Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 júliusában.
125 éve született Reuss Endre mérnök
Budapesten, 1900. július 1-én született Reuss Endre (1900-1968) mérnök, matematikus. Érettségizőként 1918-ban megnyerte az Eötvös-díjat az országos matematika-versenyen. A Műegyetemen végzett gépész-mérnökként, majd itt két évig tanársegédként dolgozott. Mindeközben a Ludovikán is tanított matematikát. 1924-től lett a gázműveknél mérnök, majd műszaki tanácsos. 1950-től lett vegyipari tervezési osztályvezető. 1953-ban visszatért a Műegyetemre, hamarosan őt választották a gépészmérnöki dékánjává. A kontinuum-technika problémaköréből 1930 körül megjelent tanulmánysorozata teremtette meg a „Reuss-Prandtl-elmélet” alapjait. Ez az elmélet a számítógépes eszközökkel együtt lehetővé teszi a bonyolult összefüggések felismerését a szilárd anyagok teljes, rugalmas és képlékeny alakváltozásainak vizsgálatánál.
170 éve született Bene Géza mérnök
Pesten, 1855. július 1-én született Bene Géza (1855-1922) bányamérnök. 1884-ben selmecbányai főiskolán szerezte az oklevelét. Előbb Osztrák-Magyar Vasúttársaság dél-magyarországi birtokán volt bányamérnök, néhány évig a Vaskő és Dognácska vidéki vasércbányászatot vezette, majd haláláig az aninai szénbányászat főnöke volt. 1886-ban Belgium, Franciaország és Németország szén- és rézbányáit, 1888-ban az erdélyi aranybányákat, 1900-ban pedig a francia courrières-i nagy bányakatasztrófa színhelyét tanulmányozta. Szakmai értekezései bel- és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg.
100 éve született Héberger Károly mérnök
Párizsban, 1925. július 5-én született Héberger Károly (1925-1984) gépészmérnök, könyvtárigazgató. Az Állami Felsőipariskolában 1944-ben szerzett oklevelet, majd műszaki rajzolóként helyezkedett el a Magyar Optikai Műveknél. A II. világháború után a BME Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, s szerzett diplomát 1951-ben. 1951-53-ig a BME levelező tagozatán oktatási osztályvezető volt. 1953-ban az Oktatásügyi Minisztériumba került, e mellett 1955-63-ban adjunktusként a BME gépgyártástechnológiai tanszéken oktatott. 1959-ben mérnök-közgazdász oklevelet szerzett, 1963-ban doktorált. 1963-ban nevezték ki a BME Központi Könyvtára igazgatójává, ezt a feladatot látta el haláláig. Sokat tett azért, hogy a könyvtár megfelelően szolgálni tudja a hazai mérnökképzést. Részt vett a BME története megírásában. A Felsőoktatási Szemle és a Technikatörténeti Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt.
175 éve született Kvassay Jenő mérnök
Budán, 1850. július 5-én született Kvassay Jenő (1850-1919) vízépítő mérnök, a hazai vízügyi szolgálat kimagasló alakja. A vízgazdálkodás fejlesztése terén elért jelentősebb eredménye a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezése és a távlati munkaprogramok bevezetése volt. Nevéhez fűződik a vízjogi törvény megalkotása is. Vízgazdálkodási, folyószabályozási és mezőgazdasági vízépítési szakirodalmi munkássága is jelentős volt. Mezőgazdasági vízműtan című munkája évtizedeken át a kultúrmérnökök kézikönyve volt. Négy évtizeden át a magyar vízügy legfőbb irányítójaként működve új korszakot hozott a magyar vízépítés történetében. Kvassay Jenő sírja ma az őrbottyáni temetőben található.
