Zöld átállás van folyamatban az energetikában, ezzel együtt erősödik az elektrifikáció trendje – Európában és hazánkban is. A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében a hőszivattyús rendszerek még nagyobb arányú elterjesztése lehet a megoldás. Miért is fontosak a hőszivattyúk az épületek dekarbonizálásában?

Az Európai Unióban (EU) az üvegházhatású gázok emissziójának 36 százaléka kötődik az épületekhez. Az EU 27 tagállamára készített előrejelzések szerint a hőszivattyúk által előállított fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között. Ez ad lehetőséget a fűtés hőszivattyúkkal történő széndioxid-mentesítésére, melyhez persze minden típusú hőszivattyúra szükség lesz, mintegy 60 millió darabra. A hőszivattyúk alkalmazásával még alacsonyabb lehet az energiafelhasználás és mivel az energiaelőállítás egyre nagyobb részben történik megújuló, illetve karbonmentes forrásokból, a hőszivattyúk használatához köthető kibocsátás alacsonyabb már ma, és a jövőben ez a hatás felgyorsul. A hőszivattyúzás sokoldalú előnyeinek bemutatására a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ) 2025. február 19-én Budapesten egy magas szakmai színvonalú konferenciát szervezett. A hazai és nemzetközi trendek bemutatásán túl a résztvevők megismerhették a hőszivattyúzáshoz kapcsolódó kihívásokat is, mind gyártói, mind energetikai, mind szabályozási oldalról.

A konferencia nyitó előadásában az Európai Hőszivattyú Szövetség vezetője az európai értékesítési számokban jelentős, 2023-ról 2024-re 23 százalékos visszaesésről számolt be, 2024-ben 2,1 millió értékesített hőszivattyúval. A visszaesés minden hőszivattyú kategóriát érintett. Egyedüli kivétel NagyBritannia, ahol az eladás-növekedés mögött komoly állami ösztönzőprogram áll. A hőszivattyú eladásokban a villamos áram és gáz árának aránya is komoly befolyásoló tényező: azon országok, ahol a villamos áram ára több mint kétszerese a földgázénak, ott a magasabb működési költségek miatt az hőszivattyú-átállás jóval lassabb. A hőszivattyúzás terjedésének támogatása EU-szinten is összefogott cselekvést és hosszú távú, stabil, előremutató tervezést igényel. A MAHÖSZ szakértői azt hangsúlyozták, hogy a hőszivattyúk szakpolitikai jokernek tekinthetők, hiszen egyszerre járulnak hozzá az energiahatékonysági, illetve megújuló irányelvekből fakadó nemzeti célok teljesítéséhez, valamint teljesítik a megújulás előtt álló épületenergetikai elvárásokat. A hőszivattyú technológia elterjedésének központi ösztönzése tehát az egyik leginkább költséghatékony és sokoldalú megoldást nyújtó szakpolitikai eszköz. A technológia elterjedésének elősegítésére egy nemzeti hőszivattyú-akciótervre van szükség, szakmai párbeszéddel és összefogással; hőszivattyú gyártók, energetikusok, gépész tervezők, meteorológusok bevonásával a szakpolitikai irányok meghatározásához, ugyanis közös érdek, hogy az új szabályokkal mind jobban alkalmazkodjunk a változó környezethez és az uniós szakpolitikai irányokhoz, előírásokhoz.

Mindig érdekes kérdés a Magyarországon telepített hőszivattyúk száma, melyre ezidáig csak iparági becslések álltak rendelkezésre. Emiatt bír kiemelt jelentőséggel a 2024-ben Energiahivatal által indított hőszivattyú-adatgyűjtés, mely az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban zajlott a hőszivattyús berendezéseket forgalomba hozó vállalatok körében. A kötelező adatgyűjtés a 2023 évben Magyarországon forgalmazott hőszivattyúkra vonatkozott, lefedve mind a lakossági, mind a kereskedelmi célú berendezéseket. Az első adatok meglepték a szakmát is, mivel a szakmai becsléseknél összességében kb. 10 százalékkal magasabb hőszivattyú értékesítési számot mutattak a teljes hőszivattyú szegmensre vonatkozóan. A legjelentősebb hőszivattyú kategória a levegő-levegő hőszivattyú, melyből összesen – lakosságitól kereskedelmi méretig – közel 300 ezer darab került forgalomba 2023-ban. A lakossági céllal telepített levegő-levegő hőszivattyúk mintegy 20 százalékát használják elsődleges fűtési eszközként – a MAHŐSZ számításai szerint. Most, hogy a tényleges hőszivattyú-állományt – az adatgyűjtésnek köszönhetően – sikerül számba venni, a MAHÖSZ várakozása szerint komoly előrelépést jelenthet a hőszivattyúzás szakmapolitikai megítélése szempontjából. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint 2023-ban a fűtés-hűtés területén a megújulóenergia-részarány 22,3 százalék volt. A fűtési szektor megújulóenergiarészaránya – 2023-ban 33% – főként a háztartások szilárd biomassza (elsősorban tűzifa) égetése révén valósult meg. Ha a hőszivattyúk valós környezeti hő hasznosítását is számba lehet venni, az komoly növekedést eredményezhet a megújuló energiaforrások végső energia-felhasználáson belüli arányának növelésében, valamint a fűtési (és hűtési) megújulóenergia-részarány növelésében is. Mára a hőszivattyú gyártók fejlesztéseinek köszönhetően magas hőmérséklet (90°C felett) is hatékonyan előállítható hőszivattyúkkal a rendelkezésre álló hőforrásokból (talajszondák, szennyvíz, felszíni vizek, ipari hulladékhő). Ez lehetővé teszi a technológia alkalmazását távhő rendszerekben. Erre vonatkozóan számos, többségében külföldi példát ismerhetett meg a hallgatóság. Szakértők szerint a jövőben a világ távhő rendszerei kialakításának elengedhetetlen eszközei lesznek a hőszivattyúk.

