Tévhit, hogy a térbeli lemezvázat semmilyen mértékben nem lehet átalakítani. De semmiképpen nem lehet előzetes, szakszerű tervezés nélkül. Cikksorozatunk harmadik, befejező része.

Holló Csaba

 

Egy épület fizikai megléte idején ciklikusan változó folyamatokat él át. Ez a folyamat időben változó élettartamú részekre tagolható, de az egyes részek a folyamatból nem kiemelhetők és nem kihagyhatók. Minden épület tervezésénél erre kéne figyelni, ami sajnos a paneles szerkezetű lakóépületek tervezésnél sem érvényesült. Ez a folyamat az alábbi: tervezés – építés – üzemeltetés, (karbantartás) – felújítás és korszerűsítés tervezése – felújítás és korszerűsítés kivitelezése – üzemeltetés, (karbantartás) – felújítás és korszerűsítés tervezése és így tovább egészen a bontás tervezéséig és kivitelezéséig. A paneles szerkezetű épületek zárt rendszer elv alapján készültek, tervezés és kivitelezés szempontjából egyaránt. Szigorúan a szerkezetek három típusba voltak besorolva: a tartószerkezet a primerszerkezet, a nem teherhordó térelhatárolás a szekunder szerkezet, az installációk a tercier szerkezetek.

A primer szerkezettel szembeni igény az, hogy az épület teljes fizikai élettartama alatt biztonságosan állékony maradjon, még rendkívüli terhek hatására is (gázrobbanás, földrengés) az épületnek állékonynak kell maradni legalább életmentési időszakra, a szerkezeten ekkor lehet sérülés, de az kijavítható. Ezt az igényt a meglévő paneles épületek tartószerkezetei eddig bőven teljesítették. (Ehhez hozzájárult az is, hogy a méretezéskor figyelembe vett mértékadó terhelések az eddigi élettartam alatt nem léptek fel Magyarországon és különösen földrengés szempontjából vélhetőn nem is valószínűsíthetők belátható időn belül.) Ez idáig nem hallottunk arról, hogy üzemszerűen használt paneles szerkezetű lakóépületet bárhol a világon lebontottak volna tartószerkezeti okokból. Az ismert bontási okok (Angliában és Franciaországban) urbanisztikai igények és a lakók általi szándékos tönkretétel volt. Magyarországon paneles szerkezetű szállodát bontottak le (volt Volga Hotel), mivel új tulajdonosa ide más jellegű épületet szándékozott felépíteni. A primer szerkezetet nem felújítani kell, hanem karbantartani, és ha arra igény van, meg kell tervezni a tartószerkezeti átalakítási lehetőségeket.

A tartószerkezetben van tartalék, ha a falpanelek nem is minden pozíciójában. Ugyanis az 1980-as évek második feléig, amikor már egyedi jellegű paneles szerkezetű házakat is építettek, a minél egyszerűbb gyártás és szerelés érdekében egy bizonyos kontúrméretű falpanelt csak egyfajta vasalással gyártottak, mégpedig a típus alaprajzi változatok számbavételével a legnagyobb terhelési helyzetnek megfelelően. A biztonságot növeli az is, hogy a tervezett betonminőséghez képest (akkori szabvány szerint B280 minőségű volt az előregyártott elem betonja és B200 minőségű volt a helyszíni csomóponti beton) az utószilárdulás következtében a ténylegesen mérhető betonszilárdság értékek magasabbak.

A típustervek készítése során nem volt szempont az épület életciklusának figyelembevétele. Egészen az 1980-as évek végéig nem a meglévő épületek felújítását és karbantartását terveztük, hanem az állami megrendelés új típustervek kialakítására szólt, melyeket el is készítettünk, de ezek sorozatgyártásra már nem kerültek. Ezek újfajta primer szerkezeteket is tartalmaztak. Sajnálatos az ezekből készült egyedi (kísérleti, vagy prototípus jellegű) épületek tervezése sem terjedt ki az üzemeltetés és fenntartás, majd a korszerűsítés és felújítás életciklus szakaszokra.

A primer szerkezet adja a biztonságérzetet, a szekunder és tercier szerkezet a használhatóság és komfortérzet szempontjából meghatározó jelentőségű, de nem határolható el ezektől a fenntarthatóság (finanszírozhatóság) igénye. A zárt monocellás kialakítású rendszerek a homlokzatot is teherhordóvá tették és gyakorlatilag nem cserélhetők a Larsen-Nielsen homlokzati elemek sem. Ennek értelmében a komfortnövelő (és esztétikai szempontú) homlokzati korszerűsítések, felújítások csak a homlokzati nyílászárókra és a homlokzati felületekre értelmezhetők.

