A barnamezős beruházások felé terelnék a befektetőket a 2023 óta hozott új építészeti törvények és rendeletek – mondta az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Békés megyei Szarvason július 9-én.

Lánszki Regő a tárca országjáró építészeti fórumának 11. állomásán kifejtette, a zöldterületek aránya az 1950-es évek óta csökken, több mint 20 százalékuk beépült; miközben a településeken korábban használt üzemi- és gyárépületek vagy MÁV-területek „méltatlanul alulhasznosított” rozsdaövezetekké váltak. Emellett az új építési technológiák és anyagok megjelenése miatt uniformizált, sablonos, a magyar építészeti hagyományoktól idegen házak kezdtek épülni, emiatt megváltoztak a városképek. Az új építészeti törvény és végrehajtási rendeletei fő célja éppen ezért az, hogy a zöldfelületek beépíthetőségét korlátozzák, a befektetőket a barnamezős beruházások felé tereljék – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, az országos tervtanács mellett idén januártól létrehozták a helyi főépítészek és tervtanácsok rendszerét is, amely „egy új hatalmi ágat is jelent”, ugyanis vétójoguk van. Az államtitkár megjegyezte, az építészeti terveket a helyi főépítésznek és a helyi tervtanácsnak is jóvá kell hagynia, tehát sokkal hangsúlyosabban kell megfelelni a helyi terveknek és érdekeknek, emellett kötelezővé váltak a tervpályázatok is. Kifejtette, Magyarországon mintegy 680 ezer üresen álló és 15 ezer 400 műemléki ingatlan van, utóbbiak 70-80 százaléka „kifejezetten nagy felújítást igényel”, miközben ezek kétszer-háromszor többe kerülnek, mint új ingatlanok építése. Megjegyezte, 1960-1990 között a műemléki védettségű épületek 27 százalékát ki kellett vezetni a nyilvántartásból, „mert már nem volt mit védeni”. Lánszki Regő megjegyezte, az építőipar a GDP 6 százalékát, a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt összesen a 13 százalékát adja, amely nagyságrendileg azonos a turizmuséval.

Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára a fórumon az új szabályokat ismertetve megemlítette, hogy 2009 és 2024 között 693 ezer hektár termőföldet vontak ki művelés alól Magyarországon, ami az ország területének 7,4 százaléka. Éppen ezért szigorú szabályokat fogalmaztak meg a beépíthetőségre, a zöldfelületek pótlására vonatkozóan, utóbbinál a korábbi 5 százalékos pótlási kötelezettség akár 125 százalék is lehet. Jelentősen szigorodtak az új beépítésre szánt területek kijelölésének szabályai, azt csak kiemelt közérdekből (egyebek mellett nemzetbiztonsági, katonai célból, legalább 100 milliárd forintos vagy minimum 100 embernek munkát adó beruházás esetén) lehet kijelölni. Elmondta, jövő év elejéig barnamezős katasztert hoznak létre, a megyei területrendezési terveket 2027-től kivezetik, és csak addig lesznek használhatók a településképi rendeletek is. (MTI, kép: Lánszki Regő/FB)