Az innováció hazánk gazdasági versenyképességének egyik záloga. Az egyetemek, kutatóintézetek kutatásfejlesztési eredményeinek piacra vitele kulcsfontosságú az innovációs értékteremtésben. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) évente megrendezett IP Day – Tudáshasznosítás felsőfokon elnevezésű szakmai rendezvényén mutatták be a Szellemi tulajdon az akadémiai szférában című kiadványt, ami a nemzetközi, európai uniós és hazai szakpolitikai, szabályozási környezetet és az erre épülő külföldi és hazai jó gyakorlatokat ismerteti, valamint olyan úttörő példákat mutat be, amelyek az ebben a szférában születő innováció hasznosítását segítik. 

A fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében a vállalatoknak a magasan képzett munkaerő mellett innovációs teljesítményre van szüksége. Az egyetemek és kutatóintézetek új kutatási és fejlesztési eredményeik révén ezeket a szükségleteket tudják kielégíteni: egyrészt magasan képzett diplomás szakemberek képzésével és kibocsátásával, másrészt magas hozzáadott értékű és megfelelő TRL (techology readiness level) szintű kutatási eredmények és új technológiák fejlesztésével. Ennek megfelelően az egyetemi és vállalati innovációs folyamatok összekapcsolásával – amelyekben a szellemivagyon-gazdálkodás kiemelt jelentőségű – lehet gazdasági növekedést elérni. Ezt kívánja elősegíteni az SZTNH IP Day – Tudáshasznosítás felsőfokon c. eseménye is, amelynek célja, hogy közös platformot teremtsen az egyetemek, kutatóintézetek, egyetemi technológiatranszfer-irodák és cégek számára a szellemivagyon-kezeléssel, hasznosítással, tudatosságnöveléssel, oktatással kapcsolatos kérdésekben. Az eseményen többek között egyetemi spinoff cégek és nagyvállalatok képviselői osztották meg hasznosítási és IP-fókuszú tapasztalataikat, az együttműködés jó példáit. Ali Jazairy, a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) vezető tanácsadója nemzetközi kitekintést adott arról, hogyan válhat egy ötletből piacra dobható, nemzetközi szabadalommal rendelkező termék vagy szolgáltatás, valamint kitértek arra is, miként kezelik az egyetemeken, az oktatásban az MI-t.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára az eseményen kiemelte: „Hazánk innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot úgy hoztuk létre, hogy ezzel is ösztönözzük a magyar szellemitulajdon-védelmi aktivitást. Az elmúlt év alapján kijelenthető, hogy ez a lépés sikeres volt, hiszen az egyetemek kétszer annyi szabadalmi bejelentést tettek, mint 2023-ban, összesen 143-at, míg a teljes bejelentési szám is 35%-kal emelkedett, és megközelítette a 600-at. Ez komoly siker, de itt nem állunk meg. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a magyar vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek gondolkodásába még erőteljesebben beemeljük a szabadalmi és szélesebb értelemben vett iparjogvédelmi kérdéskört, hiszen ezáltal még versenyképesebbé tud válni a magyar gazdaság és a magyar mélytechnológiai szektor.”

Az SZTNH által kiadott, Szellemi tulajdon az akadémiai szférában című hiánypótló kiadványát dr. habil. Grad-Gyenge Anikó, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense – a kötet szerkesztőjének – vezetésével mutatták be.  Az egyetemi, kutatóintézeti környezetben létrejött innovációnak a piacra juttatása sajátos jogi keretek között történik. Mivel az egyetemek eredeti célja nem az innováció, ezért a kutatói tevékenység innovatív megoldásokban való manifesztációját a jog oldaláról sajátos nemzetközi programokkal, uniós eszközökkel, nemzeti szabályokkal és nem utolsó sorban kiegyensúlyozott belső szabályozókkal kell támogatni. A kötet célja annak a szakpolitikai, szabályozási környezetnek és az erre épülő jó gyakorlatoknak, úttörő példáknak a bemutatása, amelyek segítik az akadémiai szférában születő innováció eljutását a piacra. A kötet valamennyi szerzője a témaköre kiváló ismerője, kiemelkedő kutatója és gyakorlati művelője, az egyetemi innovációs szervezeti egységek szakmai támogatásában részt vevő kutatók. A kötet célja, hogy az akadémiai innovációval foglalkozó, vagy azzal egyéb munkájuk során találkozó szakemberek, kutatók számára segítse az eligazodást, tájékozódást a felmerülő jogi kérdésekben, ezek stratégiai összefüggéseiben.

„Az innováció olyan környezetben tud sikeres lenni, amelyben minden résztvevő aktív: az állam megteremti hozzá a szükséges jogi kereteket, a vállalkozások össze tudnak kapcsolódni a számukra releváns tudással rendelkező intézményekkel, a létrejövő tudás pedig biztonságos jogi környezetben tud eljutni a piacra. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minden eszközével segíti a hazai egyetemeket, kutatóintézeteket ezekben a folyamatokban. A tavalyi iparjogvédelmi bejelentési számokban tetten érhető e közös munkának az eredménye; az egyetemek előkelő helyeket foglalnak el a hazai bejelentők listáin” – mondta el Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.