A stratégia: Legfontosabb lenne a kusza és esztelen jogi szabályozásban rendet tenni és, ha rend lenne végre, akkor a főbb szabályzókon 3-5 évig nem változtatni. A többit szakmailag megoldjuk mi, csak hagynának már minket végre dolgozni jogászkodás helyett. A hatósági folyamatokra is -amely jelenleg inkább hátramozdítás- hatni kellene. Amennyiben nem lesz komoly jogbiztonságunk, akkor egyre több pályaelhagyóra lehet számítani a még itthonmaradottak között.

A papír alapú Mérnök Újság nem azonos a https://mernokujsag.hu/ oldallal. Van olyan kolléga, aki azt hiszi, hogy a web-en a kamarai újságot olvassa...
A kamarai honlapon található Mérnök Újság oldalon az archívumban csak 2010. február-2017. november időszak került feltüntetésre, továbbá a lapszámok nem visszanézhetőek. A lapszámok digitálisan nem megtekinthetőek. Jó lenne, ha a bennük lévő cikkekre és azok témáira digitálisan is lehetne keresni.
A jogszabályok megrendelői semmibevétele ellen fel kellene lépnie a Mérnök Kamarának is. Ennek első lépéseként jó kezdeményezés a jogosultságok etikai megítélés lehetőségének megteremtése, de itt nem szabadna megállni.
Az állami megrendelések tervezői, ME és FMV szakmai ellenőrzését ágazatonként éves kvóta alapján véletlenszerűen is érdemes lenne etikailag vizsgálni. A jelen állapotok az egészségügyi beruházások kapcsán katasztrofálisak!
A jogosultságok szakmai átfedését célszerű lenne megszüntetni.
Az ON-LINE MÉDI program nem ad minden szakmai irányhoz díjszámítási ajánlást, pedig jó volna.
Szerettem volna tisztséget vállalni a Kamarában, de későn kaptam értesítést a tisztújításról. Konklúzióként: a Kamara email-kommunikációja - úgy érzem - fejlesztésre szorul.

Tisztelt Kamara!
Fontosnak érezném, hogy a mindenkori politikai vezetés ne csak formálisan szólítsa meg a kamarákat, hanem érdemben vonja is be akár a döntési mechanizmusokba, a minket legjobban érintő kormányrendeletekbe, jogszabályi környezetek kialakításába.
A mérnök társadalom megbecsülése ne csupán az egymásnak átadott kitüntetésekben nyilvánuljon meg és ne csak díszlet és kirakati kellékek legyünk a saját munkánkat befolyásoló döntésekben.
Felejtsük el végre a túlszabályozott, merev jogászok által felállított keretekben való működést. Nincs szükség ennyi jogászra, közgazdászra, de annál több szakmagyakorló és szakmáját ismerő mérnökre igen.
Szeretnénk végre mi is a kamarai díjszabás szerint dolgozni és nem közbeszerzésben leszabályozott 1%-ért, amely legalább 10 éve nem változik. (de a pályázatírás a menedzsment és egyéb jogászok által rátelepedett szakmák akár 3-5% -ért néhány hónapnyi munkáért, de aki végig kiséri a projektet, sőt még a garanciális időszakot is az ennek a töredékéért kénytelen dolgozni)
Fontos lenne bevonni a mérnököket már az előkészítő folyamatokba is és rugalmasabb keretek szükségesek a munkánkhoz mert nem lehet az általunk elvégzett szakmai munkát merev szabályokkal leírni definiálni.
Fontosnak érezném, hogy az un. szakhatóságok, hatóságoknál legalább olyan kvalitású műszaki felkészültségű mérnök ember üljön, mint a képviseletre felkért mérnök emberek legyen akár ezek fmv, műszaki ellenőrök, tervezők. Sajnos sok esetben nem beszélünk egy szakami nyelvet és a jogszabályi környezet sem megfelelő az érintett területeken.
Hát bocsánat, de azt gondolom van itt még elég feladat és remélem azért valaki végig olvassa a véleményemet, amelyben semmilyen politikai, nemi, vallási háttértartalom nincsen és nem is lehet csupán csak egy független mérnöki gondolkodás.

Nem tudtam,érdemben válaszolni,mert a karakterek összecsúsztak.

