Három új metróvonal és négy tucat új állomás épül meg Moszkvában 2030-ig – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere február 19-én a blogján.
„2030-ig három új metróvonal (a Troickaja, a Rublevo-Arhangelszkaja és a Birjulevszkaja) és a vasúti hálózat 48 állomása nyílik meg a városban: 39 új metróállomás és kilenc új/rekonstruált MCD-állomás” – írta Szobjanyin. A polgármester a kötöttpályás közlekedés – a metró, a Moszkvai Központi Átmérő (MCD) elnevezésű felszíni vasúthálózat és a villamos – fejlesztését nevezte meg a kiemelten fejlesztendő területek között. „Először Moszkva határain belül fejlesztettük a vasúti közlekedést. Aztán a projekt kiterjedt a moszkvai régió legközelebbi városaira, ami az MCD négy átmérőjét eredményezte. A 2024-2030 közötti években a teljes Központi Közlekedési Csomópont vasúti vázának fejlesztéséről, valamint a nagysebességű pályák hálózatának létrehozásáról lesz szó” – fogalmazott a polgármester. Azt ígérte, hogy a vasút jaroszlavi és paveleci vonalának 39 állomását bekapcsolja a moszkvai közlekedés tarifarendszerébe. Ez lehetővé teszi, hogy a fővárosi jegyrendszer lefedje az összes elővárosi vasútvonalat. Ezenkívül 2030-ra az egész Központi Közlekedési Csomóponton belül ütemes közlekedést kell biztosítani, hogy a Moszkvát a regionális központokkal és Közép-Oroszország legnagyobb városaival összekötő vonalakon a vonatok hatszor gyakrabban közlekedjenek.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a fővárosi hatóságok az orosz kormánnyal, az Oroszországi Vasutakkal, a Szberbankkal és a régiókkal közösen kívánják megvalósítani a VSZM-1 – Moszkva – Tver – Velikij Novgorod – Szentpétervár nagysebességű vasútvonal projektjét. Ennek eredményeként a tervek szerint a Moszkva és Szentpétervár közötti utazási idő két óra 15 percre csökken. A program végeredménye Szobjanyin szerint egy „új közlekedési valóság” lesz 31 millió ember – Moszkva, Közép-Oroszország és az Észak-nyugati Közlekedési Csomópont vonzáskörzetének lakói – számára, valamint Moszkva és Szentpétervár lehető legszorosabb integrációja. (MTI, kép: Wikipédia)
