A Protolabs 2022-es fenntarthatósági jelentése különböző iparágak és szakemberek körében végzett felmérésen alapul és áttekintést ad a termékfejlesztés fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseiről.

A 3D nyomtatási és digitális gyártási szolgáltatásokat nyújtó Protolabs a napokban tette közzé 2022-es fenntarthatósági jelentését, amely azt vizsgálja, hogy a vállalatok miként tesznek lehetővé a fenntarthatóbb gyakorlatokat és technológiákat termékfejlesztési erőfeszítéseik során. Mintegy 200 mérnököt, terméktervezőt, fenntarthatósági vezetőt és vállalati vezetőt kérdeztek meg. A válaszadók többsége hangsúlyozta a fenntarthatóság jelentőségét a termékfejlesztés közvetlen befolyásolásában, 80%-uk megjegyezte, hogy a fenntarthatóság meghatározott szerepet játszik vállalatuknál, akár a termékfejlesztési folyamat részeként, akár a mindennapi programokban és tevékenységekben. A jelentés szerint a válaszadók közel 90%-a az elmúlt két évben olyan figyelemre méltó vállalati változtatásokat hajtott végre, amelyek a terméktervezés és -fejlesztés során a fenntarthatóság javulását eredményezték. A megkérdezettek 34%-a jelentős, 54%-a pedig csak mérsékelt változtatásokat hajtott végre.

A fenntarthatóság érdekében 68%-uk mesterséges intelligencia (AI) technológiákat, fenntarthatósági tervezést (DfS) és az elektronika integrálását alkalmazza. Eközben 63% a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, 62% pedig a fenntartható csomagolásra is összpontosított. A jövőbeni bevezetés szempontjából figyelembe vett fenntarthatósági gyakorlatok közé tartozik a vállalati társadalmi felelősségvállalás (54%), a zárt körfolyamatú termékfejlesztés (47%) és az additív gyártás (40%). A terméktervezők és mérnökök a legnagyobb lehetőségnek a beszerzés és a beszerzés mellett az anyagtervezést tartják a fenntarthatósági célok elérésére. Az elmúlt két év során a terméktervezésben a preferált anyagok között szerepelnek az öntéshez és megmunkáláshoz használt műanyagok (PC, PBT, PA, PEEK), a megmunkáláshoz használt fémek (alumínium, sárgaréz, szén, rozsdamentes acél) és a 3D nyomtatáshoz használt fémek (szén, rozsdamentes acél). A fenntarthatósági célok elérésének legnagyobb kihívása azonban a költségek és a minőség egyensúlyban tartása lesz a nagy teljesítményű műanyagok fokozott használata miatt, ami várhatóan az elkövetkező években is folytatódik. Míg a felhasznált anyagok 65%-át főként a formázáshoz használt műanyagok teszik ki, a következő két évben a felhasználás gyakorisága várhatóan 72%-ra emelkedik.

„Innovatív tervekkel kell előállnunk, de a fenntarthatósági kormányzati (értsd állami) előírásoknak is meg kell felelniük. És persze tekintettel kell lennünk bizonyos költségekre is, hogy a vállalkozásunk megfelelően működhessen” – osztotta meg észrevételeit a felmérés kapcsán egy orvostechnikai eszközök tervezésével foglalkozó ipari mérnök. „Az anyaggazdálkodás jelenleg a legfontosabb fenntarthatósági célkitűzés (41%), és várhatóan a jövőben is ez lesz a legnagyobb kihívás. Ezt követi többek között az üzemeltetési termelékenység (37%), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása (32%), a hulladékcsökkentés (28%) és a harmadik fél beszállítók/szerződéses partnerek fenntarthatósági megfelelése. Összességében a vállalatok arra számítanak, hogy két év múlva ugyanazokért a célokért fognak dolgozni, mint ma.

A felmérésben a válaszadók közel 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább hat éve aktívan részt vesz a fenntarthatósági erőfeszítésekben. A fenntarthatósághoz való általános hozzáállás azonban még mindig csak „langyos”. A válaszadók többsége elismerte, hogy a fenntarthatósági kezdeményezéseket a vállalatuknál elsősorban a jogszabályok vezérlik, és a pénzügyi aggályok háttérbe szorítják őket. Néhány terméktervező és mérnök ugyanezeket az aggodalmakat osztotta meg, és a legtöbbjük csak mérsékelten bízik abban, hogy megérti, hogyan illeszkedik a fenntarthatóság az általános vállalati stratégiához. Emellett a válaszadók közel egyharmada osztotta meg, hogy vállalatuk még mindig nem rendelkezik a fenntarthatósággal kapcsolatos kulcsfontosságú teljesítménymutatókkal (ez az úgynevezett KPI-k).

Érdekes, hogy egyedül az orvostechnikai eszközök iparágában fejezték ki a válaszadók a fenntarthatóság jelentőségét a terméktervezésben és -fejlesztésben, mert szerintük ez a helyes dolog. Ezzel szemben az autóipari fejlesztőiparban dolgozó válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy az ő iparágukban a fenntarthatósági kezdeményezéseket elsősorban a szabályozásoknak és az iparági normáknak való megfelelés vezérli. A felmérés szerint azonban úgy tűnik, hogy a pozitív hatások elérése tekintetében a repülőgépipar megelőzi mind az autóipart, mind az orvostechnikai eszközöket gyártó iparágakat. Ezt állítólag úgy érték el, hogy a fenntarthatóságot a vállalati kultúrába integrálták, és ezzel párhuzamosan a termékekbe is beépítették.

Forrás: https://www.engineering.com/story/protolabs-releases-2022-sustainability-report