Átadták május 14-én Zalaegerszegen a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya újonnan elkészült pályaelemét, az akár 250 kilométeres sebességű haladásra is alkalmas, 4,45 kilométer hosszú, nagy sebességű oválpályát.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára jelezte: a magyar gazdaság szempontjából az autóipar kiemelkedő ágazat, a kormány az elmúlt években is sokat dolgozott azon, hogy Magyarország a fejlett nyugati és keleti technológia találkozási pontja legyen. A világ legfejlettebb autógyártóinak ad helyet az ország, így az Audinak, a BMW-nek, a Mercedesnek, a Suzukinak vagy a BYD-nak. Hogy az autóipar fejlődésében a jövőben is része legyen Magyarországnak, a gyártás mellett nagy hangsúlyt kell helyezni az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, ezért döntött a kormány 2016-ban úgy, hogy létrehozza Zalaegerszegen a járműipari tesztpályát – mondta. Az elmúlt évek már bizonyították ennek a létjogosultságát, az ovális pályával pedig európai szinten is első lesz a zalaegerszegi komplexum – fogalmazott az államtitkár.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az átadón azt mondta: a ZalaZONE a tudás megtestesülése, „tudásból épült és tudásra épít”, mérnöki, fizikusi, egyetemi, elméleti és gyakorlati tudásra. A ZalaZONE és a magyar kamarai rendszer is az együttműködés tudására épít. A magyar kamarai rendszer nyitott mások tudására, és szívesen osztja meg másokkal a tudást, tudásalapú kamarát építenek – jegyezte meg a kamarai elnök.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője kifejtette: az akár 250 kilométeres sebességű haladásra is alkalmas oválpályával sem fejeződik be a tesztpálya építése, mert az autóipar folyamatos változásai, az új technológiák további fejlesztéseket indokolnak. A tesztpálya üzemeltetése folyamatosan javul, miután az európai autóipar tavalyi nehéz éve után idén már láthatóan jobb évre lehet számítani. A zalaegerszegi létesítményt igénybe vevő gyártók száma már meghaladta az ötvenet, de a céljaik szerint szeretnék elérni a százat, mára nemcsak európai, hanem kínai, japán, dél-koreai és török partnereknek is szolgáltatnak – közölte. Palkovics László elmondta: az elmúlt években autóipari kutatás-fejlesztésre GDP-arányosan Magyarország többet költött, mint Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország vagy Románia. Magyarországon nemcsak autógyártás zajlik, hanem tervezés is, amiben nagy szerepe van a zalaegerszegi pályának, több cég csak ezért telepedett le az országban. Jelenleg az osztrák AVL-lel közösen üzemeltetik a tesztpályát, amely nemcsak egy önálló létesítmény, hanem egy teljes ökoszisztéma része, kutatás-fejlesztési folyamatokat tud befogadni. Más szektorokat is kiszolgál, itt épült fel a Rheinmetall legmodernebb tankgyára, hamarosan átadják a Flextronics üzemét, ahol a BMW számára gyártanak áramátalakítókat, de már működik a Bosch kutatás-fejlesztési egysége 250 kutatóval – ismertette Palkovics László.

DCIM103MEDIADJI_0136.JPG

Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja arról beszélt, hogy több mint 30 ével ezelőtt indult el az autóipari kutatás Magyarországon, mára az MTA mellett a győri Széchenyi István egyetem, a SZTAKI, a Budapesti Műszaki Egyetem komoly mértékben hozzájárult az autóipari megoldások kidolgozásához. A ZalaZONE a validációban is fontos szerepet tölt be az intelligens közlekedésirányítási algoritmusok kidolgozásában a világszínvonalú infrastruktúrának köszönhetően.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a 2016-os kormánydöntésnek köszönhetően 265 hektáron épült meg az elektromos és autonóm járművek tesztelésére alkalmas pálya, létrehozva ezzel „az autóipar Szílicum-völgyét”, a tervezett költség 45 milliárd forint volt. A most átadott, 4,5 kilométeres oválpálya a német precizitás és a magyar innováció ötvözete, létrehozva ezzel egy Európában páratlan pályát. (MTI, kép: FB/Nagy Bálint)