Világszinten megduplázódik a beruházások volumene a következő 25 évben az elmúlt két évtizedhez képest, Magyarországon az európai uniós források lökést adhatnak az infrastrukturális fejlesztéseknek, de fontos az előrelátó, stratégiai tervezés – közölte a PwC május 12-én.
A nemzetközi tanácsadó cégnek az infrastrukturális kiadásokra vonatkozó, 9 szektort, 20 alágazatot, valamint 45 országot és területet vizsgáló friss kutatása alapján készített, 2050-ig szóló piaci előrejelzésében azt írta: a globális infrastruktúra minden eddiginél intenzívebb beruházási ciklus előtt áll. Az éves kiadások a 2024-es 4,4 billió dollárról 2050-re 6,9 billió dollárra nőnek. Az országok világszerte a mesterséges intelligencia, az elektrifikáció és az urbanizáció igényeihez igazítva modernizálják közlekedési, energetikai és ipari rendszereiket.
Kiemelték, az energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúrába irányuló beruházások egyre inkább összeérnek, és olyan intelligens hálózatokat hoznak létre, ahol a hagyományos eszközök összekapcsolt, digitálisan vezérelt és villamosított rendszerek részeként működnek. A közlekedés és az energia továbbra is a legnagyobb beruházási területek maradnak, és 2050-ig várhatóan a globális infrastruktúra-költések mintegy felét adják – mutattak rá, megjegyezve, hogy a mobilitási hálózatok megújulása és a városiasodás előrehaladása nyomán az éves közlekedési beruházások a 2024-es 1,4 billió dollárról 2050-re 2,4 billió dollárra emelkednek, a vasúti és a repülőtéri infrastruktúrára fordított éves kiadások közel megduplázódnak a 2024-es szinthez képest. Kitértek rá, hogy az energetikai infrastruktúrába irányuló beruházások a 2024-es 631 milliárd dollárról 2050-re 1,1 billió dollárra emelkednek, az energiatárolásba irányuló éves beruházások megközelítik a 91 milliárd dollárt, ami a 2024-es szint 3,7-szerese.
A vizsgált szektorok közül a védelmi infrastruktúra mutatja a leggyorsabb növekedési ütemet. A fizikai létesítményekre, például laktanyákra fordított éves kiadások a 2024-es 73 milliárd dollárról 2050-re 168 milliárd dollárra emelkednek, főként az erősödő geopolitikai kockázatokra adott kormányzati reakcióknak köszönhetően – hangsúlyozták. Jelezték, a feldolgozóipari, a vízügyi, valamint a szociális infrastruktúra beruházásai 2050-ig várhatóan mintegy 1,5-szeresükre bővülnek. A digitális infrastruktúra és az agrárinfrastruktúra növekedése mintegy 1,3-szoros lehet, az erőforrásokhoz kapcsolódó beruházások összességében stagnálnak, míg gyors ütemben növekednek az adatközpont-épületekbe irányuló beruházások.
Az elöregedő társadalmak hatására az egészségügyi és idősellátási létesítményekre fordított éves kiadások 2050-re 1,7-szeresükre, 441 milliárd dollárra nőnek, és ezzel először közelítenek az oktatási infrastruktúrára fordított beruházások szintjéhez, amelyet 471 milliárd dollárra becsül az előrejelzés – írták. Megjegyezték, bár az erőforrásokhoz kapcsolódó szektor összességében stagnál, célzott növekedés várható az energiaátmenet szempontjából kritikus fémek és ásványok, például a réz, a lítium és a ritkaföldfémek bányászatában.
A kutatás eredményei szerint az ázsiai-csendes-óceáni térség továbbra is a globális infrastrukturális beruházások motorja marad, és 2050-ig a teljes beruházási volumen több mint felét adja. A legdinamikusabb bővülés Afrikában várható: az éves infrastrukturális kiadások közel 1,8-szorosukra nőnek 2050-ig, ami a demográfiai változásokkal és a jelentős infrastruktúrabeli hiányokkal magyarázható – fűzték hozzá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy Európa és Észak-Amerika a megújulás időszakába lép, mivel az elöregedő közlekedési, energetikai és víziközmű-rendszerek átfogó korszerűsítésre szorulnak a versenyképesség és az ellenálló képesség megőrzése érdekében. Az éves infrastruktúra-kiadások az amerikai kontinensen várhatóan 1,6-szorosukra, Európában 1,4-szeresükre emelkednek 2050-ig.
A PwC szerint Magyarországon az uniós források lökést adhatnak az infrastrukturális fejlesztéseknek, a legjelentősebb terület a közösségi közlekedés, az energetika és a víziközmű szektor lehet. Utaltak rá, a magyar vasúti infrastruktúra a villamosítást, a pályák állapotát tekintve is jelentős modernizációt kíván. Az energetikában a hálózat fejlesztése, az alállomások korszerűsítése, az okosmérési és hálózatirányítási megoldások bevezetése, valamint az energiatárolási kapacitások bővítése szükséges, mert az elosztó- és átviteli hálózat nem tudja megfelelően lekövetni az ipari és a háztartási naperőművi kapacitás növekedését. A víziközmű hálózat elhanyagolt, elöregedett, jelentős hálózati veszteséggel üzemel, a 2013 óta változatlan víz- és csatornadíjak nem fedezik az amortizációt, csak a hibaelhárításra elegendőek – olvasható a PwC közleményében. (MTI)
