Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése erősíti Magyarország energiaszuverenitását, az éves beruházási nagyságrendek következtében a végső felhasználók energiaszámlája, és az energiaimport-igény fenntartható módon csökken – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az egyes energiahatékonysági törvényeket módosító javaslat benyújtását követően.

Az új előírások bevezetik a magyar szabályozásba az „első az energiahatékonyság” elvét, amelyet a kormányzati energiapolitikai tervezés, a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során kell figyelembe venni. A törvényjavaslat a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) létrehozását célozza. A szennyező fizet elve alapján 2021-ben bevezetendő EKR piaci alapra terelheti az energiamegtakarító beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legtöbb energiát használják fel, és amelyeknél így a legnagyobb mértékben javítható az energiahatékonyság.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az energiahatékonysági célok megvalósítása a piaci szektor bevonásával, az energiát értékesítő társaságok közös tehervállalásával valósul meg. A rendszer a következő években energiahatékonyság-javító intézkedések folyamatos végrehajtását várja el a kötelezett vállalatoktól. Az energiahatékonysági beruházások végrehajtásával a belföldi építőipar, a magyar kis- és középvállalkozások megrendelés-állománya nő. A fejlesztések kedvező hatásait a vállalati és lakossági végfogyasztók is élvezhetik – hangsúlyozta az ITM. Az EKR az energiahatékonysági teljesítmény javításával hozzájárul a kormány célkitűzéseihez, a gazdasági teljesítmény és versenyképesség fejlesztéséhez, az energiafüggetlenség további erősítéséhez – olvasható a közleményben.

Az energiabiztonság erősítéséért

Fontos célkitűzés az energiabiztonság, az energiaszuverenitás megerősítése, az energiatermelés dekarbonizációja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése mellett – hangsúlyozta Kádár Andrea, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energetikáért felelős helyettes államtitkára november 11-én a Portfolio Energy Investment Forum online konferencián.

A Magyarország energia- és klímastratégiájáról tartott előadásában a helyettes államtitkár az energiaszektor trendjei közül egyebek közt kiemelte a nagyfokú digitalizáció megjelenését, amely lehetőséget jelent a rendszerek összekapcsolására, a hálózatok működtetésének fenntarthatóbbá, hatékonyabbá tételére. Hozzátette, erősödik a megújuló energiák térhódítása, jelentős a decentralizáció, néhány nagyobb erőmű mellett kisebb termelőegységek is létrejöttek, a szektor előrehaladását új technológiai megoldások és csökkenő költségek jellemzik.

Kádár Andrea szólt arról, hogy olyan magas szintű ellátásbiztonságot garantáló dekarbonizált áramszektor kialakításán dolgoznak, amely ösztönzi a rugalmas termékek piacra lépését, és képes az innovatív megoldásokat folyamatos integrálni. Előadásában a helyettes államtitkár kijelentette, hogy a hazai energiatermelő-kapacitás megőrzése és fejlesztése ellátásbiztonsági kérdés, ennek sikeres kezelésével elérhető, hogy a 30 százalék feletti magyar villamosenergiaimport arány 2040-re 20 százalék alá csökkenjen, a szén-dioxid mentes villamosenergiatermelés részesedése pedig 90 százalékra emelkedjen 2030-ra szemben a jelenlegi 60 százalék körüli értékkel.

Az áramszektor dekarbonizációs célkitűzéseinek elérését több kiemelt projekt is segíti – mondta. Példaként említette, hogy ösztönzik a napenergia termelőkapacitás üzembe állítását, a paksi beruházásnak köszönhetően az atomenergia továbbra is meghatározó szerepet fog játszani a dekarbonizált hazai villamosenergia termelésében, települési szinten pedig a megújuló erőforrások alkalmazását segítik. Kádár Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a napenergiarendszer kialakítását is segíti a megújuló energiatermelés kiépítését támogató Metár-pályázat. Az újabb kiírási körben 800 millió forint keretösszegre lehetett pályázni október közepéig, az értékelés folyamatos, 2021 elején várható az eredményhirdetés.

Jelezte, hogy összeállították a Metár-tender naptárt, eszerint további négy pályázat meghirdetése várható 2022 közepéig, az új felhívásokat félévente teszik közzé. Megemlítette, hogy a vidéki nagycsaládos háztartások napelemes beruházását támogató új program is várható 2021 júliusától. (MTI)