadti társintézményekkel tartott fenn szakmai kapcsolatot. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott.
100 éve született Spránitz Tibor építész
Székesfehérváron, 1925. december 5-én született Spránitz Tibor (1925-1975) építész. 1952-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd Székesfehérváron és Várpalotán volt építésvezető. 1953-1958. között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Középülettervezési tanszékén volt tanársegéd. 1958-1960 között a Győri Tervező Vállalat székesfehérvári irodájánál vezető építész, majd 1960-tól haláláig a Fejér Megyei Tervező Iroda igazgatója volt. Építészeti, szervező és irányító munkájával szülővárosa és a Fejér vármegye építészeti fejlődését szolgálta.
270 éve született Tomcsányi Ádám fizikus, mérnök
Kamánfalván, 1755. december 5-én született Tomcsányi Ádám (1755-1831) fizikus, mérnök, aki felsőfokú tanulmányait a budai egyetem bölcsészeti karán és az Institutum Geometricumban végezte, előbb bölcsészdoktori, majd 1787-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1790-től az egyetemen a fizika és mechanika tanársegédje, majd 1791-től 1798-ig a fizika és mezőgazdaságtan tanára előbb a nagyváradi, majd pozsonyi kereskedelmi akadémián. 1801-től a pesti egyetem fizika és mechanika tanszékén működött haláláig. 1823-1824-ben volt az egyetem rektora. Magyarországon úttörő monográfiát adott közre az elektromosságtanról, mely az elektrokémiára és az elektromosság orvosi alkalmazásaira is kiterjedt. Az 1814. évi móri földrengésről Kitaibel Pállal együtt írt tanulmánya nemzetközi viszonylatban is elismert munka.
120 éve született Szende Béla mérnök
Budapesten, 1905. december 5-én született Szende Béla (1905-1957) gépészmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar hallgatójaként kezdett foglalkozni a repüléstechnika elektronikai feladataival. A harmincas években a Magyar Repülőkísérleti Intézetnél a rádiórészleget vezette. 1943-ban Csepelen a Dunai Repülőgépgyárban a rádióosztály vezetőjeként dolgozott. A háború után megalakította a FULMEN céget, ahol elektronikai műszereket készítettek. Az államosítás után 1949-től alkalmazottként régi cégénél folytatta tovább kutatásait a rádióhullámok terjedésével kapcsolatban. 1951-től már foglalkozott az ionoszféra változásainak a nagytávolságú rádióösszeköttetésekre gyakorolt hatásával. 1954-re elkészült az ionoszféra-kutató berendezés, amelyet munkatársaival fejlesztettek tovább. A berendezés segítette a nagytávolságú rádiós kapcsolatok megvalósítását és szerepet játszott a rakétatechnikában, az űrkutatásban is. Az ionoszférakutató berendezés 1958-ban a brüsszeli Világkiállításon Nagydíjat nyert. Munkáját itthon halála után kétévvel Kossuth-díjjal ismerték el.
