Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 októberében.
100 éve született Majdlik Ferenc mérnök
Sárospatakon, 1925. október 1-én született Majdlik Ferenc (1925-1978) vegyészmérnök. A BME-en 1947-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egy évig a budapesti Albus Szappangyárban dolgozott. 1949-ben részt vett a veszprémi NEVIKI (Nehézvegyipari Kutató Intézet, korábbi nevén: Magyar Ásványolaj- és Földgáz-kísérleti Intézet – MÁFKI) alapításában. 1963-ban az intézet igazgatójává nevezték ki. 1966-ban egy évig az Amerikai Egyesült Államokban volt tanulmányúton, majd a Veszprémi Vegyipari Egyetemen docensként tartott előadásokat. 1972-től egészen haláláig a balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelepek műszaki tanácsadója volt. Szervetlen kémiai kutatásokat végzett, foglalkozott a titánoxid, titándioxid és az alkoxid vegyületek kérdéseivel. Kutatásairól kémiai szaklapokban számolt be.
50 éves a paksi atomerőmű alapítólevele és alapkő-letétele
Szovjetunió és Magyarország kormányai közötti 1975. április 25-ei aláírt egyezmény alapján 4 db 400 MW elektromos teljesítményű, nukleáris bázisú erőmű építésének előkészületei kezdődhettek. Közel hat hónap elteltével, október 3-án Pakson megtörtént az atomerőmű alapítólevelének aláírása, majd az alapkő letétele. Havasi Ferenc, az akkori Minisztertanács elnökhelyettese által aláírt alapítólevél rendelkezett a felépülő első magyar atomerőműről. Két hónappal később, sokkal szerényebb külsőségek közepette, – a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) keretében – 1976. január 1-jén megkezdte működését a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV), amelynek 1992. január 1-től Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (PA Rt.), jelenleg pedig MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MVM Paksi Atomerőmű Zrt.) a neve. Pakson olyan művet építettek elődeink és jelenleg is üzemeltetnek kortársaink, amely világszínvonalon valósítja meg rendeltetését. Olyan nukleáris bázisú erőművi blokkokat üzemeltetünk Pakson, melyek biztonságosan és olcsón állítanak elő villamos-, és hőenergiát. Elmúlt öt évtizedben, a megváltozott társadalmi viszonyok közepette paksi atomerőmű mélyen beágyazódott környezetébe és pótolhatatlanná tette magát. Ma már a harmadik generáció is bekapcsolódott az üzemeltetésbe, és az unokák megjelenése tovább erősítette azt a kollektív szellemet, amely alapja a joggal elvárt biztonságos üzemeltetésnek.
140 éve született Gaál Sándor mérnök
Gogánváralján (ma: Gogan-Varolea, Románia) 1885. október 4-én született Gaál Sándor (1885-1972) hadmérnök, a ciklotron felfedezője. 1908-ban szerzett diplomát a bécsi Hadmérnöki Akadémián, majd hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván egy műszaki vállalat társtulajdonosa lett. A II. világháború után Alsócsernátonban telepedett le, 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Helyiipari Vállalat mérnökeként dolgozott, emellett tanított. A két világháború között Angliában, Franciaországban és Németországban tett tanulmányutat, s korának szakirodalmát is módjában volt áttekinteni. 1929-ben elsőként dolgozta ki a kaszkádgyorsítók működési elvét, amely lényegében azonos a ciklotron működési elvével. E munkájában megelőzte E. O. Lawrence (1901-1958) amerikai fizikust, aki fizikai Nobel-díjat kapott a ciklotronért. Ugyancsak a világon elsőként dolgozta ki az első protongyorsító elméletét, amelyért 1951-ben J. D. Cockcroft (1897-1967) angol fizikus és E. T. S. Walton (1903-1995) ír fizikus kapott Nobel-díjat. Foglalkozott még más műszaki problémákkal is: 1961-ben Bauer Gusztávval együtt szabadalmaztatott egy univerzális forgódugattyús készüléket.
