A Magyar Közlöny 2020. évi 297. számában megjelent az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról szóló 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelet, amellyel kapcsolatban. A módosítás több problémát vet fel, ezért a Magyar Mérnöki Kamara – az Épületgépészeti Tagozat kezdeményezésére – állásfoglalást küldött az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére.
A módosított jogszabály alapján:
„2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”
A kamara szakmai megítélése szerint alapvetően korlátozott az a hazai gyártói/forgalmazói kör, amely az előírásnak megfelelő berendezéseket biztosítani képes. Ezen túlmenően a CO2 szabályozás előírása – különösen lakóépületek és társasházak tekintetében – kifejezetten túlzó és nehezen teljesíthető. Az előírás továbbá hátrányosan befolyásolja a szakági – pl. építészeti, tűzvédelmi – tervezési gyakorlatot is.
Sajnálatos, hogy – a szakmagyakorlást érintő szabályozás terén nem kizárólag e téren – hiányzik az átmeneti szabályozás, amelynek következtében tisztázatlan, hogy a rendeletmódosítás kiadása előtt megtervezett rendszerekre milyen szabályokat kell alkalmazni.
Az MMK az ITM-nél kezdeményezte a szükséges módosítások mielőbbi átvitelét és javaslatot is tett a célszerű szabályozásra. A javaslat lényege, hogy a központi elszívás helyett a decentralizált megoldás alkalmazása is elfogadott legyen.
