Egy év alatt csaknem 60%-kal nőtt az országban az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elektromobilitás-jelentéséből.
Hazánkban nyilvános elektromos töltőberendezést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedély birtokában lehet üzemeltetni. A hivatal nyilvántartásai és az engedélyesek adatszolgáltatása alapján 2021 első negyedévének végén 1471 darab nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezés üzemelt Magyarországon. (A beszámoló nem tartalmazza a nem nyilvános, nem engedélyköteles töltőberendezések adatait, így az országban található töltőberendezések száma magasabb.) Az előző év azonos időszakához képest (930 db) ez 158%-os, míg a megelőző időszakhoz képest (1395 db) 5,4%-os bővülést jelent.
2020-ban minden megyében bővülés figyelhető meg, a legnagyobb (44%) Somogy megyében, ami egy új szereplő megjelenésének, valamint egy, a megyében már aktív engedélyes további terjeszkedésének köszönhető.
A tisztán elektromos gépjárművek (5E kategória) száma az előző negyedév végéhez képest 11%-kal nőtt, míg a zöld rendszámmal ellátott gépkocsik 10%-os növekedést értek el.
A nyilvános töltőberendezések darabszámának egyértelmű bővülésével szemben ugyanakkor mind az egyenáramú (DC), mind a váltóáramú (AC) töltések száma, mind a töltésre fordított energia jelentős csökkenést mutat országos szinten. Az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 16%-kal, a DC töltési energia pedig 18,6%-kal esett vissza. Ezen töltési energiához tartozó darabszámok is csökkenést mutatnak: az AC töltések esetében a darabszámok mindösszesen 5,6%-kal, míg a DC töltések számai 25,3%-kal mérséklődtek.
A szolgáltatók Budapesten értékesítik a legtöbb villamos energiát a váltóáramú (AC) berendezéseken, ezt követi Pest, majd Fejér megye. Amennyiben a töltési energia adatokat régiók szerint vizsgáljuk, hasonló eredményre jutunk, azaz a Közép-Magyarország régió a leghangsúlyosabb 62,5%-os részarányával, ezt követi a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régió, míg 4,7%-os részaránnyal az Észak-Magyarország régió található a sor végén.
