A Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése azért is volt különösen izgalmas, mert az épület jelenős részben üvegből van, a homlokzati üvegfal 94 darab egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll, amelyek a ház egyes szakaszain megközelítik a 12 méteres magasságot. Csakhogy az üveg az akusztikának nem kedvez túlságosan, mert a hang „visszapattan” ezekről a síkfelületekről és ez a hangzásnak nem szokott jót tenni – jegyezte meg. Batta András elmondása szerint azonban kiderült, hogy az épületet megálmodó világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú már az épület tervezése során figyelembe vette az akusztikai kérdéseket, így a teremnek várakozáson felüli lett a hangzása.
A Nagata Acoustics munkatársai egy héten keresztül végeztek méréseket: a termeket először hangosítás nélkül, akusztikus hangszerekkel – szóló fuvolával, illetve egy vonósnégyessel –, majd népi hangszerekkel tesztelték, végül hangosítással is – számolt be az igazgató. Érdekesség, hogy a terem bármelyik pontján ugyanaz az akusztikai hangminőség, a zenészek is jól hallották magukat és egymást a színpadon, ami nem minden koncertteremben magától értetődő – jegyezte meg, hozzátéve: mivel a kisterem fala a jó hangzást segítő faelemekkel egészült ki, így ott eleve jó akusztikára számítottak. Batta András elmondta: csendben is végeztek méréseket, hogy teszteljék, mennyire szűrődnek be a környezet hangjai és hogy mennyire hallatszik a ház gépészete, de az épület ezeken a vizsgálatokon is megfelelt, a japán szakemberek csupán néhány apró korrekcióra tettek javaslatot. Így már biztonsággal kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza egyaránt be tud fogadni klasszikus, jazz, világ-, nép- és könnyűzenei koncerteket is, ráadásul a tető által még fedett részen kialakítottak egy 200 fős szabadtéri színpadot is – közölte. Batta András hangsúlyozta azonban, hogy a Magyar Zene Háza igazi zenei beavató intézményként fog működni, amibe a koncerteken és rendezvényeken túl beletartozik a rendhagyó zenepedagógiai tevékenység és az állandó, illetve időszaki kiállítások is.