100 éve született Uzsoky Miklós mérnök
Nyíregyházán, 1925. december 6-án született Uzsoky Miklós (1925-1995) villamosmérnök, matematikus, feltaláló, a magyar elektronikai kutatás és fejlesztés történetének egyik zseniális alakja. Tanulmányait a BME Villamosmérnöki Karán folytatta, 1951-ben az akkor létrehozott Távközlési Kutató Intézetbe (TKI) került. Ezekben az években kezdődött a hazai televíziózás korszaka. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban kifejlesztett első 1 KW-os adó mikrohullámú egységét külsős szakértőként tervezte meg. Később, 1957-ig a KFKI-ban dolgozott, ahol Simonyi Károly (1916-2001) mérnök, fizikus, tanár munkatársa volt, több közös publikációt készítettek a fúziós reaktorok témakörében. 1957-ben a BHG Mikrofejlesztési Osztályának vezetője lett, nagy szerepe volt a PM-28-as impulzus-helyzetmodulációs berendezés kifejlesztésében. Közben a VEIKI-ben osztályvezető helyettesi beosztást kapott, ahol erőművek vezérlő berendezéseit tervezték, valamint erősáramú távvezetékeken folytatott beszédátvitellel foglalkoztak. 1964-től az MTA SZTAKI elődintézetébe, az Automatizálási Kutatóintézetbe került tudományos munkatársként. 1965-ben szervezte meg a Digitális Osztályt, kutatási területe: automatizálás, digitális berendezés tervezés, gyártás, és a híradástechnika akkor megjelenő formája a számítógépek és terminálok kommunikációjához szükséges adatátviteli berendezések, egyéb számítógép hálózati eszközök kutatása, fejlesztése és gyártása volt. Matematikai, fizikai és mérnöki tudása, alkotó fantáziája rendkívüli volt. 1973-ban tüntették ki Állami Díjjal az elektronikai iparban számítógéppel folyó tervezés és fejlesztési technológia kidolgozásáért.
Elektrotechnikai szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Villámvédelem” címmel december 9-én rendez ONLINE elektrotechnikai szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Az ivóvíz minőségével kapcsolatos új jogszabályok” címmel december 10-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Baskai Ernő mérnök
Budapesten, 1900. december 10-én Baskai Ernő (1900-1953) vegyészmérnök, ismeretterjesztő, egyetemi tanár. Mérnöki oklevelének megszerzése után műegyetemi tanársegéd, majd a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1948-tól haláláig a Közgazdasági Egyetem kémiai technológiai tanszékének vezetője volt. Munkatársa volt az Élet és Tudomány című hetilapnak. Közel száz cikket írt a kémia legkülönbözőbb területeiről, tudományos újdonságokról, fontos gyakorlati kérdésekről és művészeti érdekességekről.
140 éve született Pattantyús-Ábrahám Géza mérnök
Selmecbányán, 1885. december 11-én született Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956) Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen 1907-ben végezte. 1912-ben műszaki doktori oklevelet, majd 1921-ben magántanári képesítést nyert. 1907-től a Műegyetem tanársegédje, 1912-től adjunktusa, majd 1918-tól a gépelemek és emelőgépek c. tárgyak meghívott előadója; 1926-tól rk., majd 1930-tól 1956-ig ny. r. tanár a hidrogépek és szállítóberendezések tanszékén. Egyetemi működése mellett 1909-30 között magánmérnöki tevékenységet is folytatott: több kisváros villamosítását tervezte és vezette, foglalkozott a hajdúszoboszlói földgáz hasznosításával, felvonóberendezéseket tervezett és részt vett a Ganz- és MÁVAG-szivattyúk és egyéb vízgépek kialakításában, valamint az 1930-40-es években – szakértőként – a különböző szivattyútelepek építésében. Fél évszázados oktatói és szakirodalmi tevékenységével kimagasló szerepet játszott a hazai műszaki kultúra terjesztésében és fejlesztésében. Kiváló szakembereket nevelt. Előadásainak anyagát számos jegyzetben és tankönyvben adta közre: 36 szakkönyve és több mint száz műszaki tanulmánya, ill. mérnökneveléssel foglalkozó cikke jelent meg. Szerkesztette a Gépészeti Zsebkönyvet, melyet a Mérnök Egylet aranyéremmel jutalmazott (1937). Úttörő munkájának elismeréséül utóbb az 1960 óta megjelenő Gépészmérnökök és Villamosmérnökök Zsebkönyvét róla nevezték el. Szerkesztette a Technika és a Magyar Technika c. folyóiratokat (1928-54), a Műegyetemi Közleményeket és még számos más kiadványt. 1957-ben a Gépipari Tudományos Egyesület Pattantyús-Ábrahám Géza-emlékérmet alapított. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik.
