A területi kamara június 20-án csoportos építménylátogatást szervezett Budapestre. A nagybuszt megtöltő létszámú program kamaránk támogatásával valósult meg, a részvételi költségek nagyobbik felét a HBVMK állta.
A látogatás során tárlatvezetéssel megtekintettük a Budavári Palota csodáját, a Szent István termet és a
Budavári Palota és környezetének újjászületését. A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon született újjá a Szent István-terem. Belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi. A tervezést a fennmaradt tervek, vázlatok és fényképek segítették, az építést pedig olyan mesterek végezték országszerte mintegy húsz műhelyben, akik képesek voltak az eredeti anyagok felhasználásával a lehető legpontosabban újra alkotni a díszes berendezést. Az eredeti terem belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajosés Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
A Szent István-terem megtekintése után vezetett sétát tettünk a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújuló Budavári palotanegyedben, ahol megismerhettük legendás építészünk, Hauszmann Alajos munkásságát, valamint fő műve – a Budapest ikonikus épületegyüttesének számító – Budavári Palota és környezetének újjászületését. A program első lépéseként megtekintettük aHauszmann-sztori című kiállítást, amely bemutatta a program névadóját, Hauszmann Alajost és munkásságát. Ezt követően felkerekedünk, hogy vezetett sétával körbejárjuk Hauszmann fő műve, a Budavári Palota külső helyszíneit. A palotát kísérő, de a második világháború után bontásra ítélt épületek közül a Lovardát, a Főőrséget, a Stöckl lépcsőt és a Hauszmann-féle rámpát immár az eredetihez méltó állapotában csodálhattuk meg. Az egykori királyi rezidencia előterében, a mai Szent György téren napjainkban bontakozik ki a József főhercegi palota és a Honvéd Főparancsnokság, valamint a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet egykori székházának sziluettje is. Szintén jelenleg zajlik a palota „A” épületének rekonstrukciója. A sétát vezetőnk mesélt az újjáépítések kulisszatitkairól, szakmai kihívásairól, valamint a fejlesztések eredményeiről, jelenéről és jövőjéről. Milyen mesterfogásai vannak a rekonstrukciós munkának? Hogyan maradhatott meg az eredeti patina a palota impozáns szökőkútjainak szobrain? Mitől lenyűgöző a Lovarda díjnyertes tetőzete? Hol található a budai Vár legromantikusabb, mediterrán hangulatú kertje? Végezetül a kora délutáni órákban a pesti oldalon elköltött ebéddel búcsúztunk el Budától, majd Budapesttől is.
Dr. Czipáné Kovács Mária,
a Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara titkár