Úgy gondolom, hogy a kamara eddeg is megtett mindent amihez megvoltak a lehetőségei.
Például a Méptv. véleményezésekor is elment a "Falig", de sajnos a szava süket fülekre talált.
Sok év után örömteli, hogy az online szábványtárhoz történő hozzáférést biztosítja. Remek gondolatnak, megoldásnak tartom, Köszönöm.

Észrevételem, javaslatom nincs.

Mivel még csak egy éve vagyok tag, ezért nincs még rálátásom a MMK, a területi MK-ák, illetve a tagozatok életére-működésére.

A kamarai működési irányát személy szerint jónak tartom és támogathatónak.

A Mérnökújság szakmaisága jó színvonalú és folyamatosan emelkedett is az utóbbi időben.
Mint Vizes és Környezetvédelmi területen tevékenykedő tervező, nagy érdeklődéssel olvasom az egyéb szakterületekről szóló cikkeket, melyek számomra autszájdernek is általában érthető és érdekes is.
A papír alapú megjelenést nem tartom a digitalizáció mai fokán szükségesnek. Az viszont tény, hogy egyedül a nyomtatott forma bizonyította eddig, hogy évszázadokon keresztül képes biztosítani a rögzített információ elérhetőségét. Ennek figyelembe vételével, nyomtatott formában is el kell véleményem szerint tárolni a Mérnökújság egyes példányait, hogy úgy mondjam "biztos, ami biztos" alapon.

Nem elfelejteni - a Kamara szolgáltató, s nem hatóság!

Mérnök újság: tegyék lehetővé, hogy mindenki megkaphassa a kívánt formában (papír, digitális). Ehhez az szükséges, hogy ne csak a papír alapúnak legyen önköltsége, hanem a digitális formátumnak is, mert akkor nem lesz kirívó arány a két forma önköltségi ára között. Kérem, hogy mérlegeljék, hogy vajon ha az elolvasáshoz egy számítógépet be kell kapcsolni, egy honlapot fel kell keresni, és nem vihető a monitor a karosszékbe, akkor van rá esély, hogy az olvasótábor egy részét a Kamara elveszíti.
Kérdőív: a kérdések után nincs lehetőség a válaszadás magyarázatára. Ezért nem biztos, hogy amikor igent, vagy nemet jelölünk, az Önök úgy értik, ahogyan értetni szeretnénk.
Online szabványtár. Úgy tudom, még nem nyilvános. Erről akkor még korai kérdezni. (Használnám, ha mindenki számár nyitott lenne.)
Mivel a kamarai számot meg kell adni, abból nyilvánvaló, hogy mely területi kamarához tatozunk. Ez egy felesleges kérdés.
Elköltöztem a korábbi lakhelyemről és régi, megszokott kamrai számomtól meg kellett válni. Senkinek sem adható oda, mert a korábbi tevékenységből származó dokumentumon ott van az én nevem. És egy kamarai tagsági szám nem tartozhat két emberhez. Vagyis a kamarai szám nem a területi kamarához, hanem a mérnökhöz tartozik. Ennek okán nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy a lakóhelyileg illetékes területi kamara ismételten vegye nyilvántartásba az átköltöző személyt. Csak át kell vinni a mérnökkamarai számot. Ha ugyanezt a problémát a telefonszámnál megoldották, akkor a Mérnöki kamaránál is megoldható.
Szabvány: az a mérnöki tevékenység védőbástyája. A mi érdekünk, hogy használjuk. Ha angolul és jelentős költségért lehet a szabványt elérni, az azt jelenti, hogy nincsenek egyenlő esélyek: akinek van pénze, annak van szabványa. Ennek kapcsán jelzem, hogy ha a mérnöki fizetés megegyezne az orvosi fizetéssel, akkor lehetne milliós tételeket fizetni a szabványért. Itt a Mérnöki Kamara érdekérvényesítő ereje tűnik gyengének.
Végül: ha a kamarai szám kötelező, akkor a nevemet is megkérdezhették volna.
Megfordítva: az embereket nevükön szólítják, és nem számokként. Emberibb lett volna, ha a nevet kérdezik.

