A jelenlegi kihívások közül az európaiak közül a legtöbben az éghajlatváltozást, valamint a természet állapotának romlását és a szennyezések okozta egészségügyi gondokat tekintik a legsúlyosabb és azonnal megoldandó problémának – állítja az Európai Bizottság július 5-én közzétett felmérése.

A felmérés szerint tíz európai közül kilenc (90 százalék) egyetért azzal, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, miközben ellensúlyozni kell a fennmaradó kibocsátásokat azért, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. Az európaiak 87 százaléka fontosnak tartja, hogy az Unió nagyratörő célokat tűzzön ki a megújuló energia használatának előmozdítására. A válaszadók közül ugyanilyen arányban vélik úgy, hogy az energiahatékonyság javításában kiemelt szerepe van az uniós támogatásnak. A megkérdezett uniós állampolgárok 64 százaléka azt mondta, maga is aktív szerepet vállal a klímaváltozás megfékezésében, és a mindennapok során tudatosan a fenntartható megoldásokat választja.

Az éghajlatváltozás elleni fellépésre vonatkozó kérdés kapcsán kiemelték, hogy az egyéni cselekvéseket strukturális reformoknak kell kísérniük. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a tagállami kormányok, 58 százalékuk szerint a cégek és az ipar, illetve 57 százalék szerint az EU feladata kezelni e kihívást. Tíz megkérdezett európai közül nyolc (81 százalék) egyetértett azzal, hogy több közpénzt kell áldozni a tiszta energiára, még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás csökkenését vonja maga után. Az európaiak háromnegyede (75 százalék) véli úgy, hogy a gazdasági helyreállítást célzó beruházásoknak elsősorban az új, zöld gazdaságra kell összpontosítaniuk.

A válaszadók véleménye az, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés lehetőségeket rejt mind az emberek, mind pedig a gazdaság számára. Tíz európai közül csaknem nyolc (78 százalék) egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés serkenti az innovációt, s ez növeli az európai vállalatok versenyképességét. Tíz európai közül hét (70 százalék) vélte úgy, hogy a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentése gazdasági előnyt jelenthet az EU-nak, 74 százalék pedig azzal értett egyet, hogy az éghajlatváltozás okozta károk helyreállítási költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások nagyságát.

Az Európai Bizottság emlékeztetett: az Európai Parlament és az uniós tagállamok azt a célt tűzték ki, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, valamint hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. (MTI)