Az építőipari kapacitások évenként 25-30 ezer új lakás megépítéséhez és 250 ezer meglévő lakás energiatakarékos felújításához is elegendőek, így a következő két évben elsődlegesen nem kapacitási, hanem finanszírozási kérdés lesz a lakásügy – hangsúlyozta december 20-i közleményében Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.

Az építési ágazat kimagasló teljesítményét prognosztizálja az ÉVOSZ erre az évre. A múlt évi 5389 milliárd forint termelési érték összehasonlító árakon 3-4 százalékkal várhatóan túlteljesül, folyó áron pedig a 6500 milliárd forintot is eléri az országos építés-szerelés értéke. A foglalkoztatottak száma 375 ezer, 35 ezerrel több, mint a járvány előtti években. Az ÉVOSZ számára súlyponti kérdés, hogy az ágazat lendülete 2023-ban és 2024-ben ne törjön meg üzletileg kezelhetetlen mértékben – hangsúlyozza közleményében a szakszövetség.  Megállapítják, az előjelek kedvezőtlenek: a kormányzat jelentős volumenű építési beruházási feladatokat halaszt későbbre, a lakosság az építési-felújítási elgondolásaihoz szükséges finanszírozási képességének a határához érkezett, a magánmegrendelők nagy többsége kivár. A következő két évre az euró alapon finanszírozott ipari létesítmények és logisztikai beruházások iránti folyamatos megrendelések adnak okot a bizakodásra.

Az építőipar összes feladatán belül mintegy 20 százalékos részarányt jelent a lakásügy, az újépítés és felújítás, amely különösen a mikro- és kisvállalkozói kör klasszikus piaca. A lakossági piac jövő évi alakulása nemcsak az építőipar munkaellátottsága szempontjából lényeges, hanem a foglalkoztatási lehetőségek, a GDP-hez való hozzájárulás és az építmények energiaszükséglete szempontjából is – hangsúlyozza az ÉVOSZ. Azt tapasztalják, hogy kétszámjegyű lakáscélú hitelkamatok mellett a lakosság a lakáscélú megtakarításait nem egészíti ki a finanszírozhatóság érdekében, inkább lemond az új építésről és a felújításról is. Az ÉVOSZ-ban úgy ítélik meg, hogy lakáscélú hiteleknél az 5 százalékos kamatszint jelenti a lélektani határt, ami töretlen mértékben hozzájárulhat a lakásépítés és -felújítás szinten tartásához a jelenlegi 10 százalék fölötti kamatokkal szemben. A szakszövetségben úgy látják, hogy a finanszírozási nehézségek oldása, valamint a családpolitika és a lakáspolitika szorosabb összeillesztése nélkül a következő két évben a lakásépítés és felújítás volumenének megfeleződése sem kizárt – vélekedik az ÉVOSZ. (MTI)