Építési szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Csomópontok és rétegrendek – Homlokzatok” címmel december 12-én rendez ONLINE építési szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Telkes Mária fizikus
Budapesten, 1900. december 12-én született Telkes Mária (1900-1995) fizikus, tudós, a szolár-technika szakértője, akinek a napenergia-hasznosítás terén tett úttörő felfedezéseit napjainkban is alkalmazzák. A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári képesítést szerzett. 1924-ben USA-ba ment, egy clevelandi biofizikai laboratóriumban helyezkedett el. Itt egy fényelektromos készüléket szerkesztett, amely alkalmas volt az emberi agy energia kisugárzásait regisztrálni. 1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) tanáraként a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. A II. világháború alatt katonai célú fejlesztések keretében napenergiával működő desztilláló berendezést szerkesztett, amellyel a tengervizet ivóvízzé lehetett alakítani. A berendezés életmentő volt a háborúban tengerészek, a tenger fölött katapultálni kényszerülő pilóták számára. 1948-ban tervei alapján építették fel az első, 100 %-ban napenergiával fűtött, kémiai hőtároláson alapuló kísérleti házat Doverben (Massachusetts). Első napházát továbbiak követték. Különösen megnőtt az érdeklődés az általa kidolgozott technikai megoldások iránt 1973, az olajválság kezdete után. A napenergia-utánpótlás ingadozásának ellensúlyozására hőtárolókat szerkesztett. Megoldotta a hideg tárolását is. Számos publikációja, és összesen 39 szabadalma volt; utolsó szabadalmát 90 éves korában jegyezték be. Számos kitüntetés tulajdonosa volt, 1977-ben megkapta az Amerikai Napenergia Társaság (American Solar Energy Society) Charles Greeley Abbot díját. Munkássága alapján USA-ban a “Sun Queen” (Napkirálynő) néven emlegetik.
125 éve született Scheffer Viktor mérnök
Budapesten, 1900. december 14-én született Scheffer Viktor (1900-1966) gépészmérnök, geofizikus. A budapesti Műegyetemen 1928-ban kapta a gépészmérnöki oklevelét. 1929-ben a Geofizikai Intézetben, majd a megalakulása után az European Gas and Electric Company (EUROGASCO) kőolajkutató vállalatnál dolgozott. Dunántúlon részt vett azokban az alapvető torziós ingás, graviméteres és mágneses mérésekben, amelyek a megindult hazai szénhidrogén-kutatás alapjául szolgáltak. A Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) 1938-ban Olaszországba küldte, ahol 1943-ig az ország északi részén foglalkoztatták. A Magyar-Olasz Ásványolajipari Rt.-nak főgeológusa (1943-45), majd a MAORT és a Magyar-Szovjet Olajipari Vállalatnál (MASZOLAJ) működött. 1963-ig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt főgeofizikusa volt. Tagja volt több szakbizottságnak, három hazai egyetem és a lipcsei egyetemnek is meghívott előadója volt. Magyarország jelentős részének, továbbá több nagy külföldi területnek is a gravitációs és földmágneses mérését végezte, rendszerbe foglalta a Dunántúl jellemző geofizikai adatait. Alapvető tanulmányban foglalkozott a Kárpát-medence regionális geotermikus viszonyaival.
140 éve született Lechner Gedeon mérnök
Budapesten, 1885. december 15-én született Lechner Gedeon (1885-1914) vegyészmérnök. A budapesti Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1908-ban Szarvasy Imre (1872-1942) vegyészmérnök, később néhány évig Wartha Vince (1844-1914) kémikus, műegyetemi tanárok mellett a Kémiai technológiai tanszéken tanársegéd, majd az elektrokémiai tanszéken adjunktus volt. 1909-ben lett műszaki doktor. Az I. világháborúban elesett. Főbb művei: Az ózon meghatározása alkalikus jódkálium oldattal (Magyar Chemikusok Lapja, 1911. és Zeitschrift für Elektrochemie, 1911); Az áramgörbe alakjának befolyása a csendes kisülések kémiai hatására (Mathematikai Értesítő, 1915; posztumusz munka, melyet a Magyar Tudományos Akadémia 1914-ben a Muraközy – Rózsay-jutalommal tüntetett ki).
