Archívum

Beszámoló a Vasúti Szakosztály szakmai napjáról

Az MMK Közlekedési Tagozatának Vasúti Szakosztálya, a KTE és az MEE MÁV Üzemi Szervezete és a Felsővezetéki Szakkollégium szervezésében Erősáramú irányítástechnika szakmai napot tartottak 2013. február 26-án, a MÁV Zrt. TEB Központjában (1063 Budapest, Kmety György utca 3.).

A tervezett előadások több mint 60 fő aktív részvételével zajlottak.

Magyar László okleveles villamosmérnök „A hagyományos áramtranszformátorral történő mérések korlátai, illetve problémái, egyes speciális esetekben a megoldás lehetséges alternatívái” című előadásában részletekbe menően ismertette a hagyományos vasmagos mérőváltók méretezésének és kiválasztásának problémáit, különös tekintettel az önállóan kedvező hibával rendelkező mérőváltók együttes alkalmazása (például teljesítménymérés) esetén fellépő kedvezőtlenebb helyzetre. Bemutatták a hiba javítását eredményező szerkezeti megoldásokat és a megfelelő illesztőelektronika kialakítása révén elérhető eredményeket.

Sergio Vaccarini (Olaszország) fejlesztőmérnök „Nagyvasúti felsővezeték-hálózat méréstechnikai fejlesztéseinek tapasztalatai Olaszországban. Felsővezeték-monitoring SCADA-rendszerekkel” című előadásában a nagyvasúti felsővezetéki hosszláncok hőmérséklet-változás, illetve az áramszedők áthaladása során kialakuló igénybevételei okozta változások folyamatos monitoringját megvalósító rendszer fejlesztését ismertette. Az önálló napelemes táplálású rendszer alkalmazása révén a vasúti felsővezeték üzemeltetője, karbantartója részére – egy webszerveren különböző jogosultsági szint szerint elérhető – a karbantartási és üzemzavar-elhárítási munkák szervezését jelentősen elősegítő adatok és a behatások időbeli változását leíró, azokat zoomfunkcióval részleteiben vizsgálható diagramok állnak rendelkezésre. Kiemelt figyelem kísérte a rendszer nagyfeszültségű potenciálon lévő passzív optikai mérőrendszerének és az azzal fényvezetőszálas optikai kábelen kapcsolatot tartó – földpotenciálon levő – távvezérlő egység kialakításának ismertetését.

Az előadások végén konzultációra volt lehetőség.

A konzultáció során a mérőváltókon keresztül kialakított fogyasztásmérés felharmonikus tartalom esetén fellépő jelentős hibakompenzálási kérdésköre, valamint a régi elosztószekrényekbe beérkező kábelkötegekre utólag beépítendő áramváltók elhelyezhetőségének nehézségeit tárgyalták. Az ismertetett megoldások mindkettőre megnyugtató megoldást jelentenek, mert az illesztőelektronika megfelelő kialakítása a magasabb harmonikusok melletti meddő mérés esetén is biztosítják az alacsony hibával való mérhetőséget. Az áramváltók esetében alkalmazott új konstrukció – lényegesen kisebb kiterjedés mellett – olyan módon lett kialakítva, hogy a meglevő kábelek sarus csatlakozásain keresztül is ráhúzhatóak legyenek a mérendő érre.

A felsővezetéki monitoring rendszerrel kapcsolatban a rendszer optikai elvű mérési módszerére, az optikai szálas összeköttetés elhelyezési lehetőségeire és a távvezérlő egység más felsővezetéki irányítástechnikai rendszerrel való összeköthetőségére vonatkozó kérdések merültek fel. Kérdésként jött fel még a rendszer által érzékelt hőmérsékleti adatok és a hosszláncokon folyó terhelőáram összefüggésének helyzete. A rendszer fejlesztése jelenleg is folyik, kialakításából adódóan a mindenkori felhasználói igényekhez könnyen illeszthető, így egyszerűen megoldható a kapcsolat más rendszerekkel, valamint a szükség szerinti további érzékelések kialakíthatóak, és a mért felsővezetéki hőmérséklet mellé hozzárendelhető a környezeti hőmérséklet, valamint akár a pillanatnyi áramterhelési érték is.

Összeállította:

Csoma András
elnökségi tag