A járműgyártás területén jól állunk, a járműipar a magyar gazdaság legmeghatározóbb eleme, a GDP jelentős részét állítja elő – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának 70. évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten szeptember 14-én.

A közlekedésmérnöki képzés 1951-ben Szegeden indult, azóta is ezen a területen fut Magyarország egyik legsikeresebb ipari és képzési programja, és ez ennek a karnak az érdeme is – hangsúlyozta a miniszter. Magyarország iparának mintegy 70 százaléka high tech, ez az arány megközelíti Németországot és Dániát. Magyarország már nemcsak a járműgyártásban, de a kutatásfejlesztésben is jól áll. Mintegy tízezer fejlesztő mérnök dolgozik a területen. A napokban adtak át egy új mérnöki központot Zalaegerszegen, a Bosch Kutató-Fejlesztő és Teszt Kampuszt – ismertette a miniszter. Az elektromos hajtás kiemelt ágazata a járműgyártásnak Magyarországon, Európában itt lesz a legnagyobb volumenű akkumulátorgyártás, nagyobb mint Németországban – tette hozzá.

A járműgyártás és kutatás-fejlesztés mellett a közúti és vasúti közlekedési rendszerek fejlesztésébe is jól áll az ország, 4 milliárd forintos vasúti hálózatfejlesztés indul, és e téren is jelentős szerepet vállal a kar, mint ahogy a vállalton belüli és vállalaton kívüli logisztikában. A kar tevékenysége az ország számára fontos és világszerte kiemelt területeken zajlik – hangsúlyozta Palkovics László akadémikus, a kar egykori tanára, tanszékvezetője. A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara jelenleg három alapszakon és négy mesterszakon képez jármű-, közlekedés-, logisztikai és autonóm járműirányítási mérnököket. (MTI)