Mind a három, még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig – döntött október 17-én Olaf Scholz kancellár.

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat. Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyiminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát. A kiszivárogtatott hivatalos levélben a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga (Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz. Olaf Scholz így hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni. A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki. A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával. Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag). (MTI)