A Magyar Közlöny 39. számában megjelent több, az építésüggyel, valamint az energetikai előírásokkal kapcsolatos jogszabálymódosítás.
A veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések megkönnyítését szolgáló egyes előírások megállapításáról szóló 113/2021. (III. 10.) Korm. rendelet előírásai szerint a veszélyhelyzet idején az építtető dönt arról, hogy alkalmazza-e az az Étv., a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, a katasztrófavédelemről és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint az ezek alapján kiadott rendeletek módosító rendelkezéseit. Amennyiben az új előírásokat az építtető nem alkalmazza, úgy a fent hivatkozott törvények 2020. november 4. előtti állapota az alkalmazandó.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 114/2021. (III. 10.) Korm. rendelet tartalmazza az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítását.
A módosítások alapján az épületekre vonatkozó, közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat 2022. június 30-tól kell alkalmazni.
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 13/2021. (III. 10.) ITM rendelet előírásai szerint ha az építészeti-műszaki tervezési dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor, a 6. melléklet szerinti követelményszintnek 2022. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelni azzal, hogy a 2020. december 31. napján hatályos energetikai előírásokat ebben az esetben is alkalmazni kell.
A rendelet módosítása tartalmazza az épületek szellőzésére vonatkozó szabályok módosítását is, amely szerint ha az épület tartózkodási zónájába bejuttatandó friss levegő mennyiségét szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer biztosítja, akkor a rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek, de az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.
A hivatkozott rendeletek a kihirdetésüket követő napon, azaz 2021. március 11-én léptek hatályba.
A rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos döntések kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről szóló 1107/2021. (III. 10.) Korm. határozat tartalmazza a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésére irányuló javaslatok és kezdeményezések vizsgálatának eljárásrendjét.
A kezdeményezés vizsgálatának előzetes szakaszát követő részletes vizsgálati szakasza tartalmazza – többek között – a területen korábban folytatott tevékenységek, a kezdeményezés elbírálása időpontjában a környezeti állapotok, környezethasználatok vizsgálata, azok jellemzőinek, a terület fejlesztésre alkalmassá tételének egyéb feltételei és az ehhez szükséges intézkedések, valamint a fejlesztések pozitív és negatív hatásainak vizsgálatát.
A bizottság a kijelölés indokoltságával kapcsolatos véleményét a részletes vizsgálatra utalást követő 30 napon belül alakítja ki, és javaslatot is tartalmazó írásos véleményét a miniszternek megküldi. Ha a részletes vizsgálat során összetett szakkérdés értékelésének, illetve külső szakvélemény megkérésének a szükségessége merül fel, a bizottság a véleményét a részletes vizsgálatra utalást követő 75 napon belül alakítja ki.
A határozat a kihirdetését követő napon, azaz 2021. március 11-én lépett hatályba.
0 hozzászólás