Az Európai Unió energiaügyekkel foglalkozó Tanácsa abban állapodott, hogy kötelező uniós szintű célkitűzést határoz meg, amely szerint a jelenlegi, legalább 32 százalékos uniós célérték helyett 2030-ra a teljes energiaszerkezet 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni – közölte Kadri Simson energiaügyi biztos Luxembourgban június 27-én.

 

Kadri Simson, a tagországi energiaügyekért felelős miniszterek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a megújuló energiára, illetve az energiahatékonysági irányelvre vonatkozó megállapodások az Irány az 55%! nevű klímacsomag keretében az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi kérdéseivel foglalkoznak. Mint mondta: az elfogadott megemelt célkitűzések jelentősen hozzájárulnak majd az EU azon átfogó céljának eléréséhez, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása.

A Tanács a közleményében arról tájékoztatott, hogy a szakminiszterek a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan 2022-re 0,2 százalékban, 2025-re 1 százalékban, 2030-ra pedig 4,4 százalékban határozták meg a közlekedési ágazat számára biztosított, megújuló energiákon belül a fejlett bioüzemanyagok részarányára vonatkozó kötelező részcélt. A közlekedésben használt, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok – többnyire megújuló hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok – tekintetében a Tanács 2,6 százalékos indikatív részcélról állapodott meg, amely 5,2 százaléknak felel meg, ha 2030-ra teljesül a megújuló energiának a közlekedésben felhasznált végsőenergia-fogyasztáson belüli részarányában kifejezett cél.

A Tanács megállapodott a fűtésre és hűtésre felhasznált, megújuló energiára vonatkozó célértékek fokozatos növeléséről is. A kötelező emelés mértéke nemzeti szinten 2026-ig évente 0,8 százalék, 2026-tól 2030-ig pedig 1,1 százalék. Az energiatanács az ipar megújuló energiák felhasználásának fokozására vonatkozóan 1,1 százalékos éves átlagos indikatív célt tűzött ki. Arról is megállapodott, hogy 2030-ra az iparban felhasznált hidrogén 35 százalékának, 2035-re pedig 50 százalékának nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokból kell származnia. Megállapodott arról is, hogy az épületekben felhasznált energián belül a megújuló energia részaránya legalább 49 százalék legyen.

Az energiahatékonyság érdekében a szakminiszterek egyebek mellett megállapodtak az energiafogyasztás uniós szinten történő csökkentéséről. A végsőenergia-fogyasztás tekintetében 36 százalékban, a primerenergia-fogyasztás esetében pedig 39 százalékban határozták meg a 2030-ig elérendő csökkenés mértékét. E célszámok új alapértékekből indulnak ki, és 2020-hoz képest 9 százalékos csökkentési célnak felelnek meg.  A végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók által fogyasztott energiamennyiséget jelöli, a primerenergia-fogyasztás viszont magában foglalja az energiatermelés, illetve az energiaellátás biztosítása céljából történő energiafelhasználást is – tették hozzá.

Az uniós energiaügyi biztos kérdésre válaszolva közölte, hogy az Európai Unió Oroszországból származó gázellátásában „komoly fennakadás” valószínű. A tagországoknak ezért frissíteniük kell készenléti terveiket, hogy megbirkózzanak az ellátási zavarokkal, és ahol csak lehetséges, váltsanak más energiahordozókra a gáz megtakarítása érdekében. A váltásnak úgy kell történnie, hogy az ne veszélyeztesse az éghajlat-politikai célkitűzéseket – emelte ki. A megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása a legjobb megoldás – tette hozzá. „Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta tudjuk, hogy nagyon komoly fennakadás lehetséges az energiaellátásban, és most ez még valószínűbbnek tűnik. Itt az ideje, hogy fokozzuk az Unió energia-függetlenségét” – fogalmazott Kadri Simson, majd hozzátette, hogy az Európai Bizottság júliusban tervet mutat be a gázellátás további zavarait elhárító felkészülés érdekében. (MTI)