A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK).

Az érdekvédelmi tömörülés közölte: az ABUD Mérnökiroda Kft.-vel közösen szakmai ajánlásokat fogalmaztak meg a szektor és a jogszabályalkotók számára a környezetkímélőbb megoldások választására, a beépített energetikai kapacitások csökkentésére és az ilyen megoldások ösztönzésére, illetve támogatására. Takács Ernő, az IFK elnöke ismertette 18 budapesti, 95-100 százalékos kihasználtsággal működő, „A” vagy „B” kategóriájú irodaépület adatainak elemzésén alapuló felmérés eredményét. Példaként említette, hogy a vizsgált irodáknál a valós teljesítményigény a rendelkezésre álló villamosenergia-, hűtési és fűtési teljesítményhez képest csak 51 százalékot ér el, a légtechnikai rendszereknél pedig az arány 71 százalékos. Ilyen mértékű túltervezettség jelentősen rontja az irodák és így az egész piac versenyképességét – jelezte. Az IFK célja a valós energiaigényű, magasabb energetikai hatékonyságú irodák és kereskedelmi ingatlanok fejlesztésének ösztönzése és elősegítése, ezzel a szektor és a hazai piac versenyképességének növelése – hangsúlyozta.

Reith András, az ABUD Mérnökiroda ügyvezetője ismertette, hogy javaslatukban a meglévő épületek hasznosítására irányuló fejlesztéseket helyezik előtérbe a zöld- vagy a barnamezős, új beruházásokkal szemben. A többi között javasolják az épületek légtömörség-vizsgálatának elvégzését, az energiahatékony homlokzatkialakításokat, ezeken belül a racionális üvegezési/fal arányt, a külső árnyékoló beépítését, illetve azt, hogy részesítsék előnyben a kétrétegű üvegezést. Háromrétegű üvegezést abban az esetben javasolnak, ha az energetikai számítással igazolható. Ösztönöznék a természetalapú megoldásokat alkalmazó fejlesztéseket, és előnyben részesítenék a magas megújuló arányú távhő-szolgáltatás alkalmazását, valamint a hatékony épületüzemeltetést.

A jogszabályalkotóknak azt javasolják, hogy a jogszabályi környezettel segítsék a meglévő épületek felújítását, illetve átalakítását, támogassák az energiapozitív irányba történő fejlesztést, például adócsökkentéssel, és teremtsék meg a megfelelő jogszabályi hátteret az energiaközösségek kialakításához, amelyet terjesszenek ki a hőenergiára is – közölte.

Szilvási Pál, az IFK alelnöke kiemelte: az ajánlás az egész ingatlanszektor számára irányadó, mivel segít optimalizálni az energetikai kapacitásokat, javítja a fenntarthatóságot, és hozzájárul az ingatlanpiaci versenyképesség növeléséhez. Hangsúlyozta egyebek mellett, hogy a meglévő épületek átalakításával olyan új termékek kerülnek a piacra, amelyeknek alacsonyabb a karbonlábnyoma, mivel egy épületfelújítás kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy új irodaépület építése. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már kísérleti projektek keretében olyan fejlesztések is vannak, amelyek szén-dioxid mérlege a projekt életciklusa alatt pozitív, tehát a fejlesztés és üzemeltetés során nemcsak karbonsemlegesek, hanem szén-dioxid megkötéssel is rendelkeznek. Az IFK alelnöke rámutatott arra, hogy az uniós klímacélok eléréséhez a felújításoknál és az új építésű épületeknél szintén jelentős szabályozási szigorítások várhatóak. (MTI)