A lakóépületek energiamegtakarítására irányuló finanszírozásban nem vált meghatározó tényezővé költséghatékonyság – állapította meg a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék most közzétett jelentésében.

Az EU pénzügyi ellenőreinek testülete jelentésében azt vizsgálta, vajon az épületek energiahatékonyságára irányuló uniós társfinanszírozásban megvalósuló  beruházások költséghatékony módon segítették-e az EU 2020-ra kitűzött energiamegtakarítási céljainak az elérését.

Az uniós számvevők bírálják a tagállami hatóságokat, amiért nem olyan projektekre irányították az uniós forrásokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel érnek el energiamegtakarítást, továbbá a projektek megkezdésekor nem minden esetben mérik fel a kezdeti energiafogyasztást, a lehetséges energiamegtakarításokat és a beruházási igényeket, de nem ösztönzik a lakóépületek mélyfelújításait sem.

A jelentés úgy ítéli meg, a jobb irányítás – különösen a projektek kiválasztásában – az egy ráfordított eurónyi összegre jutó magasabb energiamegtakarításhoz vezethetne.
Az 2014 és 2020 közötti időszakra az EU mintegy 14 milliárd eurót különített el az épületek energiahatékonyságának javítására a kohéziós operatív programok keretében, ebből 4,6 milliárd eurót kifejezetten lakóépületekre fordítottak. (MTI)