Fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Bay Zoltán Kutatóintézet több mint 100 közép- és nagyvállalati, tudományos és egyetemi vezető részvételével nemzetközi üzleti partnertalálkozót szervezett, valamint Bay Expo néven bemutatta legújabb innovatív ipari fejlesztéseit is.
A legfontosabb elkerülni azt, hogy „provinciálisak legyünk” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Zene Házában tartott november 2-i eseményen. Ezt segíti a kormány által tavasszal jóváhagyott Neumann János Program is, melynek egyik kulcseleme az „asszociáció”, vagyis hogy az innovációk ötletgazdái, az intézetek, a tudományos kutatóhelyek kapcsolódjanak össze a vállalatokkal és a pénzpiacokkal. A Bay Zoltán Kutatóintézet világ életében ezt tette – hangsúlyozta a miniszter. Az országok stabilitását, robosztusságát az határozza meg, hogy mekkora a megtermelt hozzáadott értékből a hazai hozzáadott érték – emlékeztetett Csák János, hangsúlyozva a hazai hozzáadott érték növelésének fontosságát.
Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója az intézet küldetésének azt nevezte, hogy az ötleteket, az innovációkat a mindennapok valóságához igazítsák, hogy azokat „használni is tudjuk”. Pungor Ernő professzor, akadémikus 1993-ban alapította meg a kutatóintézetet, ami bátor lépés volt, mert az akkoriban tapasztalható nehéz gazdasági és társadalmi problémák ellenére is arra gondolt, hogyan lehet hosszú távon, felemelt fejjel előre nézni – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt 30 év sikerei Pungor Ernőt igazolták. A partnertalálkozón több mint 100 üzletember és a hazai tudományos világ meghatározó szereplői vettek részt, akik a szakmai előadásokat követően olyan fejlesztéseket ismerhettek meg a Bay Expo kiállítás részeként, mint például az ipar 4.0 szimulációs modellek, újgenerációs drón- és szonáreszközök, virtuális valóságra, valamint mesterséges intelligenciára optimalizált okosszemüvegek és monitorok, roncsolásmentes vizsgálati eszközök, valamint egészségipari robotok és 3D szkennerek.
A kutatóközpont jövőképe egy olyan piaci alapon működő, nemzetközileg is jegyzett fejlesztőközpont létrehozása, mely képes a hazai és nemzetközi ipari innovációs igények gyors kiszolgálására, saját új szellemi termékek megalkotására. E cél eléréséhez az elmúlt három évtizedben eddig elért eredmények jó alapul szolgálnak – hangsúlyozzák a közleményben.
Bay Zoltán (1900-1992) magyar kutatóként megteremtette a modern asztrofizika egyik új tudományágát, a rádiócsillagászatot, hiszen a világon elsőként neki sikerült radarhullámokkal megérinteni a Holdat. Tudományos eredményeire tekintettel kortársai közül többen Nobel-díj várományosaként is emlegették. Az ő nevét viseli az idén jubiláló tudásközpont, mely kutatóintézetként az ipari fejlesztések legjelentősebb hazai képviselőjévé vált. (MTI)
