Ha valaki Londonban a Kensington Olympia épületére gondol, valószínűleg egy 1886-ban épült, viktoriánus vasszerkezetű kiállítócsarnok jut eszébe – nem pedig egy panorámás tetőterasz bárokkal és étteremmel. Most ez is megváltozik: a Heatherwick Studio és a SPPARC iroda közös fejlesztésének első ütemeként elkészült az a hajtott (pleated) üvegtető, amely a csarnok két eredeti hordóboltozatos teteje közé épült új közösségi tér fölé feszül.
Mi készült el pontosan?
A projekt lényege, hogy a korábban félig elfeledett, csak rendezvények idejére megnyitott Olympia komplexumot a nap minden szakában látogatható, vegyes funkciójú városi térré alakítsák. Az első fázis középpontjában egy nyilvános lépcső és mozgólépcső-rendszer áll, amely a földszintről egészen a tetőre vezeti fel a látogatókat – egy olyan szintre, amit korábban gyakorlatilag senki nem látott, mert a két hordóboltozat közötti hézagban rejtőzött. Ezt a most megnyitott tetőteraszt fedi le a cikk címében is szereplő üvegtető: 520 darab faceted, azaz síkokból összeállított üvegpanel, amelyeket öt darab, egyenként 22 méter széles acélív tart. A szerkezet nem egyenletes, hanem a bejárati pontoknál kiszélesedik, legyezőszerűen kinyílik – ez egyrészt vizuálisan is jelzi a belépési pontokat, másrészt a faceted geometria szándékosan idézi az Olympia eredeti, ívelt üvegfalú Grand Hall-jának homlokzati nyelvét. A tervezők tehát nem egy idegen, kontrasztos formanyelvet húztak a viktoriánus tetők közé, hanem a meglévő épület geometriai logikáját vitték tovább egy korszerű, könnyűszerkezetes megoldásban.
Miért érdekes ez mérnöki szemmel?
A feladat klasszikus „új a régiben” típusú probléma: egy 140 éve folyamatosan terhelt, ráadásul műemléki védelem alatt álló vasszerkezetre kellett úgy ráépíteni egy teljesen új tetőfödém-jellegű elemet, hogy az ne terhelje túl, ne sértse meg a meglévő boltozatok statikáját, és vizuálisan is „beszéljen” az eredeti szerkezettel. Az öt nagy fesztávú acélív és az erre fűzött, fazettás üvegezés tipikusan olyan megoldás, ahol a teherelosztás, a hőtágulási mozgások kezelése és a csapadékvíz-elvezetés (egy hajtott, nem sík felületű tetőnél ez korántsem trivuális) mind kritikus ponttá válik. A panelek szám szerinti pontossága (520 db) is jelzi, hogy ez nem egy szabadkézi installáció, hanem digitálisan tervezett, paraméteres geometriájú homlokzat-/tetőszerkezet, amelynél minden egyes panel egyedi méretű és hajlásszögű lehet.
A nagyobb kép: Olympia újraélesztése
Az üvegtető csak egy eleme egy jóval nagyobb, kilenc éve futó átalakítási programnak. A teljes terv szerint az Olympia komplexum egy 3800 fős rendezvényteret, egy 1575 üléses színháztermet, üzleteket, irodákat és két szállodát is kapni fog, a területen pedig már épülnek a fazettás üvegfalú irodatornyok is – ugyanazzal a formanyelvi gesztussal, ami az új tetőn is megjelenik.
Thomas Heatherwick, a stúdió alapítója szerint az Olympia korábban egy olyan hely volt, ami a város közepén feküdt, mégis el volt zárva a városlakók elől – nem volt az a fajta hely, ahova az ember családdal vagy randevúra menne. A cél kilenc éve az volt, hogy ezt megnyissák bárki számára, aki színházra, koncertre, kiállításra megy, vagy egyszerűen csak sétálna egyet a téren.
A SPPARC korábbi munkái között szerepel többek között egy téglafalas londoni bevásárlóutca és egy méhsejt-mintás tetővel ellátott György-korabeli városi villa felújítása, miközben a Heatherwick Studio jelenleg a Google új, BIG-gel közösen tervezett King’s Cross-i “landscraper” irodaházán, illetve a Birmingham City focicsapat új, kéménysorral körülvett stadionján is dolgozik – utóbbiról korábban mi is írtunk.
Mit tanulhatunk ebből?
Az Olympia-projekt jó példa arra, hogy egy historikus, vasból és üvegből épült ipari/kiállítási szerkezetet hogyan lehet úgy kibővíteni egy modern, paraméteresen tervezett tetővel, hogy az ne csak ráépüljön a régi szerkezetre, hanem formanyelvileg is folytassa azt. A fazettás geometria, az 520 egyedi panel és az öt nagy fesztávú ív együtt egy olyan technikai megoldást ad, amiben az esztétikai szándék (a Grand Hall homlokzatának idézése) és a szerkezeti racionalitás (nagy fesztáv, könnyű önsúly, pontszerű alátámasztás) szorosan összefonódik – ez a fajta integrált tervezési gondolkodás az, amiért ezek a projektek mérnöki szempontból is mindig tanulságos.
Forrás: Heatherwick and SPPARC add glass canopy at London’s Olympia
Kép: Heatherwick Studio
