Összesen 35 ezer ember számára építenek otthonokat a félszigeten, amely részben körülveszi majd a kikötőt, hogy „klíma- és viharvédelemként” működjön. Miután a dán parlament 85 szavazattal 12 ellenében megszavazta a tervezetet, a Lynetteholmen a következő 50 évben épülhet meg, az átadást 2070-re tervezik. A BBC híradásai szerint azonban a projekt környezetvédelmi csoportok ellenállásába ütközött, akik a beruházás ellen eljárást indítottak az Európai Bíróságon. Ennek oka részben az, hogy a mintegy 400 futballpálya méretű mesterséges sziget megépítéséhez – csak a félsziget létrehozásához – 80 millió tonna földet kell a városon keresztül szállítani, ami a becslések szerint az építkezés ideje alatt napi 350 teherautónyi utat jelent a dán fővároson keresztül. A beadvány szerint a Lynetteholm „katasztrofális következményekkel” járhat a Balti-tenger környezetére nézve a tengeren mozgó üledékkel, valamint az ökoszisztémákra és a vízminőségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.
A By & Havn erre reagálva kijelentette, hogy figyelemmel fogja kísérni a projekt környezeti hatásait. „A projektet az ország vezető szakértőivel konzultálva és a koppenhágaiakkal folytatott párbeszéd során környezetvédelmi szempontból értékelték és minősítették, ezért a Folketing (parlament – a szerk.) jól dokumentált és megalapozott ismeretek birtokában fogadhatta el a Lynetteholment” – mondta Anne Skovbro, a By & Havn vezérigazgatója. Carina Christensen, a dán közúti áruszállítási szövetség (IDT) vezetője szerint a Lynetteholm építéséhez szükséges anyagok szállítása során a „klímabarátabb” közlekedés is szóba jöhet, de ehhez a kormány tisztviselőinek engedélye szükséges.