Németország megkapja saját hidrogénhálózatát: a 400 kilométeres szakasz eddig a legnagyobb, amely az alaphálózat részeként üzembe állt. Az első nagy szakasz elkészült és üzemkész: a kasseli székhelyű Gascade Gastransport GmbH december 12-én mintegy 400 kilométernyi meglévő földgázvezetéket állított át hidrogénszállításra. Az átalakítási program neve „Flow – making hydrogen happen”, amely észak–déli tengelyt alkot a Balti-tenger térségétől Szász-Anhaltig tartó hidrogénszállítás számára. Ez az egyik első kézzelfogható eredménye Németország történetének legnagyobb energia-infrastruktúra-projektjének.
Acélművek, vegyipari parkok és finomítók – a hidrogén legnagyobb felhasználói számára elengedhetetlen a zöld energiahordozó folyamatos és megbízható elérhetősége. Teherautós szállítással ez nem oldható meg: az országnak csővezetékekre van szüksége. Ezért 2024 októberében – a Szövetségi Hálózati Ügynökség engedélyét követően – megkezdődtek a munkálatok a 9000 kilométer hosszú hidrogén-alaphálózaton, amelyet a német nagy távolságú hálózatüzemeltetők (FNB) építenek ki.
Az energiatudatos átállás elérte a gázvezeték-hálózatokat is. Mit érdemes erről tudni?
A most elkészült szakasz a Balti-tenger partján fekvő Lubminból indul, majd Uckermarkon és a Radelandon keresztül vezet egészen a szász-anhaltországi Bitterfeld-Wolfen térségéig. A Gascade az átállítás során a meglévő OPAL- és JAGAL-vezetékek különböző szakaszait használta fel: 112,3 km a Lubmin–Uckermark szakaszon, 169,5 km Uckermarktól a Radelandig, és további 114 km Radelandtól Bobbauig. A vezeték több potenciális betáplálási pont mellett halad el: nyomvonala lehetővé teszi, hogy zöld hidrogént vegyen át a Balti-tenger európai térségéből, valamint nemzetközi importot a rostocki kikötőn keresztül, továbbá a német Balti-tenger partvidékén előállított zöld hidrogént is.
Úttörő technikai teljesítmény
Az üzembe helyezés alkalmából Ulrich Benterbusch, a Gascade vezérigazgatója nyilatkozatában elmondta, hogy a meglévő, 1,4 méter átmérőjű földgázvezetékek hidrogénszállításra való átállítása technikai úttörő teljesítmény. Ez a projekt erős jelzést küld a német hidrogéngazdaság és Kelet-Németország ipari térsége számára. A vállalat ezzel megbízhatóan biztosít nagy volumenű és központi hidrogén-infrastruktúrát a H₂-termelők és -felhasználók számára. Christoph von dem Bussche, ügyvezető igazgató hozzátette: „a „Flow” „több, mint egy technikai projekt – ígéret a jövőre.”
Következő lépés: Dél-Németország és Közép-Európa
A most üzembe helyezett szakasz csupán az első lépés az alaphálózat országos kiépítésében: 2029-ig Dél-Németország ipari központjait is csatlakoztatni kívánják. A Flow-program keretében emellett Lengyelország, Csehország, valamint Bajorország és Ausztria irányába vezető csővezetékeket is átalakítanak vagy újonnan építenek. Ezzel a hesseni székhelyű hálózatüzemeltető további hidrogén-importfolyosókat kíván megnyitni az északi és keleti tengeri térségben.
„Csak együtt sikerülhet egy erős, határokon átnyúló hidrogéngazdaság felépítése” – hangsúlyozta von dem Bussche. A kész infrastruktúra az úgynevezett „tyúk-tojás problémát” is megoldhatja a hidrogénpiac felfutásában: a megbízható szállítási kapacitások révén a hidrogéntermelők és felhasználók megkapják a szükséges beruházási biztonságot saját projektjeikhez. 2026 elejétől a piaci szereplők kötelező érvénnyel foglalhatnak be- és kitáplálási kapacitásokat az alaphálózatban. A 22 alaphálózati üzemeltető októberben tette közzé az ehhez szükséges keretfeltételeket.
2025: a hidrogén-alaphálózat éve
A Flow-projekt üzembe helyezése idén a német hidrogén-alaphálózat legnagyobb egyedi eleme, de nem az egyetlen. Márciusban a Nowega a Lingen–Bad Bentheim közötti szakaszon indította el a GET-H2 vezetékprojekt első részét. Lingenben a RWE és a BP egyaránt 100 megawattos elektrolizátorok létesítését tervezi 2027-ig. Szintén Közép-Németországban a lipcsei székhelyű hálózatüzemeltető Ontras egy 25 kilométeres szakaszt alakított át Bad Lauchstädt és a leunai TotalEnergies finomító között. Itt épül az Energy Park Bad Lauchstädt, amely egy 30 MW-os elektrolizátort és egy hidrogén-kavernatárolót is magában foglal. Ennek köszönhetően az alaphálózat kiépítése összességében jóval gyorsabban halad, mint azt eredetileg tervezték. Kérdés, hogy ez a tempó fenntartható-e a jövőben. Az azonban biztos, hogy 2032-re a teljes hálózat elkészülését tervezik.
0 hozzászólás