Üdvözlettel

Dr. Lámer Géza

A Magyar Mérnöki Kamara nem megkerülhető a szakmagyakorló (jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal rendelkező) mérnökök számára, és nincs alternatíva - azaz jogi alapon monopol helyzetben van. A versenyhelyzet hiány megnehezíti az MMK fejlődését és az "ügyfélközpontúságot". Az MMK-nak működésében törekednie kellene a tagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésére, hogy a tagok egy esetleges versenyhelyzet esetén is az MMK-t válasszák.
Pozitív előrelépés a korábbi vezetőségi ciklusokhoz képest:
- jelen kérdőív kiküldése és a benne szereplő kérdések,
- ingyenes szabványkönyvtári hozzáférés (gratulálok a megvalósításhoz),
- a Mérnökújság korszerűsítésének felvetése - a digitális terjesztés környezetbarátabb, és költséghatékonyabb megoldás a kényszerű papír alapú terjesztésnél.
Fontos tennivalók az elnökségnek a következő ciklusra:
- kamarai tagok szakmagyakorlását alátámasztó alapvető joghézagok megszűntetése - konkrétan az emelőgép szakértői (G-D-36) jogosultság jogszabályi előírása (jelenleg tanúsítvány alapján - jogellenesen gyakorolják ezt a szaktevékenységet).
- tagozatok közötti együttműködés és párbeszéd megteremtése, elősegítése.
- a szakmai továbbképzések regisztrációs díjának eltörlését - ha már jelentős összeget fizetünk kamarai tagdíjként, és kötelező az éves továbbképzés, akkor annak regisztrációjáért ne kérjenek további díjat - amelynek mértéke ráadásul önkényesen kerül meghatározásra (területi kamarai elnökség által).
- a számos (vagy inkább számtalan) kamarai jogosultság és tanúsítvány felülvizsgálata - egységes tájékoztató az egyes jogosultságokról (mi írja elő, mihez szükséges, mire jogosít fel, milyen feltételekkel szerezhető meg, stb).
Sok sikert kívánok az eredményes munkához!

A Kamarai működés jó. Az tőlem távol esik.
ilyen magas szintű cikkek nagyon korlátozott érdeklődést váltanak ki. A tagság nagy része megítélésem szerint jobban köznapi témákat és olvasmányosabb téma tárgyalást jobban fogadnák.

Meglátásom szerint a kommunikációt mind jobban az elektronikus levelezés útjára kellene terelni, ide értve az egyszeri, személyes, valamint a rendszer által automatikusan generált e-mail-eket is. Utóbbit ki kellene fejleszteni, hogy a rendszerben tárolt adatok alapján magától küldjön e-mail értesítést az érintetteknek (például, mielőtt lejárna egy határidő, amit a rendszer jelenleg is figyel - mint az 5 évenkénti jogi képzés -, a rendszer automatikusan küldhetne értesítést az érintetteknek. Ez csak informatikai szoftver és beállítás kérdése). A Mérnök Újság is érkezhetne e-mail mellékletként, mondjuk pdf kiterjesztésben.
Hiányolom a mérnökök érdekvédelmét: Például tudják-e, hogy mérnök egyéni vállalkozónak, ha például a téli időszak hónapjaiban nincs munkája (leállnak az útépítések), és a bevétel ezen hónapokban nulla, akkor is fizetnie kell a TB és Nyugdíj járulékokat, ami a bérminimumból származtatva jelenleg 117 eFt? Ilyen esetekben felmérhetnék az érintettség mértékét a mérnökök között, majd jelezhetnék az illetékesek felé, hogy ezen változtatni kellene, ugyanis nem elég, hogy ezen hónapokban a semmiből (a tavasz-ősz közötti munkák megtakarításaiból) kell megélni, de még a nulla Forintból is adózzon!?!
Összességében ez a két javaslatom van
1. Minél több digitalizáció, de lehetőleg ne a honlap látogatásának lehetőségével, hanem az információk főleg automatikus e-mail küldésével - kérdőívben megfogalmazott igény alapján.
2. Mérnökök helyzetének/véleményének időszakos szondázása (milyen problémákkal küzdenek, miben kérnék a Kamara segítségét - szakmai, gazdasági, stb.) és azok alapján a megfelelő, illetékes szakterületek felé a mérnökök érdekképviselete.

Tisztelt Mérnök Urak! Nem lesz könnyű dolgotok, de Ti akartátok!

A Mérnök Újság digitalizációjával kapcsolatban az alábbi megállapításaim vannak, amik a digitalizációra általánosságban érvényesek.