200 éve született Xántus János mérnök, tudós
Csokonyán, 1825. október 5-én született Xántus János (1825-1894) mérnök, tudós, utazó, ismeretterjesztő. Jogi tanulmányait követően 1847-ben ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban nemzetőr, majd honvéd lett. 1849-ben Érsekújvárnál elfogták, s mint hadnagyot és Königgrätz várába zárták. Szabadságharc bukása után egy osztrák ezredbe sorozták. 1850-ben Londonon át az USA-ba szökött. John Xantus de Vesey néven részt vett a Saint Louis-Kalifornia-vasútvonal nyomvonalának kitűzésében, majd 1854-ben Kansasban mérnökké léptették elő. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött a Smithsonian Institution számára. 1858-1861 közt az USA tengerészeti mérnökkar kapitányaként meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. 1861-ben hazatért Magyarországra, de a politikai körülmények miatt 1862-ben visszautazott. Előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben végleg hazajött. Részt vállalt a pesti állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától, 1866-tól igazgatója volt. 1868-ban a kormány megbízásából délkelet-ázsiai expedícióra indult. Gyűjteménye lett a Néprajzi Múzeum alapja. 1872-től az Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre, 1873-tól pedig az igazgatója volt. 1859-től volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Akusztikai szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara együttműködve az MMK Akusztikai Tagozattal október 10-én rendez kontaktórás + online akusztikai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Tárczy-Hornoch Antal mérnök-fizikus
Bereg vármegyei Oroszvégen, 1900. október 13-án született Tárczy-Hornoch Antal (1900-1986) geofizikus, geodéta. Leobeni Bányászati Akadémián 1923-ban bányamérnöki, 1924-ben bányamérő mérnöki oklevelet szerzett. 1926-1959 között Sopronban a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Geodéziai és Bányaméréstani Tanszékének vezető tanára volt. 1949-ben kezdeményezésére indult Sopronban az önálló földmérőmérnök, 1951-ben pedig a geofizikus-mérnök képzés. 1955-ben geodéziai és geofizikai kutató laboratóriumokat létesített, ezekből lett később az MTA Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete, aminek 1972-ig az igazgatója volt. Alapító tagja és 1957-1960 között elnöke volt a MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesületének és társelnöke a Geofizikusok Egyesületének. Munkássága a geodézia, a geofizika, a bányamérés és a technika története területére terjedt ki.
125 éve született Prettenhoffer Imre vegyész
Csurgón, 1900. október 16-án született Prettenhoffer Imre (1900-1980) talajvegyész, agrokémikus. A BME-en szerezte a vegyész diplomáját. 1926-ban Szegedre, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet Talajtani és Agrokémiai Kísérleti Állomására kerül, ahol Herke Sándor (1882-1970) talajvegyész munkatársaként a Duna-Tisza közi szikesek megismerésében, javítási lehetőségeinek kidolgozásában végez kutatómunkát. 1944-től lett a Talajtani Kísérleti Intézet igazgatója. Kidolgozta a gyengén lúgos szolonyec talajok javításának kombinát módszerét, a talajjavításokat megelőző talajfelvételezés módszertanát, de laborvizsgálati módszerek fejlesztésével is foglalkozott. Munkássága nyomán terjedt el a karbonát-mentes szikesek javítása kalcium-karbonáttal, az átmeneti szikesek kombinált javítása kalcium-karbonát és gipsz, továbbá lignitpor alkalmazásával. Munkásságát az Akadémiai Kiadó gondozásában 1969-ben megjelent „A hazai szikesek javítása és hasznosítása – Tiszántúli szikesek” című szakkönyvében foglalta össze.
175 éve született Gerster Béla mérnök
Kassán, 1850. október 20-án született Gerster Béla (1850-1923) mérnök. Felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte. 1874-től bécsi városi mérnök, 1876-ban – Türr István munkatársaként – a Panama-csatorna tanulmányozására, illetve a nyomvonalának kitűzésére kiküldött expedíció tagja lett. Utóbb a Korinthoszi Csatornaépítő Vállalat igazgató-főmérnöke, a csatorna tervezője és a kivitelezési munkálatok vezetője volt. 1881-1886 között ő végezte az Athén-Lariszsza-Tempevölgyi vasút kitűzését is. Közben Magyarországon a Ferenc-csatorna Társulat főmérnökeként (1877) vezette a szapárújvidéki csatorna (Ferenc József-csatorna) építését s részt vett Türr István vízgazdálkodási tervének kidolgozásában. 1886-ban Magyarországra végleg visszatérve főleg vasútépítéssel foglalkozott. 1919-ben a Duna-Tisza-csatorna Építési Igazgatóságát vezette.
Építési szakmai továbbképzés
A BPMK „Csomópontok és rétegrendek – Alkalmazástechnikai a gyakorlatban – Homlokzatok” címmel október 20-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Regőczi Emil geodéta
Székesfehérváron, 1900. október 20-án született Regőczi (Regőczy) Emil (1900-1980) Kossuth-díjas geodéta, egyetemi tanár. 1924-ben szerzett mérnöki diplomát Budapesten. 1928-tól a Háromszögelő Hivatalban dolgozott, 1937-től az alapvonalméréseket vezette. 1952-től a Geodéziai és Kartográfiai Intézet igazgatója, 1954-től az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal tudományos munkatársa volt. 1959-1973 között a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító-tagja és társelnöke volt. Nevéhez fűződik a Geodézia és Kartográfia című szaklap alapítása, amelynek főszerkesztője volt 1949-től egészen a haláláig.