A technológia sokszínűséget és a hőszivattyús jó gyakorlatokat a MAHÖSZ tagvállalatai mutatták be. A HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. előadója azt emelte ki előadásában, hogy a hőtároló tartályok szerepe kiemelt fontosságú a hőszivattyús megújuló rendszerben is. A vízben tárolt hőenergia elengedhetetlen eleme egy optimalizált hőszivattyús rendszernek. A Daikin Hungary Kft színeiben előadó szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fűtés mellett a háztartási melegvíz-használat optimalizálása is komoly hatékonyság-javulással, komfortnövekedéssel és energiamegtakarítással járhat. A Geo Concept Kft szakértője azt emelte ki, hogy a hibrid hőszivattyús rendszerek lehetőséget biztosítanak a különböző fűtési és hűtési igények hatékony kiszolgálására, miközben optimalizálják az energiafelhasználást és csökkentik az üzemeltetési költségeket. A Stiebel Eltron szakértője hangsúlyozta, hogy a mindennapokban elterjedt hőforrások mellett érdemes bizonyos helyzetekben innovatív megoldásokat is alkalmazni, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik az energiafelhasználást. A HGD Kft. előadója azt hangsúlyozta, hogy földhőt hasznosító hőszivattyús rendszer a koncepció készítésétől és tervezéstől kezdve komoly kivitelezői szakmunkát igényel, hiszen nemcsak szondafúrásból áll, hanem jelentős csőhálózat építéssel is jár, akár épületek alatt is. A hőszivattyúk alkalmazása terén rendelkezésre áll a műszaki lehetőségek széles tárháza, így egy beruházó mindig a leginkább megfelelő és teljes élettartamra vetítve leggazdaságosabb megoldást tudja választani, emelte ki a Mayekawa előadója.

A konferencián mutatkozott be Magyarországon először a 2023-ban alapított Qvantum Industries, amely Európában három gyárában fejleszt és épít hőszivattyúkat. A magyarországi beruházással a Qvantum célja, hogy az EU egyik vezető hőszivattyúgyártója legyen. A nyíregyházi gyár lesz a legnagyobb gyártóhely, amely nagyarányú hőszivattyúkat biztosít az EU piacának. A Qvantum integrált rendszerei okos és kapcsolt hőszivattyú-megoldásokat biztosítanak lakások és épületegyüttesek fűtésére és hűtésére. A konferencián felszólalt Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára is, felvázolva a hőszivattyú technológia helyét, szerepét a hosszú távú kormányzati tervekben. Ezek szerint jelentős mértékben nő a hőszivattyúk hasznosítása: 2030-ra 19 százalékos, 2050-re több mint kétharmados részesedése lehet a megújulóenergia-felhasználáson belül. A fosszilis alapú hőtermelés kiváltásában a hatékony távhőnek is komoly szerep juthat. A távhőrendszerek fejlesztése során is fontos szerepet kapnak a hőszivattyúk, különösen a geotermikus hővel kombinált alkalmazásuk. A konferencia élénk panelbeszélgetéssel zárult, ahol egy jól működő épületenergetikai felújítási program sarokköveit vitatták meg, kitérve az Otthonfelújítási Program eddigi eredményeire is. Jelenleg – a 20 ezer háztartásra tervezett – programra 5500-5600 igény érkezett, tehát bőven van arra idő és lehetőség, hogy újabb lakásfelújítók kérelmét befogadják.

A magyar lakóépületek elavult állapota jelentős mértékben hozzájárul a pazarló energiafogyasztáshoz, ennek csökkentése – és a 2050-es klímasemlegességi célok elérése – érdekében évente legalább 100– 150 ezer lakóingatlan teljes körű energetikai korszerűsítésére lenne szükség. Ehhez képest évente alig 4–5 ezer lakóingatlant vetnek alá mélyfelújításnak, az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint. Egy hosszú távú, kiszámítható program végrehajtása már önmagában évi 3–4 százalékpontos javulást eredményezne a végső lakossági energiafelhasználásban. A hőszivattyú beépítése jelenleg csak hőigény-csökkentéssel együtt támogatható, ami viszont a támogatásból és alacsony kamatozású hitelből összeálló hatmilliós keretből nehezen valósítható meg. Emiatt a MAHÖSZ szakértői a kedvezményes hitelkeret emelésének megfontolását javasolták. A panelbeszélgetésben szó esett arról is, hogyan lehet a hőszivattyúkat a villamos rendszer szabályozására használni. Az Energiaügyi Minisztérium dolgozik azon, hogy a támogatás alapú ösztönzésen túl hogyan lehet specifikus ösztönzőkkel a hőszivattyúk alkalmazását növelni, például a keresletoldali szabályozás fejlesztésén keresztül. A közönség soraiból a H-tarifa kiszámíthatóságára vonatkozóan is érkezett kérdés. Az Energiaügyi Minisztérium határozottan kiállt a H-tarifa megtartása mellett, hiszen ők is látják a hőszivattyú terjedésére gyakorolt pozitív hatását. A kormányzati szándékok között az is szerepel, hogy elősegítsék az ezzel kapcsolatos gyorsabb ügyintézést.