A kisvállalkozó mérnökök és építészek érdekében két szakmai kamara elnöke közösen kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a KATA-szabályok módosítását is tartalmazó törvényt.
A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke és a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke a Köztársasági elnöknek július 10-én írt közös levélben áll ki a gazdaság fehérítését és az igazságosabb közteherviselést szolgáló törvényhozói és kormányzati döntések mellett. A két kamara az utóbbi években több, az építésgazdaságra, a beruházások rendszerére vonatkozó olyan javaslatot is tett a kormányzatnak, amelyek – megvalósulásuk esetén – jelentősen hozzájárulhatnak e cél eléréséhez.
Ugyanakkor több ezer egyéni vállalkozóként dolgozó építész és mérnök érdekében arra kérik a Köztársasági elnököt, fontolja meg 2021-es költségvetésének megalapozásáról szóló törvény aláírását, – amely módosítja az úgynevezett KATA-adózás szabályait – és ezzel tegye lehetővé, hogy a Parlament azt ismételten megtárgyalhassa.
Az MMK és a MÉK elnökei arról tájékoztatják a köztársasági elnököt, hogy több ezer mérnök és építész egyéni vállalkozóként végzi munkáját. Az egyéni vállalkozó tervezőktől, műszaki ellenőröktől sok fél kisebb és nagyobb munkákat rendel meg. A kapcsolatuk az egyszeri szolgáltatás teljesítésével megszűnik. Így a szolgáltatás jellegénél fogva fel sem merülhet a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás.
A megszavazott változások szerint a számlát befogadó megrendelő 40%-os adót fizet az éves szinten 3 millió forintot meghaladó összeg után, ha azt KATA-s adózó vállalkozó teljesíti. A tervezői, műszaki ellenőri szolgáltatásoknál nem ritka, hogy a díjak esetenként vagy éves viszonylatban meghaladják a 3 millió forintot. Emiatt a változás a tervezőket, műszaki ellenőröket, mint egyéni vállalkozót rendkívül károsan érintené. Bármilyen piaci vagy szakmai indok nélkül a szabályozás maga idézné elő a tervező munka ellenértékének csökkenését anélkül, hogy erre bármilyen valós – a teljesítménnyel összefüggő piaci vagy szakmai – ok létezne. Ez szükségszerűen negatív hatással járna mind a megrendelőkre, mint az tervező építészekre, mérnökökre nézve.
Egyértelmű, hogy a tervezett változtatás célja igen távol esik ettől a nem kívánt hatástól. Nyilvánvalóan nem cél a ténylegesen egyéni vállalkozó mérnökök és építészek ellehetetlenítése.
A két köztesületi elnök a levélben arra kéri Áder János köztársasági elnököt, fontolja meg a törvény aláírását és tegye lehetővé, hogy a Parlament azt ismételten – a jelzett szempontokat is kellően mérlegelve – megtárgyalhassa.
(Forrás: mmk.hu)
Frissítés:
Áder János köztársasági elnök elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését július 13-án.
Az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján közzétett elnöki nyilatkozatban emlékeztetett: az Országgyűlés július 3-án fogadta el a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is. Felidézte: az elmúlt napokban három szakmai szervezet (köztük a Magyar Mérnöki Kamara) kérte, hogy a törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek; a kezdeményezők szigorúnak, indokolatlannak minősítették a szabályozást, ami – véleményük szerint – túl nagy terhet ró a „katás” vállalkozókra. A köztársasági elnök kifejtette: a vírusválságot követően a gazdaság élénkítése idején különösen fontos, hogy többletterhek ne nehezítsék a vállalkozók életét, ezért a törvénnyel kapcsolatos kritikát különös gonddal vizsgálta meg. Úgy vélte, két kérdést kellett feltenni: mi volt a szabályozás indoka és célja, valamint azt, hogy az új szabályok eredményezhetik-e az adóterhek drámai növekedését.
Áder János kiemelte: 2013-ban az új adónem bevezetésekor az volt a törvényalkotó célja, hogy a sajátos piaci helyzetű, főként a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat támogassa, munkafeltételeiket könnyítse, adminisztrációs terheiket csökkentse. Ez a cél most sem változott, ugyanakkor az elmúlt esztendőkben néhány nagy cég visszaélt a szabályozás nyújtotta lehetőségekkel – szögezte le. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás most ezt a jogszabályi kiskaput zárja be úgy, hogy a több mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, a korábbihoz képest nem kell több adót fizetnie. Közölte: úgy, mint eddig, a főállású adózók továbbra is havi 50 ezer forint, a nem főállású adózók havi 25 ezer forint tételes adót kötelesek fizetni. Úgy, mint eddig, csak a 12 millió forint éves bevétel feletti összeg után kell a kisadózónak a 40 százalékos adót megfizetnie – mutatott rá. Kitért rá: új szabály, ha egy kifizető ugyanabban az évben a kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forint feletti bevételrész után 40 százalékos adót kell fizetni. Az adót főszabály szerint a kifizető szerv és nem a vállalkozó fizeti, egyedül a külföldi kifizetőtől származó bevétel után fizeti az adózó a 40 százalékos adót – ismertette.
Az államfő szerint, ha valaki mégis úgy gondolná, hogy számára ez az egyszerűsített adónem már nem a legkedvezőbb, akkor számos egyéb adózási mód közül választhat. (MTI)