100 éve született Groma Géza fizikus, tanár
Kocséren, 1925. október 21-én született Groma Géza (1925-1980) fizikus, tanár. Matematika-fizika szakos tanári oklevelét 1950-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. 1959-ig tanársegédként dolgozott a kísérleti fizika tanszéken, ekkor művelődésügyi minisztériumi döntés alapján több kollégájával együtt elbocsátották az egyetemről. Ezután a Csepel Művekben létesített fémfizikai laboratóriumot, 1971-től a Fémipari Kutató Intézet anyagszerkezetvizsgálati osztályát vezette. Közvetlen emberi magatartása az egyetemen népszerű tanárrá, az iparban közkedvelt vezetővé tette. Szakmai tudását magasra értékelték tanítványai és beosztottjai is. Mind az ipari alkalmazott kutatásban, mind a fémfizikai alapkutatásban Groma Géza jelentős eredményeket ért el.
130 éve született Gohér Mihály mérnök
Kiskőrösön, 1895. október 21-én született Gohér Mihály (1895-1975) gépészmérnök. 1922-ben a BME-en szerezte az oklevelét, majd a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott, mint tervező mérnök, főosztályvezető, műszaki főtanácsos. Munkaterülete volt az egyfázisú és háromfázisú, szinkron generátorok számítása és tervezése. Tevékenyen részt vett a Kandó-féle fázisváltós, valamint a B. C. jelű villamos mozdonyok tervezésében. 1951-től a Villamosgép és Kábelgyár műszaki tanácsadójaként működött. 1968-ban egyetemi docens lett, így részt vett a fiatal szakemberek nevelésében. 1923-tól vett részt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szakmai életében. A Mérnöki Szakosztály titkára, majd elnöke volt. 1925-től a MEE gondozású Elektrotechnika szakfolyóirat szerkesztője, majd főszerkesztője lett. Mérnöki munkásságán túl maradandóak a gyártörténeti tanulmányai, illetve műszaki nagyjaink szakmai életútjainak ismertetései is.
100 éve született Henszelmann Frigyes mérnök
Budapesten, 1925. október 22-én született Henszelmann Frigyes (1925-1990) vegyészmérnök. 1945-től a BME kémiai technológiai tanszékén dolgozott, majd 1950-ben Veszprémbe, a Nehézvegyipari Kutató Intézetbe került, ahol először a hazai bauxitok a hidrálására vonatkozó laboratóriumi, majd üzemi kísérletekben működött közre. A szilikátkémiai osztályon elsősorban a hazai kohósalakok cementipari hasznosításának kérdésével foglalkozott. A szervetlen kémiai osztályon többek közt a szuperfoszfát utóérlelését vizsgálta üzemi kísérletekkel. A Veszprémi Vegyipari Egyetem kémiai technológiai tanszékén elsősorban szervetlen pigmentek előállításának a kémiájával és azok technológiai problémáival foglalkozott. Részt vett a timföldgyári aluminát-lúgokból történő gallium-kinyerés új, roncsolás-mentes elektrokémiai módszerének laboratóriumi és félüzemi kidolgozásában, valamint üzemi megvalósításában. A szervetlen savipari katalitikus folyamatok közül eredményesen foglalkozott a hidrogén- cianid Andrussow-féle előállítási eljárásának laboratóriumi, valamint összehasonlító gazdasági vizsgálatával.
Építési, elektrotechnikai, energetikai, hírközlési, közlekedési és vízgazdálkodási továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Elektronikus építési napló ismeretek” címmel október 28-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
110 éve született Barta György fizikus, tanár
Poprádon, 1914. október 29-én született Barta György (1915-1992) Állami-díjas geofizikus, egyetemi tanár. Budapesti Tudományegyetemen 1939-ben szerzett matematika-fizika tanári oklevelet. Első munkahelye az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet volt. 1941-42-ben németországi, dániai földmágnességi obszervatóriumokat tanulmányozott. Hazatérése után az ógyallai obszervatóriumban Marczell György (1871-1943) meteorológus vezetésével földmágnességi megfigyelésekkel és a szolgálat fejlesztésével foglalkozott. 1948-ban Réthly Antal (1879-1975) meteorológus igazgató megbízta a földmágnességi szolgálat ujjászervezésével, ekkor Budakeszin létesített földmágnességi vizsgáló állomást, amely 1955-ig működött e helyen. 1949-ben elkészítette az ország földmágneses alaphálózatát és eredményes kísérleti méréseket is végzett. 1971-1985 között az ELTE Geofizikai tanszékének vezetője volt. 1953-54-ben a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium tervezésével foglalkozott. 1960-ban létrehozta a bajai, majd nagycenki mágneses obszervatóriumokat. Jelentős munkát fejtett ki a hazai tudományos eredmények nemzetközi terjesztésében. Számos tudományos társaság munkájában vett részt. 1970-től volt az MTA tagja.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2024-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Nyitókép: Fortepan/Urbán Tamás