130 éve született Buzágh Aladár kémikus
Derencsényben, 1895. július 5-én született Buzágh Aladár (1895-1962) kétszeres Kossuth-díjas kémikus akadémikus. 1918-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet a Műegyetemen. Már 1919-től előbb tanársegéd, majd adjunktus lett a budapesti tudományegyetem II. számú Kémiai Intézetében. Különösen fontosak a Wilhelm Ostwald lipcsei intézetében folytatott kutatásai. Az Ostwald-féle kolloidkémiai iskola hazai tovább fejlesztője, illetve a fizikai kémia ezen új ágának egyik megteremtője lett. Főképp a szolok stabilitásának és az elektromos kettős réteg szerkezetének vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik az Ostwald-Buzágh-féle üledékszabály és a szolstabilitás kontinuitás-elméletének megállapítása, továbbá az adhézió mérésére vonatkozó kvantitatív módszer kidolgozása. 1943-ban a budapesti Tudományegyetemen újonnan szervezett intézet, a Kolloidkémia és Technológia vezetőjének nevezték ki. Már életében is a kolloidkémia egyik megalapozójának tekintette a szakma, munkásságának jelentős része beépült az egyetemi tananyagokba.
75 éves az Építésügyi Tájékoztatási Központ
Az Építőipari Könyv- és Lapkiadó Nemzeti Vállalatot 1950. július 6-án alapították. 1955-ben jött létre a kibővített tevékenységgel felruházott Építésügyi Dokumentációs Iroda (ÉDOK), ugyanis jelentősen nőtt az építésügyi tájékoztatás alapját képező dokumentációs bázis. Az építésügyi kiadói tevékenység 1959-ben szerveződött. Az állami vállalat 1961-től kezdődően rendezte a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) elődjének számító Budapesti Ipari Vásárt, majd a BNV építőipari kiállítását. 1962-ben önálló ágazati filmstúdió jött létre az Építésügyi Minisztérium Filmszolgálata néven. 1966-tól az ÉDOK megnevezése Építésügyi Tájékoztatási Központra (ÉTK) változott. Ebben az időszakban indultak fejlődésnek mind tartalmilag, mind mennyiségileg a vállalat saját kiadványai, megjelent az akkori Építővilág első száma. Az 1968-ban indult Magyar Építőipari Katalógus, jelentős segítséget nyújtott az építőipari szakemberek munkájához. 1970-ben kezdődött a vidéki információs irodák szervezése, amelyek közvetlen tájékoztatást nyújtottak. 1974-ben nyitotta meg kapuit a mai BNV területén az Állandó Építésügyi Kiállítás. Bővült a specifikus szakmai kiadványok köre is, a ’80-as évek végére az ÉTK számítógépes hálózattal működtetett országos dokumentum bázissá vált, kiadói tevékenységét pedig folyamatosan bővítette a specifikus szakmai kiadványok által. A rendszerváltozás után, 1992-ben – a hazai privatizációs folyamatok keretében – átalakult a vállalat kft-vé, a cég neve ekkor változott Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.-re. A 90-es években a kiadói tevékenység nagy előrelépést tett, ugyanis a Lapkiadó Vállalat megszűnésével több folyóirat már az ÉTK Kft. kiadásában jelent meg. A századfordulóhoz közeledve azonban a cég vesztett rugalmasságából, nem volt biztosított az eredményes gazdálkodás, így a tulajdonosok eladás mellett döntöttek. 2004. év végével tulajdonváltásra került sor, melyet következetes gazdasági stratégia kialakítása, a cég eredményes működtetése követett és követ. Mára az ÉTK kiadványai által egyaránt a szakma minden területét magában foglaló komplex szakirodalom bázisát alakította ki kiadói és terjesztési tevékenysége keretében. Ezek nélkülözhetetlen alapot képeznek az építőipar-építőanyagipar szereplőinek működéséhez. Az építőipar és az építészet szűkebb-tágabb értelemben vett határterületeit feldolgozó ismeretterjesztő könyveik pedig sokszor hézagpótlóként szolgálják ki a téma iránt érdeklődők igényeit is.
125 éve született Kőnig Rezső vegyészmérnök
Budapesten, 1900. július 7-én született Kőnig Rezső (1900-1971) vegyészmérnök, farmakológus. 1941-ben a BME-en szerezte a vegyészmérnöki képesítését. 1920-ban gyakorló vegyész lett a Chinoin-gyárban. 1938-ban a Chinoin-gyár főmérnökévé nevezték ki. 1946-ban a gyár igazgatója, majd vezérigazgatója lett. 1948-ban a Kutatási Főosztály megszervezésével bízták meg, az itt folyó munkát főosztályvezetőként irányította. 1963-1968-ig a kutatólaboratórium vezetője volt. Tevékenysége jelentős a magyar gyógyszeripar történetében. Nevéhez fűződik az Ultraseptyl világszabadalma. Eredményes kutatásokat végzett a kristályos penicillinnel kapcsolatban, kidolgozta a Hypotiazid, a Chlorurit, a Fonurit és más gyógyszerek előállítását. Számos szakközleménye jelent meg gyógyszerészeti szaklapokban.