Építési, elektrotechnikai, energetikai, épületgépészeti, hírközlési… továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Elektronikus építési napló ismeretek” címmel december 16-án rendez ONLINE építési, elektrotechnikai, energetikai, épületgépészeti, hírközlési, közlekedési valamint vízgazdálkodási- és vízépítési továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
40 éve ismét működik a Margit-szigeti Bodor-kút
A Margit-sziget északi, Árpád híd felöli végén felújított zenélő Bodor-kút ünnepélyes átadása 1985. december 21-én történt. Nevét Bodor Péter (1788-1849) székely ezermester, mechanikusról kapta. Az eredeti zenélő kút a Marosvásárhelyen 1820-22. között készült, majd 1911-ben lebontották. Budapesten 1936-ban megépített zenélő kút egy másolat, melyet nem a víz, hanem villanyáram hajt. A kútban hangszórókat rejtettek el, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene szól.
80 éve született Vajda Gyula mérnök
Budapesten, 1945. december 23-án született Vajda Gyula (1945-1996) építészmérnök. 1969-ben a BME-en szerzett diplomát. Különböző vállalatoknál dolgozott vezető tervezőként. Az építészet területén a nemzeti hagyományok megőrzésére törekedett. Jelentős mértékben járult hozzá lakóhelye, Érd építészeti arculatának alakításához. A számos családi ház mellett, nagyon sok közintézmény terve került ki a keze alól. Tervrajzai, publikációi több lapban (Jövő mérnöke, Magyar Hírlap, Érdi Polgár stb.) is megjelentek.
230 éve született Kliegl József feltaláló
Baján, 1795. december 25-én született Kliegl József (1795-1870) nyomdász, kiadó és feltaláló. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, majd gazdasági pályára lépett és pár évig mint gazdatiszt működött. Később Bécsbe ment, ahol a képzőművészeti akadémián festőnek tanult, de ezt sohasem tudta tulajdonképpeni szenvedélyétől: a találmányok és a géptani kutatások terétől elvonni. 1835 körül találta fel a nyomdai szedőgépet, amelynek rendszere nagyjából megegyezik a ma is használatos szedőgépekével. A szedés mechanikusan történt, a billentyűvel leütött betűket a gép egymás mellé helyezte. A gépnek különleges osztóberendezése volt, amely a már kiszedett betűket a nyomás után visszarakta helyükre. Kliegl József találmányai közül még érdemes megemlíteni egysínű vasútját, sínlerakó mozdonyát és hangjegyírógépét. A zongorára szerelt gép egy óraművel forgatott hengerre felrajzolta azt a hangjegyet, amelyet a zongora billentyűjén leütöttek. A hangjegyírógéppel Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is tartottak bemutatót.
140 éve született Tavy Lajos mérnök
Zalatnán, 1885. december 27-én született Tavy Lajos (1885-1970) kultúrmérnök. Oklevelét a budapesti Műegyetemen 1907-ben szerezte. A kassai kultúrmérnöki hivatal után 1910-ben a Kulpa-szabályozási kirendeltséghez került, 1919-1928 között a Vámmentes Kikötő építkezésénél dolgozott, majd a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalba helyezték. Itt a Váli-völgy, a Gaja-völgy és a Velencei-tó környékének rendezését irányította és újjászervezte a Hosszúréti Öntöző Társulatot. 1936-tól 1942-ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztályának munkatársa, a miskolci, a debreceni, a hódmezővásárhelyi és kassai hivatalok kerületi felügyelője volt. 1942-től a kultúrmérnöki ügyosztályt vezette. 1959 után Budapesten a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet szakértője volt.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök,
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
