A természet újabb és újabb sokkoló bizonyítékait produkálja annak, hogy le vagyunk maradva a klímaváltozás elleni küzdelemben. Extrém hőhullámok, tartós vízkorlátozások jellemeznek már európai országokat is. Egyes szakértők szerint a helyzet súlyosbodhat, a vízhiány és annak következményei felboríthatják a megszokott életvitelünket.
A klímaváltozás negatív következményeinek elhárításában egyre nagyobb figyelmet kap a vízgazdálkodás fejlesztése, és már nem csak a mezőgazdasági és természeti területeken, hanem az épített környezetben, azaz a városokban és az ipari körzetekben is. Egy épület vagy egy üzemcsarnok tervezésénél fokozottan figyelembe kell venni a takarékos vízhasználat szempontjait is, hiszen a tervezés határozza meg az adott objektum vízgazdálkodási képességeinek fő kereteit.
„Az építőipari mérnöki cégeknek meghatározó szerepük van abban, hogy egy megvalósult épület milyen mértékben képes csökkenteni a klímaváltozás kockázatait, és nem csak az építés, hanem a fenntartás és üzemeltetés során is” – mondja Takács Ákos, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt. alelnöke és fenntarthatósági igazgatója. „A tervek kapcsán a végső döntés természetesen a beruházóé, de az már a tervezők feladata, hogy megvalósítható lehetőségeket kínáljanak fel, hogy képesek legyenek az új technológiák alkalmazására, és hogy bemutassák a különböző megoldások rövid és hosszú távú következményeit a megrendelőnek.”
Az Európai Unió szintjén is elindultak olyan kezdeményezések – például az európai klímasemlegességet célzó Zöld Megállapodás (Green Deal) vagy a vízi ökoszisztémák védelmét és fenntartható használatát szolgáló Kék Megállapodás (Blue Deal) –, amelyek mentén a piaci szereplők, így az építőipar szereplői is, megtalálhatják azokat a feladatokat és megoldásokat, amelyekkel a maguk területén hozzá tudnak járulni a közös klímacélok megvalósításához.
„A környezettudatos tervezésnek már több évtizedes múltja van több magyarországi mérnöki iroda esetében is, de az utóbbi években ez a szemlélet természetesen erősödött. A COVID is egy erős figyelmeztetés volt, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozhat az életmódunk, a most megfigyelhető klímafejlemények pedig további drasztikus változások lehetőségét és egyben szükségességét vetik fel. Az épített környezet megtervezésekor figyelemmel kell lenni ezekre a várható változásokra” – magyarázza Takács Ákos. „Úgy gondolom, hogy már nem tudunk eléggé preventívek lenni, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a már elkerülhetetlen következményekhez való alkalmazkodásra. Gyorsan kell lépnünk, mert ott is nagyok az elmaradásaink, ahol jó irányban történt elmozdulás.”
„Több európai irányelv és kezdeményezés, köztük az Energiahatékonysági Irányelv célozza a meglévő épületek energiahatékonysági felújítását. Ezzel a jelenlegi, a fenntarthatóság szempontjából kevésbé hatékony épületeket, nagyon helyesen, anyagbázisnak tekintjük a jövőbeni építkezésekhez” – mondja Takács Ákos. „Ehhez hasonlóan a vízkészlettel való gazdálkodást is meg kell változtatni, hiszen a vízhasználat nő, a források pedig szűkülnek. Ugyanakkor a csapadék és a helyben keletkezett használt víz egy adott terület vízigényének nagy részét ki tudná elégíteni. Azonban a városokban a leburkolt felületek azonnal a csatornákba vezetik a vizet, a pazarláson felül több problémát is okozva ezzel: a városi patakok kiszáradnak, a villámárvizek száma nő.”
Jelentős mértékben növelhető egy terület vízmegtartó képessége az ún. szivacsos vízgazdálkodással, amely csökkenti a lefolyás sebességét és növeli a talajba szivárgó víz mennyiségét. Egy épített terület – legyen az egy épület, egy városnegyed vagy egy ipari park – kialakításakor már a tervezési fázisban meg kell jelennie azoknak az elemeknek, amelyek a szivacsos vízgazdálkodást biztosítják a terület várható vízfogyasztási jellegzetességeinek és a területre várhatóan hulló csapadékmennyiség figyelembevételével. „Az egyik munkánkban egy épületegyüttes négy épületének tetőfelületét úgy tervezzük meg, hogy a tetőre hulló csapadék a zöldfelület rétegrendjében tárolódjon, ezzel a zöld tető kedvezőbb életfeltételeket biztosít a növények számára, és egyúttal a csatornarendszer terhelését is csökkenti. A tervezés alatt lévő megoldásban a zöldfelület felett, annak növekedési feltételeit biztosítva, napelemek elhelyezése is biztosítható. Ugyanebben a projektben a közterületek esetében fokozott figyelmet fordítanak tervezőink a vízáteresztő burkolatok tervezésére” – mond példákat Takács Ákos.
„A mérnöki irodák feladata, hogy megvalósíthatóvá tegyék az épített környezetre vonatkozó fenntarthatósági kezdeményezéseket” – foglalja össze Takács Ákos. „Sok új technológiát kell majd tanulnunk a közeljövőben – rá is leszünk kényszerítve. De rengeteg tartalék van az építészeti megoldásokban, amelyekkel lassítani tudjuk a klíma változásait, és amelyekkel biztosítani lehet, hogy a maitól eltérő klímában is jó körülmények között élhessenek és dolgozhassanak az emberek.”
Céh zRt.