Energetikai, gáz- és olajipari szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara a „Hidrogén szerepe az energiaellátásban” címmel július 8-án rendez energetikai, gáz- és olajipari ONLINE továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
50 éves a Magyar Elektrotechnikai Múzeum
Magyarországon már az 1910-es években számos neves szaktekintély tett javaslatot egy elektrotechnikai vonatkozású múzeum létrehozására. Felmerült a gondolat, az 1900-ban alakult Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és az Országos Iparegyesület közösen tegyen lépéseket azért, hogy a müncheni Deutsches Museumhoz hasonló hazai intézmény nyíljon, ahol a magyar elektrotechnikai ipar fejlődését örökítenék meg és képviselnék a világ országainak elektrotechnikai iparát is. MEE alapszabályzatában rögzítette egy könyvtár és egy szakmúzeum létesítését. A MEE által létesítendő múzeum sok szakember érdeklődését keltette fel, és a szervezet hivatalos lapján keresztül ennek hangot is adtak: „Létesítsük a magyar villamossági múzeumot a múlt megőrzésére, a jelen okulására, a jövő irányítására; létesítsük eddigi dicsőséges úttörő munkánk igazolására, megbecsülés szerzésére, honfitársaink önbizalmának fokozására; a tanulóifjúság és a nagyközönség oktatására, ismereteinek fejlesztésére.” Ennek ellenére a múzeum és szakkönyvtára csak közel 60 évvel később 1975. június 8-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 1975-ben, a MEE kezdeményezésére a Budapesti Elektromos Művek megalapította a mai budapesti múzeum jogelődjét, melyet a már akkor használaton kívüli 30/10 kV-os transzformátor-állomás épületében alakított ki. Az 1934-ben, Bauhaus stílusban tervezett épület ma már műemlék, mely építészeti és technikatörténeti szempontból is kiemelkedő, hiszen egy jól demonstrálható példája annak, hogyan lehet hasznosítani ipari létesítményeket kulturális célokra. A transzformátor-állomás üzeme a főváros alaphálózatának 30 kV-ról 120 kV-ra történő áttérése következtében az 1960-as évek végén szűnt meg, majd 1975-től napjainkig lett otthona az Elektrotechnikai Gyűjteménynek. A gyűjtemény megalapítását a MEE 75 éves jubileumához kötötték. Az 1975. június 8-án megrendezett megnyitón számos neves személyiség képviselte magát. A múzeum vendégkönyvébe elsőként Schiller János villamosmérnök, az MVM Tröszt akkori vezérigazgatója írta be az induló múzeum küldetését: „A gyűjtemény méltóan mutatja be a magyar elektrotechnikai felfedezéseknek az erősáramú ipar fejlődésére gyakorolt hazai és nemzetközi hatását. Ebből a szempontból a MEE a gyűjtemény létrehozásával nemcsak a magyar, hanem egyben az egyetemes elektrotechnika jelentős emlékeit tette hozzáférhetővé és foglalta rendszerbe. Biztosak lehetünk abban, hogy ez a nemes szándék, az az igen sok társadalmi munka, amely a Gyűjtemény létrehozásához vezetett, ezen emlékek közkinccsé válásával a magyar elektrotechnika egésze számára kamatozni fog.”
Építési, elektrotechnikai, hírközlési, közlekedési és vízgazdálkodási továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Elektronikus építési napló ismeretek” címmel július 10-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
150 éve született Vuk Mihály mérnök
Budapesten, 1875. július 13-án született Vuk Mihály (1875-1952) vegyészmérnök. Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte, ott szerzett oklevelet 1898-ban. Hazajövetele után a Műegyetemen tanársegéd, majd a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomáson dolgozott. 1905-1921. között az Országos Kémiai Intézetben működött, főleg borkémiai kutatásaival vált ismertté. 1911-ben a Műegyetemen megbízott tanár, 1921-ben az akkor felállított élelmiszerkémiai tanszék tanára lett és 1948-ig tanította – többek között – a borászati kémiát. Munkássága hazai viszonylatban úttörő a lisztkémiai, konzerv- és erjedésipari kutatások terén is. Számos tanulmánya és több szakkönyve jelent meg.