Modern, költséghatékony, de ott is számít, hogy hányan olvassák.Mivel az idő és a figyelem véges, ezért mindenki, csak egy kis részt tud nézni a digitális világból (ami számára fontos, vagy ügyesen "előjön"). Mivel gépen kell dolgozzak és kommunikáljak, így amit nem muszáj, azt lehetőleg már nem gépen olvasom, ilyenek az újságok is. A digitális világból egyébként is alapból más talál meg, melyek főleg videós tartalmak. Pl. hasznos lenne - angol nyelvterület mintájára - valami magyar animációs szakmai tartalom.

A Mérnök Újságra visszatérve. A nyomtatott példányt mindig átlapozom és az érdekes cikkeket el is olvasom. Digitálisan bele fog esni abba nagyobb kategóriába, amit alapból már sose fogok megnézni. Ilyen tapasztalatom több újsággal is volt már és hírlevekre sem jut idő még heti egy alkalommal sem.

Ezt a kérdőívet azonban fontosnak tartottam, így minden más egyéb előtt megnyitottam.

Szeretem a nyomtatott újságot. Online kevésbé olvasok, úgy csak a hírlevél összefoglalóit futom át. Hiànycikk szerintem, hogy nagyrészt inkàbb csak magasépítési cikkek vannak, egyéb tagozatiak nagyon kevesek. Jó lenne akár rovat a szabványok ismertetéséről,jogi esetek feldolgozásáról, vagy egyéb nagyon aktuális témák,fejlesztések szakmai mélységeiben való publikálásról.
Sokszor nincs cikk,ami lekötne. De így is vallalnám,ha lenne költsége. Ha kevesebb lapszámmal gazdaságosab a működés,az is rendben van.
A továbbképzések fontosak lennének,területi- vármegyei szinteken is. Összehasonlítva a MÉK rendszerével, nagyon kevés az igazolást adó képzés, és új ismeretanyag. A MÉK képzései pedig bár részt veszek, nincs kedvezmény, vagy jóváírás. Plusz fajlagosan nagyon drágák az éves továbbképzések.

Az eddig látott irányokat és törekvéseket hasznosnak találom. A szabványok elérése kiemelten öröm.

Túlzottak a "csókos" kapcsolatok térnyerései, valamint egyes egykori potentátok a pozíciók, belső kamarai információk megszerzését felhasználva igyekeznek a zsírosabb falatokat (külső megbízásokat) elnyerni.

Magyar nyelvű szabványok hiányában azok betartása és helyes értelmezése idegennyelvi szakfordítói, ill. jogi szaknyelv ismerete nélkül nem várható el. Ezt az alapvetést (szerintem ez az) meg kéne jeleníteni, mert akkor látszana, hogy ez a mai helyzet mennyire nonszensz. Nonszensz maga a tény és nonszensz az ehhez tartozó elvárás is. Körülbelül 100 %-ban a tervezőt a tervezői nyilatkozatokban ma, ezek miatt, valótlanságok kinyilatkoztatására kényszeríti. Tehát vagy legyen pl. google fordítóra való hivatkozás jogi-tervezői hivatkozási alap, vagy teremtsék meg azt a minimálisan elvárható feltételt, ami a jelenlegi elvárások megkerülhetetlen alapja (magyar nyelvű legyen egy magyar szabvány), vagy meg kell változtatni Magyarország Alaptörvény-ét.
A jelenlegi helyzet az emberi erőforrások értelmetlen pazarlása mellett, a szabványok betartásának szándéka mellett is gyengébb eredményt állít elő, mint ami pl. egy magyar nyelvű szabályozás esetén természetszerűen keletkezne.
Ha egy ország a társadalom együttműködését alapvetően meghatározó btk-t, ptk-t, szabványait, bibliát, stb., vagy ezek bármelyikét csak idegen nyelven teszi közzé, akkor a "NEMZET HITVALLÁSA" szerintieket önmaga annullálja.

Sajnos az én szakterületemen (repülésbiztonság), illetve a légiközlekedési területen nem igazán érzékelem a Kamara működését, bár véleményem szerint a légiközlekedés legalább olyan fontotos, ha nem az egyik legfontosabb területe napjainkban a közlekedési szakterületnek. A Mérnök Újság abszolút nem foglalkozik a fő szakterületemmel , így nem igazán szoktam olvasni, szerintem kár költeni rá, elegendő lenne digitális formáben elérhetővé tenni, a maradvány pénzt lehetne más, hasznosabb célokra fordítani, pl. mellőzött szakterület fejlesztése, érdekérvényesítés fejlesztése stb.