Mi is az a közösségi tervezés? A közösségi tervezés módszertana segítségével az érintettek közvetlenül a tervezőkkel léphetnek kapcsolatba, akikkel egy vezetett folyamat keretében, közösen alakítják ki a végső terveket. A folyamat során a tervező alkalomról alkalomra építi be a tervekbe a közösség döntéseit, majd bemutatja azt a résztvevők számára. A megbeszélések végére kialakult tervváltozat képezi a továbbtervezés alapját. Tehát aki komolyan részese akar lenni a folyamatnak, annak célszerű az összes, jelen esetben mind az öt alkalomra elmennie július 29-től szeptember 8-ig. Ehhez előzetes regisztrációra van szükség. A dátumok és a regisztrációs lehetőség az alábbi oldalon érhető el: https://delikorvasut.hu/reszveteliseg/
Miért kell fejleszteni a Déli Körvasutat? Az elővárosi vasút az egyetlen közlekedési eszköz, amely megoldást kínál az agglomeráció és a főváros közlekedési problémáira, azzal, hogy a robbanászerűen növekvő népességű elővárosokból zömmel autóval ingázók gyors, sűrűn járó, a városi metróhoz hasonló szolgáltatást nyújtó összeköttetést kapnak. Ez a záloga annak, hogy a Budapestre minden nap zúduló, dugókat okozó, parkolóhelyet foglaló, levegőszennyező autóáradat mérséklődhessen. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában (https://budapestvasut2040.hu/) felvázolt program szerint az elővárosi vonatok számának növeléséhez a belső összekötő elemek bővítésére van szükség, ezen fejlesztések közül az első a Déli Körvasút harmadik, néhol negyedik vágányának megépítése – írta a BFK vezérigazgatója. A Kelenföld és Ferencváros közötti, Dunán átvezető szakasz kapacitásbővítése teszi lehetővé, hogy az elővárosi vonatok egy-egy irányba ne 30, hanem 6–8 percenként kövessék egymást. Új megállók is készülnek (Budán egy, a Kopaszi-gátnál Nádorkert, Pesten pedig kettő, a Közvágóhídnál, illetve a Népligetnél), hogy kiszolgálják környezetüket, illetve hogy át lehessen szállni a városi közlekedés vonalaira.
Forrás: Vitézy Dávid, Facebook