A világ egyik legjobban várt kulturális projektje végre kitárta kapuit: novemberben megnyílt a Grand Egyptian Museum, a Gízai piramisok tövében épült grandiózus, évtizedeken át készülő intézmény. Legnagyobb szenzációja pedig az a kiállítás, amely először mutatja be teljes egészében Tutanhamon sírjának 5 500 darabos leletanyagát – mindazt a „csodálatos dolgot”, amelyet Howard Carter brit régész 1922-ben megpillantott a sír feltárásakor. A kurátorok reményei szerint az új installációk újra felébresztik azt a varázslatos érzést, amelyet a felfedezés száz éve kiváltott a világból. A modern múzeum sötétített termei, a tágas kiállítóhelyek és a finom megvilágítás most először adnak méltó környezetet a gyermekfáraó ikonikus tárgyainak: a díszes ládikáknak, a gyöngyözött szandáloknak, a gondosan restaurált bőrpáncélnak és természetesen az arany halotti maszkjának.
Egy ajándék a világnak – és reménysugár Egyiptomnak
A 20 évig tartó építkezést forradalom, járvány és gazdasági válságok kísérték, de az ország vezetése kitartott. A több mint 5 millió négyzetméteres komplexum immár nem csupán múzeum: kulturális, turisztikai és gazdasági motor is egyben. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök „Egyiptom ajándékának” nevezte az új intézményt, amelytől évente akár 5 millió látogatót is remélnek. A helyiek számára azonban a múzeum sokkal többet jelent egyszerű turisztikai látványosságnál. Szimbóluma annak, hogy Egyiptom vissza kívánja szerezni méltó helyét a világ kulturális örökségének őrzői között – és vele együtt az elveszettnek tartott műkincseket is.
„Összedőltek a régi érvek” – Egyre erősebb a visszaszolgáltatási mozgalom
A modern, világszínvonalú kiállító- és restaurációs terek sokak szerint végleg megcáfolják azt a gyakran hangoztatott indokot, hogy Egyiptom nem tudná megfelelően tárolni és óvni saját kincseit. Monica Hanna, elismert egyiptológus szerint a Grand Egyptian Museum üzenete világos: az ország képes gondoskodni kulturális örökségéről – és vissza is akarja azt kapni. A visszakövetelések célkeresztjében a legnagyobb kulturális szimbólumok állnak: Nofertiti 3300 éves mellszobra Berlinben, a Rosette-i kő Londonban, a Dendera-zodiákus pedig Párizsban. Az ellenérvek – miszerint Egyiptomban sérülhetnek a műtárgyak – sokak szerint már nem állják meg a helyüket. Hiszen Európa nagy múzeumai is szenvedtek az utóbbi években károktól és lopásoktól. „Ne beszéljen nekem senki védelemről” – fakadt ki Bassam el-Samaa, ismert egyiptológus. „Szükségünk van arra, ami a miénk – főleg a Louvre-ban lévő tárgyakra.”
A hétköznapok Egyiptoma is életre kel
A múzeum 12 kiállítócsarnokában nemcsak a monumentális szobrok nyűgözik le a látogatókat, hanem az egyszerű emberek mindennapjait bemutató tárgyak is. Pékek és sörfőzők szobrai, ősi frizurákat viselő női portrék, egy apró figura, amelyen egy férfi megsimogatja kutyáját – mind-mind közelebb hozzák az ókori élet hétköznapjait. A digitális vetítések pedig szó szerint életre keltik a sírok falait: a vadászok nyilai kilőnek, a gazellák pedig „leugranak” a freskókról.
Egyiptom végre saját kezébe venné az egyiptológiát
A múzeum nem csak kiállítótér: a mintegy 300 restaurátorból álló csapat és a vadonatúj műhelyek révén célja az is, hogy az egyiptológiai kutatás központja visszakerüljön oda, ahol eredetileg született. „Ez a tudományág Egyiptomban jött létre, mégis máshol virágzott fel” – nyilatkozta Ahmed Ghoneim, a múzeum vezetője. – „Szeretnénk visszahozni.”
„Jogunk van látni az őseinket”
A nyitás napján nemcsak külföldiek, hanem az ország minden részéről érkezett egyiptomiak tömegei ünnepelték a múzeumot. Sokan úgy érzik, itt az idő, hogy a külföldre hurcolt műkincsek – ha csak ideiglenesen is – hazatérjenek. Mohamed Ismail Khaled, az Egyiptomi Régészeti Legfelsőbb Tanács főtitkára óvatos, de reménykedő: a diplomáciai és jogi út hosszú, de már annak is örülnének, ha a nagy műkincsek időszakos kiállításra visszatérhetnének. „Szeretnénk, ha legalább látogatóba hazajönnének, hogy az egyiptomiaknak is legyen joguk meglátni saját őseiket” – mondta.
Forrás: https://www.nytimes.com/2025/11/06/arts/design/grand-egyptian-museum-opening.html