Jelentős energia-megtakarítást értek el az olyan komfortérzet növelő felújítások, melyek fűtéskorszerűsítéssel a homlokzati hőszigetelő képesség növelésével jártak. Ezekről sok szakcikk olvasható (a Mérnök Újság korábbi számaiban is), azonban építéstörténetüket vizsgálva az jól látható, hogy erősen függnek a technikai fejlődés lakosság által is megfizethető lehetőségeitől, valamint az állami pénzügyi hozzájárulás mértékétől. (Az állam számára az energia-megtakarítás lényegesebb szempontnak látszik, mint a lakó számára a komfortérzet növelése.) Látható, hogy ameddig a lakosságnak csak 1/3 arányú hozzájárulási lehetősége volt az energia-megtakarítást célzó felújításokban, addig nagy mértékben folytak ezek az építések, az építőipari tényleges kapacitásunkat is jóval meghaladó igényekkel. (Sajnálatosan ezek számos visszaélésre adtak lehetőséget a bonyolítók és a kivitelezők oldaláról a lakosság – és az állam – kárára, ezen túlmenően gyönge minőségű kivitelezési munkákat is befogadtak és kifizettek az építtetők.) Nagyon sok paneles szerkezetű lakóház maradt még ki a lakók által is üdvözölt felújításokból, azonban a jelenlegi pénzügyi lehetőségek mellett (magasabb anyagárak és kivitelezési díjak, magasabb önrész arány) a kimaradt épületek esetében szinte lehetetlen a további ilyen korszerűsítési munkák pótlása. Oka elsősorban a lakástulajdonosok magas átlagéletkora, alacsony fizetési képessége.

A lakások vizesblokkjainak és belső burkolatainak a korszerűsítését és felújítását igényük és pénzügyi lehetőségük szerint a lakástulajdonosok valósítják meg, azonban a strangok és szellőzőcsövek cseréje csak lépcsőházanként együttesen lehetséges. Ez vonatkozik a fűtéskorszerűsítésekre is, ahol a hőleadókat a lakástulajdonosok önállóan is cserélhetik, azonban a strangok cseréje már társasházi, vagy lakásszövetkezeti közös beruházást igényel.

Az 1960-as évek végén a néhány magántulajdonú személygépkocsi még nem igényelt a lakóházak fogadószintjén jelentős mennyiségű garázst. Ma már gyakorlatilag minden lakáshoz kellene (legalább 1 db). Ez házon belül már nem valósítható meg. De ugyanúgy teljesen más volt egy lakás villamosenergia igénye (általában 1 db hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, TV, világítótestek), mint a jelenlegi, amikor a háztartási gépek és szórakoztató elektrotechnikai berendezések mellett egyre szaporodnak a légkondicionáló berendezések is és sok lakásban a gáztűzhelyről villanytűzhelyre váltanak. Természetesen a lakáson belüli hálózat és biztosítékok korszerűsítésén túlmenően (melyet a lakástulajdonosok finanszíroznak) elengedhetetlenül szükséges az alaphálózat felülvizsgálata, cseréje, ami a legtöbb épület esetében szükség szerint már megtörtént.

Evidens, hogy a lakhatóság biztosítása (és nem a komfortérzet fokozása) céljából szükséges a középmagas (és magas) lakóépületek liftjeinek karbantartása, szükség szerinti cseréje, mely jelentős költségű. Nyilvánvalóan meg kell felelni az érvényes tűzrendészeti előírásoknak (lépcsőház füstmentesítése, menekülő útvonalak burkolatának nem éghető anyagúra cserélése stb.), felül kell vizsgálni a villámhárító rendszereket, szükség szerint korszerűsíteni kell azokat. Ugyanez a helyzet a belsőteres vizesblokkok szellőzőcsöveivel és szellőző-ventilátoraival. Gyakoriak a tetőszigetelés és attikabádogozás javítások, amit célszerű lokális javítások helyett a teljes felületeken újra cserélni, ajánlottan hőszigeteléssel együtt. Ezek a lakóházak olyan karbantartási munkái, melyeket folyamatosan napirenden kell tartani, a homlokzati többlet hőszigetelést igénylő és energiatakarékosságot eredményező homlokzati felújításoktól függetlenül is. Egyébként ez a munka is már elvileg kezdődhetne elölről (ha lenne rá pénzügyi fedezet), ugyanis a 2000-es évek elején még 5 cm vastag többlet hőszigetelést építettek be polisztirolból, jelenleg már 15 cm vastag hőszigetelő réteg készül ásványgyapotból, vagy vegyesen. Tűzrendészeti előírás szerint a meglévő hőszigetelő rétegre újabb nem hordható fel és megváltozott a hőszigetelő táblák felragasztására vonatkozó előírás is (pogácsázás helyett a ragasztó zárt keretes felhordása szükséges a szigetelőlapok peremén), amik miatt a 10-15 évvel ezelőtti többlet homlokzati hőszigetelés ma már nem minősül korszerűnek. (Az elegendő hőszigetelés vastagsága csak újabb fejlesztésű hőszigetelő anyagok alkalmazásával lehetne csökkenthető, azonban a grafitos táblák kivételével a korszerűbbnek mondottak még túl drágák, így a nanotechnológiával készült mm nagyságrendben felhordható is.)