100 éve született Molnár Péter építész
Budapesten, 1925. július 14-én született Molnár Péter (1925-2000) kétszeres Ybl-díjas, Csonka Pál-érmes építész. Piarista diák volt és rajztehetsége vitte őt a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem építész karra. A háború megszakította tanulmányait, behívták katonának és francia hadifogságba került. 1946-ban tért haza. 1949-ben szerzett diplomát. 1948-tól dolgozott a MATI-ba (Magasépítési Tervező Iroda) Lauber László (1902-1953) építész 1950-ben a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) Gádoros Lajos (1910-1991) építészhez került, és már 1952-ben Debrecen főutcáján átadták első művét a Megyei Tanács Irodaházát. 1953-57 között a LAKÓTERV munkatársa volt. Több középület, a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium (1954.) és sportlétesítmény, köztük a székesfehérvári sportcsarnok tervezője is ő volt.
25 éves a Magyar Vasúttörténeti Park
Az Ullmann Móric (1782-1847) nagykereskedő és bankár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank első igazgatója által alapított Magyar Középponti Vasúttársaság (Központi Magyar Vasútvállalat) Pest és Vác közötti vonalán 1846. július 15-én elindult az első vasúti szerelvény. A magyar vasút megindulása emlékére 2000. július 14-én a nagyközönség számára megnyílt Budapesten, a XIV. kerület Tatai út 95. szám alatti Magyar Vasúttörténeti Park, Európa legnagyobb szabadtéri vasúti élményparkja. 70.000 négyzetméter alapterületen 100 vasúti jármű-kuriózum. Bővebb infó: https://vasuttortenetipark.hu/
Épületgépészeti és vízgazdálkodási szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Középpontban a víz és hasznosítása” címmel július 17-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
125 éve született Bay Zoltán mérnök-fizikus
Gyulaváriban, 1900. július 24-én született Bay Zoltán (1900-1992) fizikus, hírközlési mérnök, aki a XX. század meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a matematika-fizika szakán tanult, majd oktatói kinevezést kapott az Elméleti Fizika Intézetbe és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az atomfizikához. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas. Szellemi gyarapodást jelentett számára, hogy Max Planck, Albert Einstein, Max von Laue, Erwin Schrödinger és esetenként még Niels Bohr és Werner Heisenberg előadásait is hallgathatta. Ekkoriban a hidrogén és a nitrogéngázban végbement kisülés vizsgálatával foglalkozott. Berlinből 1930-ban hazatérve a szegedi Tudományegyetem professzora lett. 1936-ban Budapesten a Tungsram Egyesült Izzó Laboratóriumában és a Műszaki Egyetemen folytatta pályafutását. A kutatómunkához szükséges anyagiak rendelkezésére álltak és a jól képzett gárda együttműködésével számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként: Nagyfeszültségű gázcsövek, fénycsövek és elektroncsövek és rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése, valamint deciméteres rádióhullámú technika területein. Bay Zoltán1938-ban megszervezte a Budapesti Műszaki Egyetemen az Atomfizika Tanszéket a Tungsram támogatásával. Ugyanakkor folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye: elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló, valamint az első radarkapcsolat létrehozása a Holddal. 1946-1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematika és Természettudományi Osztálya elnökének. Ezt követően a számára kedvezőtlenül alakuló politikai helyzet miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol először a George Washington Egyetem kutatóprofesszoraként, majd a National Bureau of Standards atomfizikai osztályának vezetőjeként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után az American University Washington kutatóprofesszora volt. Halála előtt két évvel könyvet írt saját életéről „Az élet erősebb” címmel, mely elektronikus változata az internetről letölthető. Életművéért számos kitüntetésben részesült: 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választotta, 1990-ben pedig a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést kapta meg. Szinte hihetetlen, hogy ez a kiváló és eredményekben bővelkedő magyar tudós nem kapott Nobel-díjat! Amikor a Nobel-díjas Enrico Fermi olasz atomfizikust megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak… magyaroknak nevezik őket!” Stephen Sisa, magyar-amerikai szakíró „csodálatos hetes”-nek nevezte a Bay Zoltán – Kármán Tódor – Neumann János – Szent-Györgyi Albert – Szilárd Leó – Wigner Jenő – Teller Ede természettudósok csoportját.
