A magyar gazdaság idén 3,1 százalékkal, ezen belül az építőipar termelési volumene 5 százalékkal bővülhet, 2022-től pedig további gazdasági növekedés mellett az építésgazdaság teljesítménye már 9 százalékkal is emelkedhet – ismertette Varga Dénes közgazdász, kutatásvezető a független Építési Piaci Prognózis 2021-2024 című kutatás eredményeit január 27-én online sajtótájékoztatón.

Az Építési Piaci Prognózis 2020-at tekintve a GDP 6,6 százalékos visszaesését, míg 2021-ben 3,1 százalékos, 2022-ben 4,2 százalékos, ezt követően pedig évenként 3 százalék alatti gazdasági növekedést jelez előre. Közölte, 2020-ban főként a koronavírus-járvány, valamint a 2016-2019 közötti túlzott növekedés hatására az építőipari termelés mintegy 10 százalékkal csökkenhet. Varga Dénes elmondta: a kormány által idén januárban elindított építés- és felújítási támogatások azt mutatják, hogy a cél 2016-hoz hasonlóan most is a lakásépítések rövid távú felpörgetése. Ennek hatására viszont ismét meg fog jelenni az előre hozott kereslet, amely miatt néhány éven belül számítani kell a lakásépítések számának visszaesésére. Varga Dénes szerint ez egy kényszerpálya, ami helyett egy lassú, de stabil pályára kellene állítani a lakáspiacot.

A január elsejével elindult otthonteremtési támogatások közül a lakásfelújítások támogatását és az 5 százalékos újlakás-áfa visszaállítását emelte ki. Míg előbbit egy nagyon jó és hasznos eszköznek nevezte, utóbbinál az áremelkedés kockázatára hívta fel a figyelmet. Közölte, hogy miközben 2015 és 2019 között a lakásépítések költségei (munkaerő és anyagköltségek) 25 százalékkal, az új lakások árai 65 százalékkal emelkedtek. Ez a folyamat a piacra vonzotta a befektetői célú vásárlókat, akik kiszorították a lakáscélú vásárlókat. A lakásárak drasztikus emelkedésében jelentős szerepet játszott 2016-2019 között a kedvezményes lakásáfa.

Varga Dénes az építőipar másik problémájára is rámutatott: 2007 és 2012 között 85 600 ember hagyta el az ágazatot, majd 2016-tól 100 ezerrel nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ezzel az a probléma, hogy a 2016 utáni bővülésnél nem azok a szakemberek tértek vissza, akik korábban elmentek, hanem főként segédmunkások. A közgazdász szerint ezért az építőipar újabb élénkítésénél nem lesz elegendő minőségi munkaerő egyidőben a lakossági megrendelések (elsősorban felújítások) teljesítésére és a nagy projektek kivitelezésére. Ezért a szakember szerint a minőségi munkaerő hiánya miatt idén számítani lehet az építési költségek több mint 10 százalékos emelkedésére. (MTI)