Nem számít újdonságnak, hogy a lapostetős épületekre beépített magastetővel, vagy más tetőfelépítményekkel újabb lakásokat lehetne építeni (jó példa pl. Pozsonyban Oroszvár városrészben).

Itt figyelembe kell venni a lift igényét többszintes épületeknél, a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a belső szellőzők tetőfelépítményeinek magasítási igényeit stb. Kétségkívül esztétikai szempontból is előnyösek lennének, miként a változatosabb homlokzati színezések, a véghomlokzatok grafikus átfestése, fogadószintek, erkélyek átalakítása, melyek immár több évtizede felmerült és máig kevéssé megoldott építészeti feladatok. Addig is a szürke épülethomlokzatot jótékonyan takarják az azóta megnőtt fák.

Az épület-felújításoknál tapasztalt típushibák

Az épületfelújítások-korszerűsítések a fűtéskorszerűsítésekre és homlokzati hőszigetelésekre koncentráltak. Ott, ahol tervdokumentáció is készült a felújításhoz (ez néhány százmilliós nagyságrendű felújításnál csak papíron volt meg, máshol pedig nem sok köze volt a konkrét épülethez és típustervekből sokszorosították az ún. bonyolítók) általában nem törődtek a fogadószerkezetekkel. Pedig itt valóban tartószerkezeti jellegű beavatkozásokra volt (lett volna) szükség a nyomott vasak és kengyelek vastakarásainak helyreállítására. Különösen a „lábas házak” (pl. budai lakótelepek) esetében és a lépcsőházi keretek pillér-részeinél voltak (vannak) ilyen jól látható és könnyen javítható hibák.

Az utólagos hőszigetelés mindent eltakar, meglévő olyan felületi hibákat is, melyeket a hőszigetelő réteg dűbeles rögzítése előtt kellett (volna) kijavítani a homlokzati kéreg egyes lerepedt részeinek esetleges későbbi lezuhanását megakadályozandó. Ezek a repedések általában még a szendvics szerkezetű homlokzati panelek beépítésekor keletkeztek, felszakításkor, vagy beemeléskor és a hajszálrepedéseket több évtizeden keresztül a fagy tágította. Tisztában kell lenni azzal, hogy a teherhordó réteg és a homlokzati kéreg között teherhordó kapcsolat csak összesen három helyen van; függőleges teher felvételére az ablak melletti két szélső falsávban, vízszintes mozgás felvételére az ablak alatt a parapetrészen egy helyen. (Ezt kell figyelembe venni akkor is, amikor a földszinten speciális lehetőség mellett ablakos falpanelbe garázskaput terveznek.) A későbbi károsodások megelőzése céljából ezért a lerepedt kéregrészt min. 2 db csavarral kell rögzíteni a teherhordó réteghez. Utólag már nem ellenőrizhető, hogy a kivitelező ennek a tervezői, vagy műszaki ellenőri kívánságnak eleget tett-e.

Az ország számos lakótelepi lakásából érkezett reklamáció az ablakcseréket követően, hogy egyes helyiségek beáznak nagyobb erősségű szelekkel egyidejű esőzések idején. Ennek egyszerű oka van, az ablakpárkányok beépítésének hiányossága. Az 1973 után az egységes csomóponti rendszer szerint kialakított homlokzati falpanelek hőhídmentesek, így az ablaknyílásoknál a parapet felső peremén a hőszigetelő réteg megjelenik. Ez a réget a falpanel alsó pereménél a födém-fal csomóponthoz kapcsolódik, ahol a csomópont utólagosan zsugorodó, a panelekénél gyöngébb minőségű betonnal van kitöltve. Tehát itt megjelenhet a technológiai repedés. Ha az ablak bádogozása és a homlokzati kéreg felső pereme között nincs légzáró kapcsolat, akkor a csapóesőt a szél felnyomhatja és benyomhatja a hőszigetelő réteg fölé, ahol a víz leszivárog a hőszigetelő és teherhordó réteg felülete között, majd megjelenik az alatta lévő lakásban az ablakkiváltó és a födém vízszintes csomópontjában, onnan leszivárogva a belső térbe. A javítás csak utólagos hézagzárással lehetséges.

Ugyanez a jelenség előfordult attikapanel bádogozásának hézagzárási hiányossága miatt a legfelső lakásokban is több helyen.