90 éve született Berencei Rezső mérnök
Budapesten, 1935. július 24-én született Berencei Rezső (1935-2008) geodéta, mérnök ezredes. Pályáját a Magyar Honvédség (MH) Tóth Ágoston Térképészeti Intézet parancsnokaként fejezte be. Nem csak a katonai térképészet területén szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a magyar térképészet és térinformatika ismert és elismert személyiségévé volt.
125 éve született Diószeghy Dániel mérnök
Ungmogyoróson (ma: Lieskova, Szlovákia), 1900. július 26-án született Diószeghy Dániel (1900-1969) kohómérnök. Oklevelét a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte 1925-ben. Pályáját a Ganz-gyárban kezdte, de rövidesen visszatért a soproni főiskolára, ahol a matematikai, majd a vaskohászati és tüzeléstani tanszék tanársegédje lett. 1936-tól a tüzeléstant oktatta, 1940-ben műszaki doktorátust szerzett. 1943-ban a tüzeléstani tanszék rk., 1947-től ny. r. tanára volt. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalakítása után annak tanára, a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet megalapítója, vezetője, majd igazgatója lett. Munkásságával a hazai tüzeléstan alapjait rakta le, és ennek oktatási módszereit fejlesztette.
210 éve született Litschauer Lajos mérnök
Szilsárkányban, 1915. július 26-án született Litschauer Lajos (1815-1885) bányamérnök, a selmeci akadémia tanára, a magyar bányászati szaknyelv egyik úttörője, a bányaművelés első magyar nyelvű főiskolai előadója és tankönyvszerzője.
120 éve született Csanádi György mérnök
Ljubljanaban (német nevén: Laibach) 1905. július 28-án született Csanádi György (1905-1974) Kossuth- és Állami díjas közlekedéspolitikus, vasútépítő mérnök, közlekedésmérnök, közgazdász, egyetemi tanár. A budapesti József Műegyetemet 1927-ben gépészmérnöki képesítéssel végezte el. Ezt követően itt oktatott tanársegédként. 1929-ben a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) kaposvári igazgatóságánál helyezkedett el, ahol 1944-ig pályafenntartási és pályaépítési mérnökként tevékenykedett. 1945-től lett a MÁV pécsi üzletigazgatója, majd 1962-1963 között a MÁV vezérigazgatója. 1966-tól lett egyetemi tanár, 1972-től pedig a MTESZ elnöke. 1958-tól a MTA levelező, majd 1970-től rendes tagja lett. 1956-1974 között különböző kormányokban volt közlekedési- és postaügyi miniszter.
Elektrotechnikai szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „A villamos hálózatok minőségi problémái” címmel július 29-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
130 éve született Sillay Vilmos mérnök
Mecsekszabolcson, 1895. július 30-án született Sillay (Straka) Vilmos (1895-1985) bányamérnök. Oklevelét 1923-ban Sopronban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán kapta. A pécsi Szent István Akadémián és külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatok után átszervezte a bányamentő szolgálatot, elsőként alkalmazott a mecseki szénbányászatban réselőgépeket és mollíves acélbiztosítást. 1940-ben már az egész szabolcsi bányakerület felelős vezetője lett, és sikeresen korszerűsítette a bányabeli szállítási rendszereket. 1946-ban Budapestre helyezték, 1953-tól a Bányászati Mélyépítő Vállalat, majd a Bányászati Aknamélyítő Tröszt műszaki osztályvezetője. Elsőként honosította meg a pécsi, komlói, tatabányai és oroszlányi szénbányászatban a szálló szénpor lekötését szénfalátitatással, nagynyomású injektálás segítségével.
Felhasznált irodalom:
-
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia - Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei - História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia - Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu - Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara - Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK -
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/ - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai - Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia - Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia - EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro - Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s -
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf - Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/ -
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok - Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Nyitókép: Magyar Vasúttörténeti Park / FB
